A csúcsokat nem csak megmászni kell;
meg kell tanulni körülnézni, ha felértél...
Legújabb cikkek
Hegymászó szervezetek
Legendák nyomában járták Erdélyt a batthyányisok
A Batthyány Lajos Általános Iskolában 2010 óta minden évben megemlékeznek a nemzeti összetartozás napjáról, arról, hogy határainkon túl is élnek magyarok. Az idei, június 3-án tartott megemlékezésnek különös hangsúlyt adott az, hogy az iskola 7. osztályos tanulói a „Határtalanul” program keretében Erdélyben jártak az elmúlt héten. Az ott szerzett élményeiket egy kiállítás keretében osztották meg iskolatársaikkal. Az udvaron egy emlékfát is avattak, amelyen táblácskák jelzik az egykori Magyarország szép és kedves városainak, falvainak irányát, és azt hogy madártávlatban hány kilométerre vannak városunktól.
Makányné Óvári Éva a megemlékezésen elsőként azt a plakátot mutatta be a tanulóknak, amely azt ábrázolja, hogy a határon túli területek, amelyeket 1920-ban elcsatoltak Trianonban - mint egy kenyérszelet - hozzánk tartoznak. Mi vagyunk a közepe, de azok, akik a határon túli részeken élnek, és körbeveszik a mi kis országunkat, azok is hozzánk tartoznak – mondta az igazgató asszony.
A rövid bevezető után az Erdélyből nemrégiben hazatért hetedikesek vezényletével az iskola tanulói elénekelték a Székely himnuszt, majd megtekintették a „Legendák nyomában” nevet viselő erdélyi túrát bemutató kiállítást.
A hetedik osztályosok „Határtalanul” program keretében tett erdélyi kirándulásáról a program egyik főszervezője, Sörös Józsefné intézményvezető-helyettes elmondta: A legtöbb gyermek először járt Erdélyben. Csodálkozással tapasztalták, hogy mindenütt beszélnek magyarul, meghatódtak a kedves fogadtatástól, vendéglátástól. Gyergyóújfaluban családoknál kaptak szállást. Megismerkedtek az ottani iskolásokkal, azzal, hogy milyen tantárgyakat és hogyan tanulnak, és természetesen a rövid együttlét alatt barátságok is kötődtek. Ellátogattak Félegyháza testvértelepüléseire is. Tordán a sóbányát és a hasadékot csodálták meg, Segesváron az ősi várban tettek sétát, Fehéregyházán a Múzeumkertben Félegyháza költőjére, Petőfi Sándorra emlékeztek. Korondra érve a kézművesekkel – fazekasokkal és taplászokkal – ismerkedtek.
A csoporttal volt Bense Zoltán is, aki földrajztanárként a táj szépségét, különlegességeit ismertette. Volt miről beszélnie a Királyhágón, a Gyergyói havasok előtt utazva, a Békás szorost, és a barlangokat végigjárva.
Az iskola, élve a pályázat adta lehetőséggel, jövőre is megszervezi az erdélyi körutat. Diákok és nevelőik 2017-ben történelmi és irodalmi nagyjaink nyomába erednek.
s. r.
Forrás:felegyhazikozlony.eu
A Batthyány Iskolában ezentúl emlékfa mutatja az utat az egykori Magyarország városaiba
Makányné Óvári Éva igazgató asszony ünnepi megemlékezését követően az iskola udvarán emlékfát avattak, amelyen a táblácskák jelzik az egykori Nagy-Magyarország városaiba, falvaiba vezető út irányát és azt, hogy hány kilométerre vannak városunktól madártávlatban.
A határon túli területek, amelyeket 1920-ban levágtak országunkból, mint egy kenyérszelet, hozzánk tartoznak. Mi vagyunk a közepe és sokszor a világ közepe is ez az ország. De azok, akik a határon túli részeken élnek, körbeveszik a mi kis országunkat, azok is hozzánk tartoznak – mondta Makányné Óvári Éva a Batthyány Iskola igazgatója az intézmény aulájában tartott megemlékezésen.
A nemzeti összetartozás napját 2010-ben az Országgyűlés egy törvényi határozattal hozta létre a Trianoni békeszerződés felváltásaként. Ugyanekkor indult el a „Határtalanul Program” is. Ez ugyancsak a nemzeti összetartozás érzését erősíti minden hazánk fia szívében. A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vehetnek részt a szomszédos országok magyar lakta területein. Így személyes tapasztalatokat is szerezhetnek a külhoni magyarságról. A Határtalanul Programban már közel százezer gyermek vett részt. 2016-ban erre 1,9 milliárd forintot fordítanak.
A Battyhány Iskola 7. M és Z osztályosai az elmúlt héten indultak Erdélybe. A legtöbb gyermek először járt itt és meghatódtak a kedves fogadtatástól és csodálkozással tapasztalták, hogy mindenütt beszélnek magyarul. Voltak Nagyszalontán, megnézték a Királyhágót, Bánffyhunyadon megtekintették a Kalotaszegi Templomot, megcsodálták messziről a Tordai hasadékot, közelről a Sóbányát, látták a Gyergyói havasokat és Gyergyóújfalun szálltak meg. Jártak a Gyilkos-tónál, a Békás szorosnál, a Békás patak medrében felkapaszkodtak elég veszélyes terepen, zuhatagok és vízesések látványától kísérve.
Voltak Szejkefürdőn, a székely kapuk között átmentek Orbán Balázs sírjához. Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírját és a Trianoni emlékműre is rávetették tekintetüket. Korondon megismerkedtek a fazekasság hagyományaival, megcsodálták az Aragonit múzeum kiállítását, Gyergyóújfalu mellett megmászták a Csicsaj-követ és megismerkedtek az ott is nagy népszerűségnek örvendő Natura Programmal. Székelyudvarhelyen és Fehéregyházán is megfordult a csapat és Segesváron, Déván, Aradon keresztül jöttek haza. Megrendítő pillanat volt a kirándulásban, amikor Gyergyószentmiklóson rátaláltak Erőss Zsolt emlékművére, aki épp az utolsó utazása és hegymászása előtt járt a Batthyány Iskolában 2013. februárjában. Sok energiát fektetnek bele az ottani emberek abba, hogy őrizzék a hegymászó emlékét. A csapattal tartott Bense Zoltán, az iskola földrajztanára, aki hegymászóként személyesen is ismerte Erőss Zsoltot és rengeteget tudott mesélni az érdeklődő ifjúságnak a táj különlegességeiről is.
Makányné Óvári Éva igazgató asszonytól azt is megtudhattuk, hogy az iskola, jövőre is élni fog a pályázat adta lehetőséggel és jövőre is megszervezi az erdélyi körutat.
Forrás:http://www.infokiskunfelegyhaza.hu
Fábián Adrienn
Végveszélyben a Földrajz a (köz)oktatásban!
Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik. Napjainkban a földrajz már nem pusztán a földrajzi névanyag és a legalapvetőbb természeti, gazdasági és társadalmi ok-okozati összefüggések közvetítője, hanem a globális és lokális környezeti problémák és azok lehetséges megoldásait bemutató közismereti tantárgy. Ahhoz, hogy a jövő nemzedéke megérthesse a körülötte zajló természeti, társadalmi folyamatokat, ismerje a környezeti problémák okait és következményeit, ahhoz hogy az utánunk jövő generációk számára ne csak üres frázis legyen a fenntartható fejlődés fogalma, földrajzi ismeretekre és gondolkodásra van szükség. Ezeket az ismereteket kizárólag a földrajz tantárgy képes komplex módon közvetíteni a középiskolás korosztály számára.
Az utóbbi évtizedekben drámaian romlott a földrajz tantárgy helyzete a közoktatásban. Ma már földrajzból nem lehet előre hozott érettségi vizsgát tenni. Komoly presztízsveszteség a tantárgy számára az is hogy a földrajz érettségi eredménye nem számítható be a gazdaságtudományi karok felvételijénél, holott alapvető társadalmi, gazdasági, és pénzügyi ismereteket tanulnak a középiskolások a 10. osztályban!
A legutóbbi tervek szerint a földrajzot gyakorlatilag megszüntetnék a szakgimnáziumokká váló szakközépiskolákban. A Közoktatási Kerekasztal 2016. március 22-i ülésén elhangzottak szerint (az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosítása során) a földrajz tantárgy szinte teljesen eltűnne a szakközépiskolai (szakgimnáziumi) kerettantervből, a földrajz (más természettudományos tárgyakkal együtt) kikerül a szakközépiskolákban (szakgimnáziumokban) kötelezően oktatott tantárgyak köréből! Az összes természettudományos tantárgyat hátrányosan érintő tervezet szerint csak bizonyos szakgimnáziumokban kell majd földrajzot, kémiát, fizikát, biológiát tanulniuk a középiskolásoknak. A természettudományok közül azonban a földrajz veszíti a legtöbbet, hiszen a tervek szerint csupán a turisztikai, földmérési, és bányászati orientációjú szakközépiskolákban csengetnek be majd földrajz órára ez év szeptember 1-jén.
Ha ez a terv megvalósul, akkor szó szerint eltűnik a földrajz a mintegy 900 szakközépiskola kb. 95%-ából. Ez beláthatatlan következményekkel jár a középiskolás tanulóifjúság számára. A Földünk és Környezetünk műveltségi területhez tartozó természeti, társadalmi és gazdasági ismeretek hiányában a jövő generációit megfosztjuk a szakmai alapokon nyugvó környezettudatos gondolkodás képességétől, a legalapvetőbb társadalmi, gazdasági folyamatok ismeretétől, a minket körülvevő világ értő és kritikus szemlélésének lehetőségétől.
A tervezett változások a természettudományos, azon belül földrajzi, földtudományi felsőoktatást is érzékenyen érintik. Ezáltal szinte teljesen megszűnne az esélye annak, hogy a szakközépiskolás tanulók földrajzi, földtudományi alapszakokon tanulhassanak tovább, vagy környezetvédelmi, terület és településfejlesztési, természetvédelmi pályákon (geográfus, geológus, környezetmérnök, tájépítészmérnök, területfejlesztő szakember, természetvédelmi mérnök, földrajztanár stb.) képzelhessék el a jövőjüket.
E terv megvalósulása tragikus, akár sorsukat, életpályájukat derékba törő következményekkel járna a jelenlegi szakközépiskolákban földrajztanár kollégák számára is. Az eddig valamennyi szakközépiskolában kötelező földrajz óraszámok (heti 2 földrajz óra 9. osztályban, illetve heti 1 földrajz óra 10. osztályban) híján földrajz szakos tanárok százai kerülhetnek az utcára.
Ahhoz, hogy mindez ne történhessen meg, ahhoz, hogy a földrajz tantárgyat továbbra is lehessen tanítani az összes szakközépiskolákban, a földrajzos társadalom, és az ügyünkkel szimpatizáló közvélemény összefogására van szükség.
Amennyiben egyetért kezdeményezésünkkel, kérjük, írja alá a lap alján található petíciónkat és terjessze felhívásunkat tagságunk körein kívül is!
Ha lehetősége van a földrajz iránt elkötelezett érdeklődők körében is támogatókat találni ügyünkhöz, de nem bízik az online megoldásokban, kérjük, töltse le a lap alján található aláírási íveket, nyomtassa ki, írja/írattassa alá és az aláírt íveket a Magyar Földrajzi Társaság postázási címére küldje el: 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.
Köszönjük támogatását!
Gábris Gyula, elnök
Mari László, főtitkár
http://foldrajzitarsasag.hu
Több száz gimnáziumban szűnhet meg a földrajz, kétségbeesetten lázadnak a tanárok
Újabb fronton harcolhat a kormány az oktatásügyben: most a földrajztanárokat, földrajztudósokat tömörítő szakmai szervezet, a Magyar Földrajzi Társaság fogalmazott kétségbeesett kiáltványt, s kezd aláírásgyűjtésbe azért, hogy ne szűnjön meg a földrajzoktatás a szakgimnáziumokban. A tervezett intézkedés miatt tanárok százai kerülhetnek utcára.
Szűk látókörű szakbarbárokká nevelik a jövő nemzedékét, ha megfosztják őket az általános műveltséghez tartozó alapvető földrajzi ismeretektől. Lesújtó képet festett a kormány által kitalált különös képződményekről, a szakgimnáziumokról Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja.
– Nagyon durva támadás ez a tudományunk ellen, hiszen gyakorlatilag kizárják a földrajzot az ország kilencszáz középiskolájának zöméből – mondta. Szavai szerint Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a márciusi köznevelési kerekasztal ülésén a földrajzos szakmával való bárminemű egyeztetés nélkül vázolta fel azt a tervezetet, amely szerint az ilyen intézménybe járó diákok csak a leendő szakmájukhoz szükséges természettudományi tárgyat tanulnák.
Vagyis a fodrászok és a vegyészek például csak kémiát, az egészségügyisek, környezetvédelmisek, erdészek csak biológiát, a gépészek, technikusok csak fizikát. A földrajz került a legsanyarúbb helyzetbe, hisz ezt a tárgyat mindössze három iskolatípusban oktatnák:
a tervek szerint csupán a turisztikai, földmérési és bányászati orientációjú szakközépiskolákban csengetnek be majd földrajzórára ez év szeptember 1-jén.
– Hány bányászati szakközépiskola is van jelenleg az országban? Talán kettő? A szakközép-iskolai kollégáink zöme így utcára kerülhet, velük szolidaritást kell vállalnunk – mondta Szilassi Péter.
Szilassi szerint ma a földrajz nem csak arról szól, hogy mi hol van, és Németországnak mi a fővárosa. – Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik. Napjainkban a földrajz nemcsak a legalapvetőbb természeti, gazdasági és társadalmi ok-okozati összefüggések közvetítője, hanem a globális és lokális környezeti problémák, valamint azok lehetséges megoldásait bemutató közismereti tantárgy. Ahhoz, hogy a jövő nemzedéke megérthesse a körülötte zajló természeti, társadalmi folyamatokat, földrajzi ismeretekre és gondolkodásra van szükség. Ezeket az ismereteket kizárólag a földrajz tantárgy képes komplex módon közvetíteni a középiskolás korosztálynak – idézte a kiáltványukat.
A tervezett változások a természettudományos, azon belül a földrajzi, földtudományi felsőoktatást is érzékenyen érintik, hiszen
szinte teljesen megszűnne az esélye annak, hogy a szakközépiskolás tanulók földrajzi, földtudományi alapszakokon tanulhassanak tovább, vagy környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési, természetvédelmi pályákon képzelhessék el a jövőjüket.
Szilassi konkrét számokat is említett: a Szegedi Tudományegyetem geográfushallgatóinak átlagosan a harmada szakközépiskolákból érkezett: ha ott nem tanulják ezt a tárgyat, ez a létszám az egyetemről is hiányozni fog.
– A terv megvalósulása tragikus, akár sorsukat, életpályájukat derékba törő következményekkel járna a jelenlegi szakközépiskolákban tanító földrajztanárok számára is. Az eddig valamennyi szakközépiskolában kötelező földrajzóraszámok híján pedagógusok százai kerülhetnek az utcára – fogalmazott az egyetemi docens, megemlítve, hogy eddig a 9. osztályban heti 2, a 10. osztályban pedig heti 1 földrajzóra volt kötelező.
Éppen ezért felhívással fordultak a közoktatásban tanuló diákokhoz, földrajz szakos kollégákhoz, szakmabeliekhez, hogy aláírásukkal fejezzék ki tiltakozásukat a középiskolai földrajzoktatás tervezett megcsonkítása ellen. Fontosnak tartják, hogy a szakközépiskolákban – szeptember 1-jétől szakgimnáziumokban – továbbra is maradjanak kötelező tantárgyak a természettudományos tárgyak, köztük a földrajz, és ne csökkenjen a heti kötelező óraszámuk a közoktatásban.
Azt is szeretnék elérni, hogy földrajzból is lehessen előre hozott érettségi vizsgát tenni, s a gazdaságtudományi felsőoktatásban ennek eredménye is beszámítható legyen a felvételi pontszámba.Az aláírásgyűjtő íveket hamarosan eljuttatják az érintettekhez, s azt remélik, a kormányt is jobb belátásra téríti majd a földrajz „bedarálása” ellen tiltakozó felzúdulás.
Forrás: http://nol.hu,
Bittmann atya munkásságára emlékeztek születésének 100. évfordulóján
Bittmann Zsigmond verbita atyáról, Kiskunfélegyháza díszpolgáráról emlékeztek tisztelettel a város polgárai, vezetői, egyházi elöljárói és civil szervezetei április 19-én a Felsőtemetőben. Bittmann atya születésének 100., halálának 10. évfordulóján, Kapus Béláné, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke, Hajagos Gyula plébános és Rostás Sándor verbita atya emlékezett meg munkásságáról, a félegyházán eltöltött, mintegy 60 éves szolgálatáról.
Forrás: Félegyházi Közlöny
Szavazzon a Reménység kategóriában a kiskunfélegyházi Csontos Piroskára!
A K&H Csoport, a Magyar Paralimpiai Csapat Pénzintézete és a Magyar Paralimpiai Bizottság ezüst fokozatú támogatója,immár 10 éve segíti egyénileg isaz elhivatott, eltökélt, és kiváló teljesítményt nyújtó magyarparasportolókat.
A riói paralimpia évében, a felkészülés utolsó nagy hajrájához kíván most hozzájárulni a pénzintézet a K&H mozdulj! paralimpiai kártyaprogrammal. A támogatás a K&H Visa Classic dombornyomott betéti kártyákkal történő vásárlásokból adódik össze, hiszen a K&H minden elköltött 1000 Ft után 1 forintot különít el saját bevételéből a sportolók segítésére. A támogatás eredményeként az elmúlt 10 évben 15 paralimpikon és egy paralimpikon segítő kapott összesen 15,4 millió forintot.
A K&H mozdulj! paralimpiai kártyaprogramban idén is 3 kategóriábanlehet szavazni, 2016. április 1-től 30-ig.
A szavazáson a kategóriánként legtöbb voksot kapó három sportolófejenként bruttó 800 000 forint támogatásban részesül, amit 4 hónapon keresztül, havi bruttó 200 000 Ft-os járadék formájában kap meg.
Szavazzon a Reménység kategóriában a kiskunfélegyházi Csontos Piroskára!
Csontos Piroska
atlétika
A 22 éves sportolónő a tavalyi év legsikeresebb hazai paraatlétája. Az Inas Világjátékokon 200 méteren világcsúccsal győzött, 400 méteren 4. helyezést ért el. A dohai IPC Atlétikai Világbajnokságon szintén kiválóan szerepelt, 400 méteren és távolugrásban is a döntő résztvevője volt.
http://kh-regisztracio.hu/mozdulj/
Forrás:http://kh-regisztracio.hu/mozdulj/
https://www.facebook.com/csontos.piroska.5/photos?source_ref=pb_friends_tl
Eredményesen szerepeltek a futók a Vásárhelyi Félmaraton Családi Futófesztiválon
2016. április 2-án szombaton rendezték meg a 22. Vásárhelyi Félmaraton és Futófesztivált Kecskeméten.
A Jogging Szuperinfó Futóklub tagjai közül 22 fő nevezett és indult a hétvégén a Kecskeméten megrendezésre került 22. Vásárhelyi Félmaraton Családi Futófesztiválon, ahol az alábbi eredmények születtek:
300 méter
óvodások Kovács Mátyás 1. helyezett
600 méter
alsós lány Beck Tamara 1. helyezett
alsós fiú Kiss Roland 4. helyezett, Rogozsán Bánk 9. helyezett
2500 méter
18 év alatt lány Papp Laura Inez 1. helyezett, Csontos Dóra 2. helyezett, Vincze Nádja 3. helyezett, Bense Bianka 6. helyezett
18 év alatt fiú Trungel-Nagy Zalán 1. helyezett
18-40 év Pappné Vidéki Andrea 3. helyezett
40 év felett Rogozsán Andrea 2. helyezett, Szarka Beáta 3. helyezett
5000 méter
20 év alatt Fricska Anna 1. helyezett, Csontos Fanni 4. helyezett, Trungel-Nagy Kolos 1. helyezett
40-50 év Bartos István 2. helyezett, Rogozsán József 5. helyezett Csontos István 8. helyezett
10000 méter
20 év alatt Fricska Fanni 1. helyezett
20-30 év Szabó Ildikó 1. helyezett
30-40 év Papp István Tamás 3. helyezett
40-50 év Vidács Irénke 1. helyezett
Váltó:
1. Trungel-Nagy Kolos - Vincze Nádja - Csontos Dóra - Papp Laura Inez
1. Beck Tamara - Kis Roland - Rogozsán Bánk - Trungel-Nagy Zalán
1. Csontos Fanni - Bartos István - Papp István Tamás - Bense Bianka
Forrás: http://www.infokiskunfelegyhaza.hu, Németh László
További cikkeink...
Elérhetőség
Tel.: +36 (20) 332-89-56
e-mail: zbense@gmail.com
nyugszik 19:47-kor.
Holnap
Választókerület
Gondola
Látogatók