THE CROWN OF THE HIMALAYA

Nyomtatás E-mail

Megjelent: 2009. december 09. szerda

Írta: Kunos Gábor

THE CROWN OF THE HIMALAYA
18-ra emelkedett a mind a 14 nyolcezrest megmászók száma.

A legújabb teljesítők:
– DENIS URUBKO, aki 2009. május 11-én a Cho Oyu csúcsát érte el Boris Dedeshko társaságában, új úton, alpesi stílusban (amit addig még senki nem végzett ezen a falon). Méltó befejezés!
– RALF DUJMOVITS, aki 2009. május 20-án a Lhotse csúcsán járt felesége, GERLINDE KALTENBRUNNER (12.), TAKEUCHI HIROTAKA (12.) és David Göttler társaságában.
– WEIKKA GUSTAFSSON, aki 2009. július 26-án érte el a Hidden Peak csúcsát négy bolgár és egy japán mászóval.
– ANDREW LOCK, aki 2009. október 2-án érte el a Shisha Pangma főcsúcsát Neil Warddal.

A mérvadó listák férfiaknál a legalább hat, nőknél a legalább négy főcsúcsot megmászókat szerepeltetik.

A magyarok közül 8 csúcsával ERŐSS ZSOLT is rajta van! 2009. 05. 21-én UGYAN ANITA feljutott a Mt. Everestre (a 4. csúcsa), így ő is felkerült.

21 azon országok száma, amelyeknek mászói már mind a 14 nyolcezres főcsúcsot megmászták.
1. Németország (1983.05.05.) – 2. Japán (1985.10.03.) – 3. Svájc (1986.05.05.) – 4. Ausztria (1986.08.04.) – 5. Olaszország (1986.10.16.) – 6. Lengyelország (1987.09.18.) – 7. Franciaország (1993.10.04.) – 8. Szlovénia (1995.04.29.) – 9. Dél-Korea (1995.07.12.) – 10. Spanyolország (1995.09.27.) – 11. Anglia (Egyesült Királyság, 1995.10.09.) – 12. Mexikó (1996.05.13.) – 13. Nepál (1997.07.28.) – 14. Amerikai Egyesült Államok (1997.09.27.) – 15. Oroszország (2002.05.24.) – 16. Kazahsztán (2004.05.30.) – 17. Csehország (2004.10.09.) – 18. Szlovákia (2006.07.08.) – 19. Equador (2008.05.01.) – 20. Finnország (2009.07.26.) – 21. Ausztrália (2009.10.02.)

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

1. (1970-1986) Reinhold MESSNER (olasz/dél-tiroli, *1944.09.17., Funes/Vilnöss)
Nanga Parbat 1970.06.27., 1978.08.09. (egyedül) – Manaslu 1972.04.25. (elsőként egyedül) – Hidden Peak 1975.08.10., 1984.06.28. – Dhaulagiri I 1985.05.15. – Mt. Everest 1978.05.08. (elsőként WO2), 1980.08.20. (elsőként egyedül) – K2 1979.07.12. – Shisha Pangma 1981.05.28. – Kanchendzönga 1982.05.06. – Gasherbrum II 1982.07.24., 1984.06.25. – Broad Peak 1982.08.02. – Cho Oyu 1983.05.05. – Annapurna I 1985.04.24. – Makalu 1986.09.26. – Lhotse 1986.10.16. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
† 2. (1979-1987) Jerzy KUKUCZKA (lengyel, *1948.03.24., Katowice – †1989.10.24., Lhotse)
Kötélszakadás miatt lezuhant a még mászatlan déli falon egy új út nyitása közben.
Lhotse 1979.10.04. (normál út) – Mt. Everest 1980.05.19. (d. pillér, új út, O2) – Makalu 1981.10.15. (új út, egyedül) – Broad Peak 1982.07.30. (normál út, alpesi stílusban), 1984.07.17. (új út, keresztezés a Centra Peaken át, alpesi stílusban) – Gasherbrum II 1983.07.01. (új út, alpesi stílusban + G II East Peak első megmászás) – Hidden Peak 1983.07.23. (új út, alpesi stílusban) – Dhaulagiri I 1985.01.21. (első téli megmászás) – Cho Oyu 1985.02.13. (első téli megmászás, új út) – Nanga Parbat 1985.07.13. (dk. pillér, új út) – Kangcsendzönga 1986.01.11. (első téli megmászás) – K2 1986.07.08. (d. fal, új út, alpesi stílusban) – Manaslu 1986.11.10. (új út, alpesi stílusban) – Annapurna I 1987.02.03. (első téli megmászás) – Shisha Pangma 1987.09.18. (ny. gerinc, új út, alpesi stílusban) – (Annapurna I East Peak 1988.10.13. új út a d. falon)
3. (1982-1995) Erhard LORETAN (svájci, *1959.04.28.)
Nanga Parbat 1982.06.10. – Gasherbrum II 1983. – Hidden Peak 1983.06.23. – Broad Peak 1983.06.30. – Manaslu 1984. – Annapurna I 1984.10.24. – K2 1985.07.06. – Dhaulagiri I 1985. – Mt. Everest 1986.08.30. – Cho Oyu 1990.09.21. (ny. oldal kuloárja, új út) – (Shisha Pangma Central-Peak 1990.10.03.) – Makalu 1991. – Lhotse 1994. – Shisha Pangma 1995.04.29. – Kangchendzönga 1995.10.05. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
4. (1985-1996) Carlos CARSOLIO (mexikói, *1962.10.04.)
Nanga Parbat 1985.07.13. – Shisha Pangma 1987.09.18. – Makalu 1988. (O2) – Mt. Everest 1989.10.13. – Kangchendzönga 1992.05.12. (egyedül, ebben az évben az egyetlen megmászás), K2 1993.06.13. – Cho Oyu 1994. – Lhotse 1994. (traverz 23 óra 50 perc alatt) – Broad Peak 1994.07.09. – Annapurna I 1995.04.29. – Dhaulagiri I 1995.05.15. – Gasherbrum II 1995.07.04. – Hidden Peak 1995.07.15. (négy csúcs 77 nap alatt!) – Manaslu 1996.05.12.
5. (1980-1996) Krzysztof WIELICKI (lengyel, *1950.01.05., Szklarce)
Mt. Everest 1980.02.17. (első téli megmászás, O2) – Broad Peak 1984.07.14. (egyedül, 22 óra alatt) – Manaslu 1984. (új út), 1992. (normál út) – Kangchendzönga 1986.01.11. (első téli megmászás) – Makalu 1986. (alpesi stílusban), 2001. – Lhotse 1988.12.31. (első téli megmászás, egyedül) – Dhaulagiri I 1990. (új út, egyedül, 16 óra alatt) – Annapurna I 1991. – Cho Oyu 1993. – Shisha Pangma 1993.10.07. (új út, dny. fal jobb kuloár, egyedül) – Gasherbrum II 1995. (egyedül), 2006. – Hidden Peak 1995.07.15. (alpesi stílusban) – K2 1996.08.10. – Nanga Parbat 1996.09.01. (egyedül)
6. (1985-1999) Juan Eusebio OIARZABAL (spanyol/baszk, *1956.03.30., Vitori)
Cho Oyu 1985.05.15., 2002., 2003., 2003. – Gasherbrum II 1987., 2003. – Nanga Parbat 1992.07.12. – Mt. Everest 1993.10.07. (O2), 2001.05.23. (WO2) – K2 1994.06.24., 2004.07.26. – Makalu 1995., 2008.05.10. – Broad Peak 1995.07.12. – Lhotse 1995. – Kangchendzönga 1996.05.06. – Manaslu 1997. – Hidden Peak 1997.07.09., 2003.07.26. – Dhaulagiri I 1998. – Shisha Pangma 1998.10.10. – Annapurna 1999.04.29. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
7. (1983-2000) Sergio MARTINI (olasz, *1949.07.29., Lizzanella/Trento)
K2 1983.08.04. – Makalu 1985. – Nanga Parbat 1986.08.15. – Annapurna I 1986. – Gasherbrum II 1987. – Shisha Pangma 1988.09.05. – Cho Oyu 1988. – Dhaulagiri I 1989. – Mt. Everest 1999.05.26. (O2), 2009.05.22. – Broad Peak 1993.07.29. – Hidden Peak 1994.08.03. – Kangchendzönga 1995.10.14. (O2) – Manaslu 1996. – Lhotse 2000.05.19.
8. (1993-2001) Young-Seok PARK (dél-koreai, *1963.11.02.)
Mt. Everest 1993.05.16. (dk. gerinc, O2), 2006.05.11. (átkelés északról délre), 2009.05.21. (új út a dny. falon) – Annapurna I 1996.05.03. – Dhaulagiri I 1997.04.27. – Hidden Peak 1997.07.09. – Gasherbrum II 1997.07.17. – Cho Oyu 1997.09.19. (négy csúcs 145 nap alatt) – Nanga Parbat 1998.07.21. – Manaslu 1998.12.06. – Kangchendzönga 1999.05.12. (O2) – Makalu 2000.05.15. (O2) – Broad Peak 2000.07.30. – Shisha Pangma 2000.10.02. – Lhotse 2001.04.29. (O2) – K2 2001.07.22. (O2)
9. (1988-2001) Hong-Gil UM (dél-koreai, *1960.09.14.)
Mt. Everest 1988.09.26. (O2), 2002.05.16. (O2), 2003.05.21. (O2) – Cho Oyu 1993. – (Shisha Pangma Central-Peak 1993.09.29., 1994.10.11.) – Makalu 1995. – Broad Peak 1995.07.12. – Dhaulagiri I 1996. – Manaslu 1996. – Hidden Peak 1997.07.09. – Gasherbrum II 1997. – Annapurna I 1999. – Nanga Parbat 1999.07.12. – Kangchendzönga 2000.05.19. (O2), (Yalung Kang 2004.05.05.) – K2 2000.07.31. (O2) – Lhotse 2001. – Shisha Pangma 2001.09.21. – (Lhotse Shar 2007.05.31.)
10. (1991-2002) Alberto INURRATEGI (spanyol/baszk, *1968.11.03.)
Makalu 1991. – Mt. Everest 1992.09.25. – K2 1994.06.24. – Cho Oyu 1995. – Lhotse 1995. – Kangchendzönga 1996.05.06. – Shisha Pangma 1996.10.11. – Broad Peak 1997.07.13. – Dhaulagiri I 1998. – Nanga Parbat 1999.07.29. – Manaslu 2000. – Gasherbrum II 2000. – Hidden Peak 2001.07.08. – Annapurna I 2002.05.16. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
11. (1994-2003) Wang-Yong HAN (dél-koreai, *1966.09.15.)
Cho Oyu 1994. – (Shisha Pangma Central-Peak 1994.10.11.) – Mt. Everest 1995.10.14. (O2) – Dhaulagiri I 1997. – Hidden Peak 1997.07.13. – Lhotse 1997. – Annapurna I 1998. – Nanga Parbat 1998.07.21. – Manaslu 2000. (O2) – K2 2000.07.31. – Makalu 2001. – Shisha Pangma 2001.09.21. – Kangchendzönga 2002.05.13. (O2) – Gasherbrum II 2003. – Broad Peak 2003.07.15.
12. (1989-2005) Ed (Edmund) VIESTURS (amerikai, *1959.06.22., Rockford)
Kangchendzönga 1989.05.18. – Mt. Everest 1990.05.08. (WO2), 1991.05.15. (O2), 1994.05.09. (O2), 1996.05.23. (WO2), 1997.05.23. (O2), 2004.05.17. (O2), 2009. (O2) – K21992.08.16. – (Shisha Pangma Central-Peak 1993.05.15.) – Lhotse 1994.05.16. – Cho Oyu 1994.10.06., 1996.09.29. – Makalu 1995.05.18. – Gasherbrum II 1995.07.04. – Hidden Peak 1995.07.15. – (Broad Peak Foresummit 1997.07.09.) – Manaslu 1999.04.22. – Dhaulagiri I 1999.05.04. – Shisha Pangma 2001.04.30. – Nanga Parbat 2003.06.23. – Broad Peak 2003.07.15. – Annapurna I 2005.05.12. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
13. (1993-2007) Silvio MONDINELLI (olasz, *1958.06.24., Gardone Val Trompia)
Manaslu 1993. – (Shisha Pangma Central-Peak 1996.10.11., 2003.) – Cho Oyu 1997., 2007.05.12. – Mt. Everest 2001.05.23. – Gasherbrum II 2001.07.22. – Hidden Peak 2001.08.03. – Dhaulagiri I 2001.10.12. (négy csúcs 142 nap alatt) – Makalu 2002. – Kangchendzönga 2003.05.20. – K2 2004.07.26. – Nanga Parbat 2005.07.20. – Shisha Pangma 2006.05.09. – Lhotse 2006.05.19. – Annapurna I 2006.10.12. – Broad Peak 2007.07.12. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
14. (1997-2008) Iván VALLEJO (equadori, *1959.12.19., Ambato)
Manaslu 1997.09.19. – Broad Peak 1998.07.05. – Mt. Everest 1999.05.27., 2001.05.23. – K2 2000.07.31. – Cho Oyu 2002. – Lhotse 2003. – Gasherbrum II 2003.07.19. – Hidden Peak 2003.07.26. – Makalu 2004.05.16. – Shisha Pangma 2004.10.10. – Nanga Parbat 2005.07.20. – Kangchendzönga 2006.05.22. – Annapurna I 2007.05.24. – Dhaulagiri I 2008.05.01. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
15. (2000-2009) Denis URUBKO (kazah, *1973.07.29.)
Mt. Everest 2000.05.24. – Lhotse 2001.05.23. – Hidden Peak 2001.08.13. – Gasherbrum II 2001.08.20. (gyorsasági mászás, 5800-ról 7 óra 30 perc és vissza 4 óra) – Kangchendzönga 2002.05.13. – Shisha Pangma 2002.10.25. (+ Central-Peak) – Nanga Parbat 2003.06.17. – Broad Peak 2003.07.18., 2005.07.25. (új út, alpesi stílusban) – Annapurna I 2004.05.30. (éjszakai megmászás, 1:30-kor) – Manaslu 2006.04.25. (normál út), 2006.05.08. (új út az ék. falon) – Dhaulagiri I 2007.05.02. – K2 2007.10.02. – Makalu 2008.05.12., 2009.02.09. (első téli megmászás) – Cho Oyu 2009.05.11. (új út, alpesi stílusban) ( MINDET O2 NÉLKÜL )
16. (1990-2009) Ralf DUJMOVITS (német, *1961.12.05., Bühl im Schwarzwald)
Dhaulagiri I 1990.05.11. – Mt. Everest 1992.10.04. (O2) – K2 1994.07.23. – Cho Oyu 1995.05.09., 1998.10.11. – (Shisha Pangma Central 1996.06.05.) – Shisha Pangma 1997.05.24., 2005.05.07. (d. fal, a csúcs első átmászása D-É) – Broad Peak 1999.07.16., 2007.07.12. – Gasherbrum II 2000.07.22. – Nanga Parbat 2001.06.30. – Annapurna I 2004.05.28. – Hidden Peak 2004.07.25. – Kangchendzönga 2006.05.14. – Manaslu 2007.05.19. – Makalu 2008.05.11. – Lhotse 2009.05.20.
17. (1993-2009) Veikka GUSTAFSSON (finn, *1968.01.14., Espoo)
Mt. Everest 1993.05.10. (első finn, O2), 1997.05.23. (első finn, WO2), 2004.05.17. – Dhaulagiri I ??1993??, 1999. tavasz – K2 1994.07.23. – Lhotse 1995. tavasz – Makalu 1995. tavasz – (Broad Peak Foresummit 1997.) – Manaslu 1999. tavasz – Shisha Pangma 2001.04.30. – Nanga Parbat 2001.06.30. – Cho Oyu 2005.04.22. – Annapurna I 2005.05.12. – Kangchendzönga 2006.05.14. – Gasherbrum II 2008.07.08. – Broad Peak 2008.07.31. – Hidden Peak 2009.07.26. ( MINDET O2 NÉLKÜL )
18. (1993-2009) Andrew LOCK (ausztrál, *1961.12.26.)
K2 1993.07.30. – (Broad Peak Foresummit 1994.) – Dhaulagiri I 1997. – Broad Peak 1997.08.07. (egyedül) – Nanga Parbat 1998.07.21. – Gasherbrum II 1999. (alpesi stílusban) – Hidden Peak 1999.07.17. – Mt. Everest 2000.05.24. (O2), 2004.05.16. (O2) – Manaslu 2002. – Lhotse 2002. (egyedül) – (Shisha Pangma Central-Peak 2003.10.06. egyedül, 2005.10.08.) – Cho Oyu 2004.09.25. (egyedül), 2005.09.25. – Kangchendzönga 2006.05.14. – Annapurna I 2007.05.24. – Makalu 2008.05.21. – Shisha Pangma 2009.10.02.

THE RACERS (a nevek előtt álló számok a megmászott főcsúcsok számát jelentik).

13 Fausto DE STEFANI (olasz, *1952.02.11., Asola/Mantova)
K2 1983.08.04., Makalu 1985. – Nanga Parbat 1986.08.15. – Annapurna I 1986. – Gasherbrum II 1987. – Shisha Pangma 1988.09.05. – Cho Oyu 1988. – Dhaulagiri I 1989. – Manaslu 1990. – Broad Peak 1993.07.07. – Hidden Peak 1994.08.03. – Mt. Everest 1996.05.18. – Kangchendzönga 1998.05.15. (HIÁNYZIK a Lhotse)
13 Abele BLANC (olasz, *1954.09.02.)
Mt. Everest 1992.09.30. – Broad Peak 1993.07.29. – Kangchendzönga 1995.10.14. – Manaslu 1996. – Lhotse 1997. – Shisha Pangma 1998.05.14. – Cho Oyu 1998. – Gasherbrum II 1999. – Hidden Peak 1999.07.03. – Makalu 2000. – K2 2000.07.29. – Nanga Parbat 2001.06.30. – Dhaulagiri I 2001.10.12. (HIÁNYZIK az Annapurna I)
† 13 CHRISTIAN KUNTNER (olasz/dél-tiroli, *1962.01.15., Prad am Stilfserjoch – †2005.05.18., Annapurna I)
Egy leomló jégtorony okozta lavinában vesztette életét 6300 m-en; ez lett volna az utolsó nyolcezrese.
Cho Oyu 1991. – Manaslu 1992. – Broad Peak 1993.07.06. – Dhaulagiri I 1994. – Mt. Everest 1995.05.13. – K2 1996.08.10. – Shisha Pangma 1998.05.06. – Hidden Peak 1999.07.03. – Gasherbrum II 1999. – Makalu 2000. – Nanga Parbat 2001.06.30. – Kangchendzönga 2003.05.20. – Lhotse 2004.05.15.
13 Alan HINKES (angol, *1954.04.26.)
Shisha Pangma 1987.09.19. –Manaslu 1989.05.12. – (Cho Oyu Plateau 1990.) – (Shisha Pangma Central-Peak 1990.05.12.) – Broad Peak 1991.07.16. – K2 1995.07.17. – Mt. Everest 1996.05.19. – Hidden Peak 1996.07.10. – Gasherbrum II 1996.07.29. – Lhotse 1997.05.23. – Nanga Parbat 1998.07.21. – Makalu 1999.05.23. – Annapurna I 2002.05.06. – Dhaulagiri I 2004.05.17. – Kangchendzönga 2005.05.30. (az év egyetlen csúcsmászása) (HIÁNYZIK a Cho Oyu)
13 Norbert JOOS (svájci, *1960.09.06., Chur)
Nanga Parbat 1982.06.10. – Manaslu 1984.04.30. – Annapurna I 1984.10.24. – K2 1985.06.19. – Broad Peak 1987.05.29. (egyedül) – Gasherbrum II 1988. – Hidden Peak 1993.06.07. – Cho Oyu 1994.05.20. – Dhaulagiri I 1995.05.19. – Shisha Pangma 1996.05.01. – Makalu 2002.05.16. – Lhotse 2004.05.15. – Kangchendzönga 2006.05.14. (HIÁNYZIK a Mt. Everest)
13 Piotr PUSTELNIK (lengyel, *1951.07.12., Łódź)
Gasherbrum II 1990.07.19., 1997.07.21. – Nanga Parbat 1992.07.12. – Cho Oyu 1993.09.24. – Shisha Pangma 1993.10.06. – Dhaulagiri I 1994.09.26. – Mt. Everest 1995.05.12. – K2 1996.08.14. – Hidden Peak 1997.07.15. – Lhotse 2000.05.15. – Kangchendzönga 2001.05.15. – Makalu 2002.05.16. – Manaslu 2003.05.17 – (Broad Peak Foresummit 2005.07.22.) – (Annapurna East 2006.05.21.) – Broad Peak 2006.07.08. (HIÁNYZIK az Annapurna I)
13 BIANBA ZHAXI (PEMBA TASHI I) (kínai/tibeti, *1965.03.20.)
Cho Oyu 1985., 1994. – Annapurna I 1993., ?2006.06.04.? – Dhaulagiri 1993. – Shisha Pangma 1994.05.07. – Gasherbrum II 1995. – Manaslu 1996. – Nanga Parbat 1997.06.15. – Kangchendzönga 1998.05.09. – Lhotse 1998. – Mt. Everest 1999.05.28., ?2005.05.21.?, 2008.05.07. – (Broad Peak Foresummit 2001.) – Makalu 2003. – K2 2004.07.27. – Hidden Peak 2007.07.12. (HIÁNYZIK a Broad Peak)
13 CERING DOJE (TSERING DOJE) (kínai/tibeti, *…)
???????, Shisha Pangma 1994.05.07. – … – Nanga Parbat 1997.06.15. – Kangchendzönga 1998.05.09. – Mt. Everest 1999.05.28. 2006.05.14., 2008.05.07. – … – (Broad Peak Foresummit 2001.) – … – K2 2004.07.27. – … – Hidden Peak 2007.07.12. (HIÁNYZIK a Broad Peak)
13 LODUE (LUOZE) (kínai/tibeti, *…)
Mt. Everest 1990.05.09, 1999.05.28., 2008.05.08. – Dhaulagiri 1993. – Shisha Pangma 1994.05.07. – Cho Oyu 1994. – Gasherbrum II 1995. – Manaslu 1996. – Nanga Parbat 1997.06.15. – Kangchendzönga 1998.05.09. – Lhotse 1998. – (Broad Peak Foresummit 2001.) – Makalu 2003. – K2 2004.07.27. – ??(Annapurna East 2006.05.21.)?? – Annapurna I 2006.06.04. – Hidden Peak 2007.07.12. (HIÁNYZIK a Broad Peak)
13 Joăo GARCIA (portugál, *1967.06.11., Lisszabon)
Cho Oyu 1993. – Dhaulagiri I 1994. – Mt. Everest 1999.05.18. – Gasherbrum II 2001. – Hidden Peak 2004.07.26. – Lhotse 2005.05.21. (egyetlen megmászás az évben) – Kangchendzönga 2006.05.22. – Shisha Pangma 2006.10.31. – K2 2007.07.20. – Makalu 2008.05.19. – Broad Peak 2008.07.17. – Manaslu 2009.04.28. – Nanga Parbat 2009.07.10. (mindet WO2, HIÁNYZIK az Annapurna I)
13 Eun-Sun OH (dél-koreai, *1966.03.11.)
Gasherbrum II 1997.07.17. (ény. gerinc) – Mt. Everest 2004.05.20. (egyedül, O2) – Shisha Pangma 2006.10.03. – Cho Oyu 2007.05.08. – K2 2007.07.20. (O2) – Makalu 2008.05.13. – Lhotse 2008.05.26. – Broad Peak 2008.07.31. – Manaslu 2008.10.12. ( négy csúcs 152 nap alatt ) – Kangchendzönga 2009.05.06. (WO2) – Dhaulagiri I 2009.05.21. (WO2) ( első koreai nő ) 1 – Nanga Parbat 2009.07.10. – Hidden Peak 2009.08.03. ( négy csúcs 89 nap alatt ) (HIÁNYZIK az Annapurna I.)

† 12 Felix INURRATEGI (spanyol/baszk, *1967.04.01. – †2000.07.28., Gasherbrum II)
Lejövetkor lezuhant egy régi fix kötél szakadása miatt; hátra lett volna még az Annapurna I és a Hidden Peak.
Makalu 1991. – Mt. Everest 1992.09.25. – K2 1994.06.24. – Cho Oyu 1995. – Lhotse 1995. – Kangchendzönga 1996.05.06. – Shisha Pangma 1996.10.11., Broad Peak 1997.07.13., Dhaulagiri I 1998. – Nanga Parbat 1999.07.29. – Manaslu 2000.04.25. – Gasherbrum II 2000.07.28.
12 Hans KAMMERLANDER (olasz/dél-tiroli, *1956.12.06., Ahornack)
Cho Oyu 1983.05.05. ( a dny. fal első átmászása ) – Gasherbrum II 1984.06.25. – Hidden Peak 1984.06.28. ( a GII és a GI első keresztezése R. Messnerrel ) – Dhaulagiri I 1985.05.15. – Annapurna I 1985.04.24. ( az ény. fal első átmászása ) – Makalu 1986.09.26. – Lhotse 1986.10.16. – Nanga Parbat 1990.07.01. ( az első lesízés egy nyolcezresről ) – Broad Peak 1994.06.21. ( egyedül, lesízés 7000-ről ) – Shisha Pangma 1996.05.09. ( lesízés 7400-ról ) – Mt. Everest 1996.05.24 ( WO2, 17 óra alatt, lefelé részben sível ) – Kangchendzönga 1998.05.17. ( lesízés 7500-ról ) – K2 2001.07.22. (HIÁNYZIK a Manaslu és a Shisha Pangma)
† 12 Vladyslav TERZYUL (ukrán, *1953.06.18. – †2004.05.17/18., Makalu)
Eltűnt a csúcs megmászása után a lejövetelekor 8400 m-en; hátra lettek volna még a Broad Peak és a Shisha Pangma fő csúcsai.
Kangchendzönga 1993.05.23. – K2 1994.07.23. – (Broad Peak Foresummit 1995.07.03.) – Gasherbrum II 1996. – Annapurna I 1996. ( új úton ) – Nanga Parbat 1997.07.31. – Mt. Everest 1999.05.08. – (Shisha Pangma Central-Peak 2000.09.27. 7400-ról lesízett ) – Cho Oyu 2000. ( egyedül, lesízett a csúcsról ) – Manaslu 2001. ( új úton ) – Lhotse 2002. tavasz – Dhaulagiri I 2002. ősz – Hidden Peak 2003.07.23. – Makalu 2004.05.17. ( mindet WO2 )
† 12 RENA (REN NA) (kínai/tibeti, *1967.… – †2005.05.27., Hidden Peak)
Egy kőhullásban vesztette életét a Hidden Peakhez vezető út során; hátra lett volna még a Broad Peak is.
Mt. Everest 1990.05.09., 1999.05.28. – Annapurna I 1993. – Dhaulagiri 1993. – Shisha Pangma 1994.05.07. – Cho Oyu 1994. – Gasherbrum II 1995. – Manaslu 1996. – Nanga Parbat 1997.06.15. – Kangchendzönga 1998.05.09. – Lhotse 1998. – (Broad Peak Foresummit 2001.) – Makalu 2003. – K2 2004.07.27.
12 ??11?? Sergei BOGOMOLOV (orosz, *1951.02.23.)
Kangchendzönga 1989.04.29. ( új út ) – Cho Oyu 1991. ( új út ) – Dhaulagiri I 1993. ( új út ) – Mt. Everest 1995.05.13. – Makalu 1996. – Lhotse 1997. – Hidden Peak 2001.08.13. – Gasherbrum II 2001. – Shisha Pangma 2002.05.24. – Nanga Parbat 2003.06.18. – Broad Peak 2003.07.17. – ??Manaslu 2006.05.17.?? (HIÁNYZIK a K2 és az Annapurna I)
† 12 I?aki (Ignacio) OCHOA DE OLZA (spanyol/baszk, *1966. – †2008.05.23., Annapurna I)
Infarktust kapott a 4-es táborban /7400 m/; ez lett volna a 13. csúcsa, nem járt a Kangchendzöngán sem.
(Shisha Pangma Central-Peak 1995.09.28.) – Hidden Peak 1996.07.10. – Gasherbrum II 1996. – Lhotse 1999. – Mt. Everest 2001.05.24. – Cho Oyu 2001., 2004.09.28. – Nanga Parbat 2003.06.20. – Broad Peak 2003.07.15. – Makalu 2004.05.16. – K2 2004.07.28. – Manaslu 2006.04.29. – Shisha Pangma 2006.10.03. – Dhaulagiri I 2007.04.26.
12 Maksut ZHUMAYEV (kazah, *1977.01.01.)
Hidden Peak 2001.08.13. – Gasherbrum II 2001. – Kangchendzönga 2002.05.13. –Shisha Pangma 2002.10.25. – Nanga Parbat 2003.06.17. – Broad Peak 2003.07.16. – Makalu 2004.05.20. – Cho Oyu 2005.05.03. – Dhaulagiri I 2006.05.02./?03.?/ – Annapurna I 2006.05.19. –Mt. Everest 2007.04.30. – Manaslu 2008.05.14. (HIÁNYZIK a K2 és a Lhotse)
12 Vassily PIVTSOV (kazah, *1975.08.16.)
Hidden Peak 2001.08.13. – Gasherbrum II 2001. – Kangchendzönga 2002.05.13. – Shisha Pangma 2002.10.25. – Nanga Parbat 2003.06.17. – Broad Peak 2003.07.16./?18.?/ – Makalu 2004.05.20. – Cho Oyu 2005.05.03. – Dhaulagiri I 2006.05.02./?03.?/ – Annapurna I 2006.05.19. – Mt. Everest 2007.04.30. – Manaslu 2008.10.03. ( HIÁNYZIK a K2 és a Lhotse )
12 Edurne PASABAN (spanyol/baszk, *1973.08.01., Tolose)
Mt. Everest 2001.05.23. – Makalu 2002.05.16. – Cho Oyu 2002.10.05. – Lhotse 2003.05.26. – Gasherbrum II 2003.07.19. – Hidden Peak 2003.07.26. – K2 2004.07.26. (WO2) – Nanga Parbat 2005.07.20. – Broad Peak 2007.07.12. – Dhaulagiri I 2008.05.01. – Manaslu 2008.10.05. – Kanchendzönga 2009.05.18. ( első spanyol nő ) (HIÁNYZIK az Annapurna I és a Shisha Pangma)
12 Gerlinde KALTENBRUNNER (osztrák, *1970.12.13.)
(Ralf Dujmovits felesége)
(Broad Peak Foresummit 1994.07.02.) – Cho Oyu 1998.05.06. – (Shisha Pangma Central-Peak 2000.05.17.) – Makalu 2001.05.14. – Manaslu 2002.05.10. – Nanga Parbat 2003.06.20. – Annapurna I 2004.05.28. – Hidden Peak 2004.07.25. – Shisha Pangma 2005.05.07. – Gasherbrum II 2005.07.21. – Kangchendzönga 2006.05.14. ( második női megmászás ) – Broad Peak 2007.07.12. – Dhaulagiri I 2008.05.01. – Lhotse 2009.05.20. ( első osztrák nő ) (HIÁNYZIK a Mt. Everest és a K2)
12 TAKEUCHI Hirotaka (japán, *1971.01.08.)
Makalu 1995.05.22. – Mt. Everest 1996.05.17. – K2 1996.08.14. – Nanga Parbat 2001.06.30. – Annapurna I 2004.05.28. – Hidden Peak 2004.07.25. – Shisha Pangma 2005.05.07. – Kangchendzönga 2006.05.14. – Manaslu 2007.05.19. – Gasherbrum II 2008.07.08. – Broad Peak 2008.07.31. – Lhotse 2009.05.20. (HIÁNYZIK a Cho Oyu és a Dhaulagiri I)

† 11 Jean-Christophe LAFAILLE (francia, *1965.03.31. – †2006.01.27., Makalu)
A csúcs megmászása közben egy hasadékba zuhant; ez lett volna a 12. csúcsa, valamint hiányzott még a Mt. Everest és a Kangchendzönga.
Cho Oyu 1993. – (Shisha Pangma Central-Peak és West-Peak 1994.10.07.) – Gasherbrum II 1996. – Hidden Peak 1996.07.31. ( egyedül, négy nap alatt a kettőt ) – Lhotse 1997. – Manaslu 2000. ( egyedül ) – K2 2001.07.22. – Annapurna I 2002. – Dhaulagiri I 2003. – Nanga Parbat 2003.06.23. – Broad Peak 2003.07.15. – Shisha Pangma 2004.12.11. ( télen, egyedül )
11 Romano BENET (olasz, *1962.04.20.)
Nanga Parbat 1998.07.20. – Shisha Pangma 1999.05.12. – Cho Oyu 1999.05.22. – Gasherbrum II 2003.07.19. – Hidden Peak 2003.07.26. – Broad Peak 2003.08.08. ( a három csúcsot 20 nap alatt ) – Lhotse 2004.05.16. – Dhaulagiri I 2006.05.17. – K2 2006.07.26. – Mt. Everest 2007.05.17. – Manaslu 2008.10.04. (HIÁNYZIK a Kangchendzönga, a Makalu és az Annapurna I; az eddigieket WO2)
11 Nives MEROI (olasz, *1961.09.17., Bonate Sotto)
(Romano Benet felesége)
Nanga Parbat 1998.07.20. ( első olasz nő ) – Shisha Pangma 1999.05.12. – Cho Oyu 1999.05.22. – Gasherbrum II 2003.07.19. – Hidden Peak 2003.07.26. – Broad Peak 2003.08.08. ( három csúcs 20 nap alatt ) – Lhotse 2004.05.16. – Dhaulagiri I 2006.05.17. – K2 2006.07.26. ( első olasz nő ) – Mt. Everest 2007.05.17. – Manaslu 2008.10.04. (HIÁNYZIK a Kangchendzönga, a Makalu és az Annapurna I; az eddigieket WO2)
11 SERAP JANGBU (SHERAP JANGBU) (nepáli/serpa, *1969.07.25.)
Kangchendzönga 1999.05.12. – K2 2000.07.31. ( első nepáli megmászás ), 2001.07.22. – Shisha Pangma ??1999.09.26.??,2000.10.02. – Lhotse 2001.04.29., 2002.10.05. – Cho Oyu 2001.09.26., 2004.09.25. – Annapurna I 2002.05.04. – Mt. Everest 2004.05.24., 2006.05.11. ( átkelés északról délre ), 2008.05.25. – Dhaulagiri I 2005.05.04. – Gasherbrum II 2006.07.07. – Manaslu 2006.10.01. – Makalu 2009.05. (HIÁNYZIK a Nanga Parbat, a Hidden Peak és a Broad Peak)
† 11 Mi-Sun GO (Mi-Young KO) (dél-koreai, *1967.09.15. – †2009.07.11. Nanga Parbat)
Lezuhant a csúcsról való lejövetel során 6200 m-en; hiányzott még az Annapurna, a Hidden Peak és a Gasherbrum II.
Cho Oyu 2006.10.01. – Mt. Everest 2007.05.16. – Broad Peak 2007. – Shisha Pangma 2007.10.05. – Lhotse 2008.05.17. – K2 2008.08.01. (O2) – Manaslu 2008.10.14. – Makalu 2009.05.01. – Kanchendzönga 2009.05.18. – Dhaulagiri 2009.06.09. – Nanga Parbat 2009.07.10. ( négy csúcs 72 nap alatt, REKORD! )

10 Viktor GROŠELJ (szlovén, *1952.06.03.)
Makalu 1975.10.10. – Manaslu 1984. – Broad Peak 1986.07.28. – Gasherbrum II 1986. – Cho Oyu 1988, 2001. – Lhotse 1989. – Mt. Everest 1989.05.10. – Shisha Pangma 1989.10.20. – Kangchendzönga 1991.05.01. – K2 1993.06.13. (HIÁNYZIK a Dhaulagiri I, a Nanga Parbat, az Annapurna I és a Hidden Peak)
† 10 Benoit CHAMOUX (francia, *1961.02.19., La-Roche-sur-Foron – †1995.10.05/06., Kangchendzönga)
Eltűnt a csúcs közelében; ez lett volna a 11. csúcsa, és még hiányzott a ?Cho Oyu?, a Broad Peak és a Shisha Pangma.
Gasherbrum II 1985.06.15. ( egyedül ) – Hidden Peak 1985.06.22. ( egyedül ) – (Broad Peak Foresummit 1986.06.20. egyedül, 17 óra alatt ) – K2 1986.07.05./?07.?/ ( egyedül, 23 óra alatt ) – Nanga Parbat 1987.07.05. ( egyedül, 23 óra alatt ) – Annapurna I 1988.05.10. – Manaslu 1989.05.15. – (??Cho Oyu 1990.04.30.??, de nem mászta meg!!) – (Shisha Pangma Central-Peak 1990.05.12.) – Mt. Everest 1992.09.29. – Dhaulagiri I 1993.10.06. – Lhotse 1994. – Makalu 1995.05.07.
† 10 Hee-Jun OH (dél-koreai, *1970.08.16. – †2007.05.16., Mt. Everest)
Lavinabaleset a dny. falon; még hiányzott a Kangchendzönga, a Makalu, a Dhaulagiri I és a Nanga Parbat.
Cho Oyu 1999. – Broad Peak 2000.07.30. – Shisha Pangma 2000.10.02. – Lhotse 2001. – K2 2001.07.22. – Annapurna I 2002. – Mt. Everest 2006.05.11. – Gasherbrum II 2006.07.07. (WO2) – Hidden Peak 2006.07.31. – Manaslu 2006.10.20. (négy csúcs 162 nap alatt)
10 Mario PANZERI (olasz, *1964.05.10.)
Cho Oyu 1988. – Mt. Everest 1992.09.28. – K2 1996.07.29. – Lhotse 1997. – Annapurna I 2005. – Makalu 2006. – Gasherbrum II 2006. – Nanga Parbat 2008.06.21. – Broad Peak 2008.07.31. – Manaslu 2009.05.19.
10 Jae-Soo KIM (dél-koreai, *…)
Mt. Everest 2007.05.16. – Broad Peak 2007. – Shisha Pangma 2007.10.05. – Lhotse 2008.05.17. – K2 2008.08.01. – Manaslu 2008.10.14. – Makalu 2009.05.01. – Kanchendzönga 2009.05.18. – Dhaulagiri 2009.06.09. – Nanga Parbat 2009.07.10. ( négy csúcs 72 nap alatt, REKORD! )

† 09 Marcel RUEDI (svájci, *1938.11.01. – †1986.09.25., Makalu)
A csúcsról lefelé jövet a sátrától nem messze kicsúszott, és megfagyott.
Dhaulagiri I 1980.05.17. /?18.?/ – Gasherbrum II 1983.06.16. – Hidden Peak 1983.06.23. – Broad Peak 1983.06.30. (a három csúcs 15 nap alatt) – Manaslu 1984.04.30. – Nanga Parbat 1984.06.03. – K2 1985.06.19. – (Shisha Pangma Central Peak 1985.09.14.) – Cho Oyu 1986.06.05. – Makalu 1986.09.24.
† 09 Michael DACHER (német, *1933.08.21. – †1994.12.04.)
(Yalung Kang 1975.) – Lhotse 1977.05.11. – K2 1979.07.12. – Shisha Pangma 1980.05.07. – Hidden Peak 1982.07.22. – Cho Oyu 1983. – Manaslu 1984. – Nanga Parbat 1985.07.12. – Broad Peak 1986.08.16. – Gasherbrum II 1987.07.10.
† 09 YAMADA Noboru (japán, 1950.02.09. – †1989.02.27., Denali/Mt. McKinley)
Eltűnt két társával együtt a csúcs megmászása közben.
Dhaulagiri I 1978.10.21., 1982. – Kangchendzönga 1981.05.09. – Lhotse 1983. – Mt. Everest 1983.12.16. (télen), 1985.10.30., 1988.05.05. – Manaslu 1985. (télen) – K2 1985.07.24. – Annapurna I 1987. (télen) – Shisha Pangma 1988.10.24. – Cho Oyu 1988.11.06.
† 09 Anatoli BUKREEV (kazah, *1958.01.16., Korkino – †1997.12.25., Annapurna I)
Lavinabalesetben eltűnt Dimitri Sobolevvel együtt; ez lett volna a 10. csúcsa.
Kangchendzönga 1989.04.15. ( új úton ), 1989.04.30.-05.02. ( új út, a négy nyolcezer feletti orom első keresztezése, O2 ) – Dhaulagiri I 1991.05.01. ( új út a ny. falon ), 1995.10.08. – Mt. Everest 1991.10.07. ( dk. gerinc, WO2 ), 1995.05.17. ( ék. gerinc, WO2 ), 1996.05.10. ( dk. gerinc, hegyivezető, WO2 ), 1996.05.17. ( egyedül, 21 óra 16 perc alatt ), 1997.04.26., ( dk. gerinc, hegyivezető, O2 ) – K2 1993.07.30. – Makalu 1994.04.29. ( hegyivezető az első sziklatoronyig ), 1994.05.15. ( 46 óra alatt ) – Manaslu 1995.12.08. ( télen ) – Lhotse 1996., 1997.05.23. ( hegyivezető ) – Cho Oyu 1996.09.25. ( egyedül ) – (Shisha Pangma Central-Peak 1996.10.09., egyedül) – (Broad Peak Foresummit 1997.07.07., egyedül) – Gasherbrum II 1997.07.14. ( egyedül, 5800-ról a csúcsra 9 és fél óra alatt )
09 AKEBU (AKBU) (kínai/tibeti, *1962.05.10.)
Annapurna I 1993. – Dhaulagiri 1993. – Shisha Pangma 1994.05.07. – Cho Oyu 1994. – Gasherbrum II 1995. – Manaslu 1996. – Nanga Parbat 1997.06.15. – Kangchendzönga 1998.05.09. – Mt. Everest 1999.05.28.
09 Ryszard PAWŁOWSKI (lengyel, *1950.06.24., Rypin)
Broad Peak 1984.07.14. – Annapurna I 1991.10.22. – Nanga Parbat 1993.08.24. – Mt. Everest 1994.05.13., 1995.05.12., 1999.05.18. – Lhotse 1995.10.11. – K2 1996.07.14. – Hidden Peak 1997.07.15. – Gasherbrum II 1997.07.20., 2003.07.26., 2006. – Cho Oyu 2000.10.04., 2005.05.03. – (Shisha Pangma Central-Peak 2001.10.01.) (HIÁNYZIK a Kangchendzönga, a Makalu, a Dhaulagiri I, a Manaslu és a Shisha Pangma)
† 09 NAZUKA Hideji (japán, *1954.11.19. – †2004.10.10., Annapurna I)
Lavinabaleset 7300 m-en; ez lett volna a 10. csúcsa.
Mt. Everest 1985.10.30., 1993.12.18. (télen) – K2 1990.08.09. – Kanchendzönga 1991.05.24. – Cho Oyu 1993. – Hidden Peak 1997.07.07. – Gasherbrum II 1997. – Shisha Pangma 1999.10.29. – Broad Peak 2000.07.29. ( egyedül ) – Dhaulagiri I 2001.10.11.
09 JYABO (JIABU, GYALBU) (kínai/tibeti, *1961.10.05.)
Shisha Pangma 1981.04.30., 1994.05.07. – Mt. Everest 1990.05.07., 1999.05.28., 2005.05.22. – Dhaulagiri I 1993. – Cho Oyu 1994., 2004. – Gasherbrum II 1995. – Manaslu 1996. – Nanga Parbat 1997.06.15. – Kangchendzönga 1998.05.09. – (Broad Peak Foresummit 2001.) – Makalu 2003.05.14.
09 ??08?? MINGMA I (?MINGMA DORJE?) (nepáli/serpa, *1978.06.16.)
Manaslu 2000. – Cho Oyu 2000., 2002., 2003. – Makalu 2001. – Shisha Pangma 2001.09.22. – Lhotse 2002. – Gasherbrum II 2003. – Broad Peak 2003.07.15. – Mt. Everest 2004.05.16. – ??K2 2004.07.27.??
09 TANABE Osamu (japán, *1961.01.04.)
Gasherbrum II 1990. – Broad Peak 1993.08.24. – Cho Oyu 1993., 2001. – Mt. Everest 1993.12.20. (télen) – Makalu 1995. – K2 1997.07.19. – Hidden Peak 2002.08.05. – (Shisha Pangma Central-Peak 2003.10.14.) – Nanga Parbat 2005.07.16. – Shisha Pangma 2006.10.09. – (Lhotse d. fal West-Peak 2006. telén)
09 Jean TROILLET (svájci, *1948.03.10., Orsieres)
K2 1985.07.06. – Dhaulagiri I 1985.12.08. ( első alpesi stílusú téli megmászás ) – Mt. Everest 1986.08.30. ( északi fal Horbein-kuloár, 43 óra alatt fel és le ) – Cho Oyu 1990.09.02. – (Shisha Pangma Central-Peak 1990.10.04.) – Makalu 1991.10.02. – Lhotse 1994.10.01. – Kangchendzönga 1995.10.05. – Hidden Peak 2007.07.29. (azonos napon a 6 magyarral) – Gasherbrum II 2007.08.12.
09 ??10?? Jorge EGOCHEAGA (spanyol, *1968.07.11.)
Mt. Everest 2002.05.17. – Hidden Peak 2003.07.05. – Cho Oyu 2004.09.26. – Nanga Parbat 2005.07.15. – Shisha Pangma 2005.10.04. – Manaslu 2006.04.29. – Broad Peak 2006.07.06. – Dhaulagiri I 2007.04.26. – Gasherbrum II 2008.07.06. – ??K2 2009.07.19. mégsem, hiányzott 12 méter?? ( az eddigiek WO2 )
09 Radek JAROŠ (cseh, *1964.04.29., Nové Město na Moravě)
Mt. Everest 1998.05.19. – Kangchendzönga 2002.05.14. ( 2. cseh megmászás ) – Broad Peak 2003.07.18. – Cho Oyu 2004.05.10. – Shisha Pangma 2004.10.09. – Nanga Parbat 2005.06.28. ( egyedül ) – Dhaulagiri I 2008.05.01. – Makalu 2008.05.21. (WO2) – Broad Peak 2008.07.31. – Manaslu 2009.04.29. (WO2)
09 ??08?? Chang-Ho KIM (dél-koreai, *1969.05.30.)
Nanga Parbat 2005.07.14. – Gasherbrum II ??2006.07.31.?? (WO2) – Hidden Peak ??2006.07.31.?? (WO2) – K2 2007.07.20. – ??Broad Peak 2007.?? – Makalu 2008.05.05 – Lhotse 2008.05.18. Manaslu 2009.04.28. – Dhaulagiri I 2009.05.18. (az eddigieket WO2)

08 Siegfried HUPFAUER (német, *1941.02.20.)
Manaslu 1973.04.22. – Mt. Everest 1978.10.16. – Shisha Pangma 1980.05.12. – Hidden Peak 1982.07.22. – Broad Peak 1986.08.16. – Gasherbrum II 1987.06.28. – Nanga Parbat 1988.07.29. – Cho Oyu 1990.05.26.
† 08 Wanda RUTKIEWICZ (sz. BŁASZKIEWICZ) (lengyel, *1943.02.04., Płungiany – †1992.05.12/13., Kangchendzönga)
Eltűnt a csúcs megmászása közben, 7300 m-en látták utoljára; ez lett volna a 9. csúcsa.
Mt. Everest 1978.10.16. ( első lengyel megmászás, első európai nő ) – Nanga Parbat 1985.07.15. – K2 1986.06.23. ( első lengyel, egyben első női megmászás, WO2 ) – Shisha Pangma 1987.09.18. – Gasherbrum II 1989. – Hidden Peak 1990.07.16. – Cho Oyu 1991.09.26. ( egyedül ) – Annapurna I 1991.10.22.
08 DACHUNG (DAQIONG) (kínai/tibeti, *1963.03.09.)
Mt. Everest 1990.05.09., 2007.05.09., 2008.05.08. – Dhaulagiri I 1993. – Shisha Pangma 1994.05.07. – Cho Oyu 1994. – Gasherbrum II 1995. – Manaslu 1996. – Kangchendzönga 1998.05.09. – Lhotse 1998.10.13.
08 André GEORGES (svájci, *1953.09.20.)
Mt. Everest 1988.09.26. – Cho Oyu 1993. – (Shisha Pangma Central-Peak 1993.05.17.) – Manaslu 1994. – Dhaulagiri I 1996. – Annapurna I 1996. – Lhotse 1998. – Makalu 1999. – Gasherbrum II 2001.07.23.
08 TANIGAWA Taro (japán, *1967.06.27.)
Broad Peak 1991.07.12. – Gasherbrum II 1993. – Makalu 1995. – K2 1996.08.12. – Kangchendzönga 1998.05.15. – Cho Oyu 1999. – Lhotse 2003. – Mt. Everest 2003.05.22.
† 08 KATO Yoshinobu (japán, *1976.01.27. – †2008. őszén, Kula Kangri /7538 m/)
Lavinabaleset a csúcs megmászása közben.
Manaslu 1999., 2006.09.30. – Gasherbrum II 2001. – Hidden Peak 2001.08.13. – Lhotse 2002. – Annapurna I 2003. – Mt. Everest 2005.05.27. 2008.05.24. – Cho Oyu 2006.05.03. – Shisha Pangma 2006.05.18.
08 Carlos PAUNER (spanyol, *1964.06.09., Jaca)
(Broad Peak Foresummit 1997.) – K2 2001.07.22. – Makalu 2002.05.16. – Kangchendzönga 2003.05.20. – Hidden Peak 2004.07.25. – Cho Oyu 2004.09.28. – Nanga Parbat 2005. 07.20. – Broad Peak 2007.07.13. – Dhaulagiri I 2008.05.01. (az eddigieket WO2)
08 ERŐSS Zsolt (magyar, *1968.03.07., Csíkszereda)
Nanga Parbat 1999.07.18. (egyedül) – Mt. Everest 2002.05.24. ( O2 ) – Gasherbrum II 2003.07.19. – Dhaulagiri I 2006.05.27. (egyedül) – Hidden Peak 2007.07.29. – Broad Peak 2007.08.11. – Makalu 2008.05.18. (egyedül) – Manaslu 2009.05.19.
08 DAWA WANGCHUK (DAWA ONGCHU) (nepáli/serpa, *…)
??????? – Mt. Everest 2004.05.16., 2005.05.30., 2008.05.23. – Kangchendzönga 2004.10.10. – Manaslu 2008.10.12. – … 2009. – … 2009.
08 Carlos SORIA (spanyol, *1939.02.05.)
Nanga Parbat 1990.08.11. – Gasherbrum II 1994. – Cho Oyu 1999.04.30. – Mt. Everest 2001.05.23. – K2 2004.07.28. (legidősebb, WO2) – (Shisha Pangma Central-Peak 2005.10.03., legidősebb, WO2) – Broad Peak 2007.07.20. (legidősebb, WO2) – Makalu 2008.05.11. (legidősebb, WO2) – Hidden Peak 2009.08.03. (legidősebb, WO2)

07 Marco BIANCHI (olasz, *1962.09.11.)
Manaslu 1992. – Broad Peak 1993.07.06. – Cho Oyu 1993. – Shisha Pangma 1993.10.06. – Dhaulagiri I 1994. – Mt. Everest 1995.05.13. – K2 1996.08.10.
07 NIMA DORJE I (nepáli/serpa, *1955.05.10.)
Lhotse 1986. – Cho Oyu 1987., 1992., 1993., 1998., 2001. – Makalu 1990. – Mt. Everest 1990.10.07., 1991.05.27., 1993.05.16., 1994.05.08., 1995.05.11., 1996.05.13., 2002.05.17. – Dhaulagiri I 1994. – (Shisha Pangma Central-Peak 1995.09.25.) – Manaslu 1996. – Kangchendzönga 2000.05.13.
07 Óscar CADIACH (spanyol/katalán, *1952.10.22.)
Nanga Parbat 1984.08.07. – Mt. Everest 1985.08.28., 1993.05.17. – (Broad Peak Middle 1992., a kínai oldalról felvezető egyetlen úton) – Shisha Pangma 1993.10.04. – Cho Oyu 1996., 1997. – Makalu 1998. – Gasherbrum II 1999. – Lhotse 2001.05.23.
07 YAMAMOTO Atsushi (japán, *1962.10.07.)
Shisha Pangma 1988.10.24. – Cho Oyu 1988. – Mt. Everest 1989.10.13. – Makalu 1995. – K2 1996.08.14. – Manaslu 1997., 2006. – Annapurna I 2003.05.16.
07 Kwan-Ju RA (dél-koreai, *1967.12.07.)
Nanga Parbat 1998.07.21. – Cho Oyu 2000. – Lhotse 2001. – Shisha Pangma 2001.09.21. – Mt. Everest 2002.05.16. – Gasherbrum II 2003. – Broad Peak 2003.07.15.
07 Andrej ŠTREMFELJ (szlovén, *1956.12.17.)
Hidden Peak 1977.06.08. – Mt. Everest 1979.05.13., 1990.10.07. – Broad Peak 1986.07.29. – Gasherbrum II 1986 – Shisha Pangma 1989.10.19. – (Kangchendzönga D csúcs 1991.) – Cho Oyu 1995. – Dhaulagiri I 2004.05.14.
07 Jung-Hun PARK (dél-koreai, *1971.02.08.)
Annapurna I 1994. – Mt. Everest 1995.10.14. – Cho Oyu 1996. – (Shisha Pangma Central-Peak 1996.10.10.) – Nanga Parbat 1997.07.07. – K2 2000.06.26. – Sisha Pangma 2002.05.05. – Gasherbrum II 2004.07.25.
07 Juan VALLEJO (spanyol/baszk, *1970.03.29.)
Makalu 1995. – Lhotse 1995. – Annapurna I 1999. – Mt. Everest 2001.05.23. – Cho Oyu 2002. – K2 2004.07.26. – Shisha Pangma 2005.10.04.
07 Sergei LAVROV (kazah, *1965.03.26.)
Mt. Everest 1997.05.20. – Hidden Peak 2001.08.13. – Gasherbrum II 2001. – Kangchendzönga 2002.05.14. – Nanga Parbat 2003.06.18. – Broad Peak 2003.07.17. – Cho Oyu 2007.05.08.
07 Aleksei RASPOPOV (kazah, *1970.06.02.)
Hidden Peak 2001.08.13. – Gasherbrum II 2001. – Kangchendzönga 2002.05.14. – Shisha Pangma 2002.10.25. – Nanga Parbat 2003.06.18. – Broad Peak 2003.07.17. – Cho Oyu 2007.05.08.
07 Mario VIELMO (olasz, *1964.11.24.)
Dhaulagiri I 1998. – Manaslu 2000. – Cho Oyu 2001. – Mt. Everest 2003.05.26. – Gasherbrum II 2005. – Makalu 2006.05.24. – K2 2007.07.20.
† 07 Martin MINAŘÍK (cseh/szlovák, *1967.11.27., Benešov – †2009.04. ..., Anapurna East Peak)
Eltűnt a csúcs megmászása után a lejövetelkor; az Annapurna I lett volna nyolcadik főcsúcsa.
Manaslu 1999. – Kangchendzönga 2002.05.13. ( első cseh megmászás ) – Broad Peak 2003.07.18. – Shisha Pangma 2004.10.09. – Cho Oyu 2005.04.16. ( egyedül ) – Lhotse 2007.05.21. – Dhaulagiri I 2008.04.23. ( 7000 m-től egyedül )
07 Fernando GONZALES-RUBIO (kolumbiai, *1968.10.16.)
Cho Oyu 1999. – Mt. Everest 2001.05.22. – K2 2004.07.27. (WO2) – Nanga Parbat 2005.07.20. (WO2) – Annapurna I 2007.05.24. – Broad Peak 2007. – Dhaulagiri I 2008.05.01.
07 Zdeněk HRUBY (cseh, *1956.08.09.)
Cho Oyu 1994. – Gasherbrum II 1997. – Hidden Peak 1997.07.09. – Lhotse 1999. – Shisha Pangma 2004.10.09. – Broad Peak 2007. – Dhaulagiri I 2008.05.01.
07 Waldemar NICLEVICZ (brazil, *1966.03.12.)
Mt. Everest 1995.05.14., 2005.06.02. – Shisha Pangma 1998.05.14. – Cho Oyu 1998. – Gasherbrum II 1999. – K2 2000.07.29. – Lhotse 2002. – Makalu 2008.05.11.
07 Peter HÁMOR (szlovák, *1964.09.18.)
Mt. Everest 1998.05.19. – Cho Oyu 2006.04.24. – Annapurna I 2006.05.21. (WO2) – Broad Peak 2006.07.08. (WO2) – Nanga Parbat 2007.07.15. – Hidden Peak 2008.06.25. ( keresztezés ) – Gasherbrum II 2008.07.06.
07 ??06?? Jon Alexander TXIKÓN (CHICON) (spanyol/baszk, *1981.12.12.)
Broad Peak 2003.07.15. – Makalu 2004.05.16. – Cho Oyu 2004.09.26. – Shisha Pangma 2007.10.08. – Dhaulagiri I 2008.05.01. – Manaslu 2008.10.05. – ??Kangchendzönga 2009.05.18.??
07 Aleksei BOLOTOV (orosz, *1963.01.20.)
Makalu 1997. – Mt. Everest 1998.05.18., 2002.05.16. – (Lhotse Central-Peak 2001.) – Dhaulagiri I 2005.10.06. – Cho Oyu 2006.09.30. – K2 2007.08.22. – Annapurna I 2008.05.19. – Manaslu 2009.05.18.
07 Alberto ZERAIN (spanyol/baszk, *1961.08.20.)
Mt. Everest 1993.05.16. – Makalu 1995. – Lhotse 2001. – Gasherbrum II 2006. – Hidden Peak 2006.07.29. – K2 2008.08.01. – Kangchendzönga 2009.05.19.
07 SANU Sherpa (nepáli/serpa, *…)
??????? – … 2009.
07 PEMBA TSHERING Sherpa (nepáli/serpa, *…)
??????? – … 2009.
07 Mario MERELLI (olasz, *1962.07.02., Lizolla)
Mt. Everest 2001.05.23., 2004.05.24. – Makalu 2002.05.16. – Kangchendzönga 2003.05.22. – (Shisha Pangma Central-Peak 2003.10.06., ??2005??) – Annapurna I 2005. – (Broad Peak Foresummit 2005.) – Gasherbrum II 2006. – Lhotse 2008.05.21. – … 2009.
07 KONDO Kazuyoshi (japán, *1941.11.22.)
Cho Oyu 1992. – (Shisha Pangma Central-Peak 1994.05.18.) – Dhaulagiri I 1995. – Mt. Everest 1998.05.22. – Nanga Parbat 1999.07.29. – Broad Peak 2000.07.30. – Gasherbrum II 2003.08.01. – Manaslu 2009.

06 Kurt DIEMBERGER (osztrák, *1932.03.16., Villach)
Broad Peak 1957.06.09. ( első megmászás ), 1984.07.18. – Dhaulagiri I 1960.05.13. ( első megmászás ) – Makalu 1978.05.21. – Mt. Everest 1978.10.15. – Gasherbrum II 1979.08.04. – K2 1986.08.04.
06 NIMA TEMBA II (nepáli/serpa, *…)
??????? – Dhaulagiri I 1994.10.01.
06 WANGYAL (WANGJIA) (kínai/tibeti, *1957.05.10.)
Cho Oyu 1985., 1994. – Mt. Everest 1990.05.10, 2007.05.21. – Dhaulagiri 1993. – Shisha Pangma 1994.05.07. – Gasherbrum II 1995. – Manaslu 1996.05.04.
† 06 Vladimir BASHKIROV (orosz, *1952.01.28. – †1997.05.27., Lhotse)
Meghalt a csúcs megmászása után a lejövetelkor.
Annapurna I 1991. – Mt. Everest 1993.05.16., 1997.04.26. – Dhaulagiri I 1995. – Makalu 1996. – Cho Oyu 1996. – (Shisha Pangma Central-Peak 1996.10.10.) – Lhotse 1997.05.26.
06 Carlos Paltenghe BUHLER (amerikai, *1954.10.17.)
Mt. Everest 1983.10.08. (k. fal) – Kangchendzönga 1988.05.03. – Cho Oyu 1989. – Dhaulagiri I 1990. – K2 1996.08.14. – Nanga Parbat 1997.07.14.
† 06 Chantal MAUDIT ([francia, *1964.03.24., Párizs – †1998.05.16., Dhaulagiri I)
Lavina vitte el sátrukat alvás közben, 6400 m-en; ez lett volna a 7. csúcsa.
K2 1992.08.03. – Shisha Pangma 1993.10.04. – Cho Oyu 1993. – Lhotse 1996. ( első női megmászás, egyedül ) – Manaslu 1996. – Gasherbrum II 1997.07.17.
06 Jonathan PRATT (angol, *1957.06.04.)
Mt. Everest 1992.05.15. – K2 1993.09.02. (WO2) – Hidden Peak 1994.08.04. – Makalu 1995. – Lhotse 1996. – Kangchendzönga 1998.05.18. (WO2)
06 Michael GROOM (ausztrál, *1959.…)
Kangchendzönga 1987.10.10. (első ausztrál megmászás) – Cho Oyu 1990. – Mt. Everest 1993.05.10., 1996.05.10. – K2 1994.07.23. – Lhotse 1995. – Makalu 1999.05.16. (az eddigieket WO2)
06 Jesús MARTÍNEZ (spanyol, *…)
??????? – Lhotse 2000.10.02.
06 Daniel MAZUR (amerikai, *1960.10.15.)
Mt. Everest 1991.10.10. – K2 1993.09.02. – Hidden Peak 1994.08.12. – Makalu 1995. – Lhotse 1996. – Cho Oyu 2000.10.03. – (Shisha Pangma Central-Peak 2001.05.12.)
† 06 Christine Joyce BOSKOFF (sz. FELD) (amerikai, *1967.09.07., Appleton – †2006.11.14., Genyen Peak)
Lavinabaleset új út mászása közben, társa Charlie Fowler is a lavina áldozata lett.
Broad Peak 1995.08.13. – Cho Oyu 1996.09.27., 2006.10.01. – Lhotse 1997.05.26. ( első amerikai női megmászás ) – Gasherbrum II 1999.08.19. – Mt. Everest 2000.05.24., 2005.05.30. – Shisha Pangma 2000.10.10.
06 OZAKI Takashi (japán, *1952.09.09.)
Broad Peak 1977.08.08. – Mt. Everest 1980.05.10., 1983.12.16. (télen) – Manaslu 1981.10.12. ( egyedül ) – Lhotse 1983. – Kangchendzönga 1984.05.19. – (Shisha Pangma Central-Peak 1986.09.10.) – Makalu 2001.05.12.
06 Ilgvars PAULS (litván, *1957.09.24.)
Dhaulagiri I 1993. – Cho Oyu 1996. – Mt. Everest 1997.05.27. – Lhotse 1998. – (Shisha Pamgma Central-Peak 1998.10.07.) – Gasherbrum II 2000. – Nanga Parbat 2001.06.30.
† 06 José Antonio (Pepe) GARCÉS (spanyol, *1956.11.05. – †2001.10.12., Dhaulagiri I)
Lezuhant a csúcs mászása közben; ez lett volna a 7. csúcsa.
Mt. Everest 1991.10.06. – Cho Oyu 1997. – (Shisha Pangma Central-Peak 1998.05.06.) – Gasherbrum II 1999. – Hidden Peak 1999.07.17. – Manaslu 2000. – K2 2001.07.22.
06 MIYAZAKI Tsutomu (japán, *1947.11.11.)
Dhaulagiri I 1978.10.19 – Lhotse 1983. – Cho Oyu 1993. – Hidden Peak 1997.07.09. – Gasherbrum II 1997. – Mt. Everest 2002.05.17.
06 GOTO Fumiaki (japán, *1965.05.10.)
Cho Oyu 1993. ősz – Mt. Everest 1993.12.18. (télen) – Gasherbrum II 1997. – Broad Peak 1997.07.20. – Shisha Pangma 1999.10.29. – Hidden Peak 2002.08.05.
06 MITANI Toichiro (japán, *1958.03.30.)
Dhaulagiri I 1982. – Kangchendzönga 1984.05.20. (D, Central, fő csúcs) – Cho Oyu 1985. – Mt. Everest 1989.10.13. – Manaslu 1997. – Lhotse 2002.10.08.
† 06 Mu-Taek PARK (dél-koreai, *… – †2004.05.20. Mt. Everest)
Meghalt a csúcsról való lejövetelkor.
Gasherbrum II 1996. – Kangchendzönga 2000.05.19. – K2 2000.07.31. – Shisha Pangma 2001.09.21. – Mt. Everest 2002.05.16, 2004.05.18. – Lhotse 2003.05.12.
06 TAKAHASHI Kazuhiro (japán, *1973.10.14.)
K2 1996.08.14. – Manaslu 1997. – Gasherbrum II 2001. – Hidden Peak 2001.08.13. – Lhotse 2002. – Annapurna I 2003.05.16.
06 Dieter Albin PORSCHE (német, *1955.03.06.)
Shisha Pangma 1991.05.20. – Gasherbrum II 1995. – (Broad Peak Foresummit 1997.) – Hidden Peak 1998.07.10. – Nanga Parbat 1999.07.02. – Manaslu 2002. – Dhaulagiri I 2003.05.20.
06 Sergei BERSHOV (ukrán, *1947.03.31.)
Mt. Everest 1982.05.04., 2000.05.17., 2005.05.29. – Kangchendzönga 1989.05.01. ( teljes keresztezés ) – Lhotse 1990. – Annapurna I 1996. – Nanga Parbat 1997.07.31. – (Shisha Pangma Central-Peak 1998.05.01.) – Cho Oyu 2004.05.15.
06 Jesús (Josu) BEREZIARTUA (spanyol/baszk, *…)
Cho Oyu 1992. – Mt. Everest 1992.10.01. – Shisha Pangma 1996.10.11. – Gasherbrum II 2003.07.19. – Hidden Peak 2003.07.26. – Nanga Parbat 2005.07.20.
06 PHURBA CHHIRI (nepáli/serpa, *1968.10.04.)
Manaslu 1997., 2006., 2008.10.06. – Lhotse 1999., 2003. – Cho Oyu 2001., 2007.10.04. – Mt. Everest 2002.05.25., 2003.05.22., 2005.07.27., 2007.05.15., 2008.05.24. – K2 2004.08.07. – Hidden Peak 2005.07.28.
06 DAWA TSHERING II (nepáli/serpa, *1971.08.03.)
Cho Oyu 1993., 1995., 1999., 2001., 2005.10.01., 2006.10.01. – Mt. Everest 1994.05.08., 1995.05.11., 1996.05.17., 2005.05.29. – Broad Peak 1997.07.16. – (Shisha Pangma Central-Peak 1999.05.04.) – Manaslu 2002. – Makalu 2004.04.21. – Lhotse 2006.05.13.
06 AMANO Kazuaki (japán, *1977.02.23.)
Gasherbrum II 2001. – Hidden Peak 2001.08.13. – Lhotse 2002. ( első japán megmászás WO2 ) – Annapurna 2003. – Cho Oyu 2006.05.03. – Shisha Pangma 2006.05.18.
06 Anna CZERWIŃSKA (lengyel, *1949.07.10., Varsó)
(Broad Peak Foresummit 1983.06.30.) – Nanga Parbat 1985.07.15. – Mt. Everest 2000.05.21. – (Shisha Pangma 2000.10.06.) – Lhotse 2001.05.21. (első lengyel nő) – Cho Oyu 2001.09.25. – Gasherbrum II 2003.08.02. – Makalu 2006.05.25. (első lengyel nő)
06 Renzo BENEDETTI (olasz, *1955.03.13.)
Manaslu 1996. – Cho Oyu 1998. – Gasherbrum II 2000. – K2 2004.07.27. – Makalu 2006.05.24. – Dhaulagiri I 2007.04.29.
06 Yevgeni VINOGRADSKI (orosz, *1946.10.11.)
Kangchendzönga 1989.05.01. (teljes keresztezés) – Cho Oyu 1991., 1996., 2003. – Mt. Everest 1992.05.14., 1995.05.13., 1998.05.18., 2004.05.31. – (Shisha Pangma Central-Peak 1996.10.10.) – (Lhotse Shar 1998.) – Lhotse 2000. – Dhaulagiri I 2005.10.06. – K2 2007.08.22.
06 José Ramón LASA (spanyol, *1959.04.21.)
Cho Oyu 1993. – Hidden Peak 1995.07.16. – Manaslu 1997. – Gasherbrum II 2006. – Broad Peak 2007. – Shisha Pangma 2007.10.08.
† 06 Uwe Johannes GOLTZ (svájci, 1963.06.14. – †2008.05.22., Mt. Everest)
( Kimerülésben meghalt a csúcsról lefelé jövet 8100 m-en. )
Gasherbrum II 2000. – Manaslu 2002. – Cho Oyu 2003. – Shisha Pangma 2004.05.08. – (Broad Peak Foresummit 2005.) – Dhaulagiri I 2007.04.29. – Mt. Everest 2008.05.21. (?!mégsem WO2 a megmászás!?)
06 Jozef (Dodo) KOPOLD (szlovák, *1980.02.06., Pozsony)
Shisha Pangma 2007.04.24. – Cho Oyu 2007.03.31. – Nanga Parbat 2007.07.15. – Gasherbrum II 2008.06.09. – Hidden Peak 2008.06.15. – Broad Peak 2008.06.26.
† 06 Piotr MORAWSKI (lengyel, *1976.12.27. – †2009.04.08., Dhaulagiri I)
Az 5500 m-en lévő I-es tábor közelében hasadékba esett.
Shisha Pangma 2005.01.14. ( első téli megmászás, dk. gerinc ) – Cho Oyu 2006.04.24. (ny. gerinc – ny. fal) – (Annapurna East 2006.05.21.) – Broad Peak 2006.07.09. – Nanga Parbat 2007.07.15. – Hidden Peak 2008.06.25. – Gasherbrum II 2008.07.06. (dny. gerinc – k. gerinc)
06 Marco CONFORTOLA (olasz, *1971.05.22.)
Mt. Everest 2004.05.25. – (??Shisha Pangma Central-Peak 2005.??) – Shisha Pangma 2006.05.09. – Annapurna 2006.10.12. – Cho Oyu 2007.05.02. (oda-vissza 26 óra alatt) – Broad Peak 2007. – K2 2008.08.01. (a baleset egyik túlélője)
06 Simone MORO (olasz, *1967.10.27., Bergamo)
(Shisha Pangma Central-Peak 1996.10.11.) – Lhotse 1997. – Mt. Everest 2000.05.24., 2002.05.24., 2006.05.20. – Cho Oyu 2002. – Broad Peak 2003.07.15. – Shisha Pangma 2005.01.14. ( első téli megmászás ) – Makalu 2009.02.09. ( első téli megmászás )
06 Kim Mi-Gon (S-K)
??????? –
06 Chering Norbu BODH (indiai, *…)
??????? – Kangchendzönga 2004.10.10. – Cho Oyu 2006.05.26. – Dhaulagiri I 2009.05.08.
06 DAWA CHHIRI (nepáli, *…)
??????? – Dhaulagiri I 2009.05.08.
06 Kinga BARANOWSKA (lengyel, *1975.11.17., Kaszuby)
Cho Oyu 2003.10.… – Broad Peak 2006.07.22. – Nanga Parbat 2007.07.18. – Dhaulagiri I 2008.05.01. ( első lengyel ) – Manaslu 2008.10.05. ( első lengyel ) – Kangchendzönga 2009.05.18. ( első lengyel nő, Wanda Ruttkiewicz emlékére ) (mindet WO2)
06 Fernando (Ferran) LATTORE (spanyol/katalán, *1970.10.18.)
(Shisha Pangma Central-Peak 1992.09.28.) – Annapurna 1999. – Shisha Pangma 2005.10.04. – Broad Peak 2007. – Dhaulagiri 2008.05.01. – Manaslu 2008.10.05. – Kangchendzönga 2009.05.18.
06 Juan Josep GARRA (spanyol, *1963.11.29.)
Cho Oyu 1994. – Mt. Everest 2000.05.22. – Gasherbrum II 2006. – Broad Peak 2007. – Manaslu 2008.10.05. – Kangchendzönga 2009.05.18.
06 Gleb SOKOLOV (orosz, *1953.09.05.)
Makalu 1996. – Lhotse 1997., 2000. – (Lhotse Shar 1998.) – (Lhotse Central-Peak 2001. első megmászás) – Mt. Everest 2004.05.31. – Cho Oyu 2005.05.22. – K2 2007.08.22. – Manaslu 2009.05.18.
06 TSHERING DORJE II (CHIRRING DORJE) (nepáli/serpa, *1974.10.25.)
(Shisha Pangma Central-Peak 1995.09.25.) – Cho Oyu 1996., 2001., 2005.10.09., 2006.05.24. – Manaslu 1996. – Mt. Everest 1998.05.19., 2001.05.22., 2002.05.17., 2003.05.22., 2004.05.27., 2005.06.02., 2007.05.02., 2007.05.15., 2008.05.23. – K2 2008.08.01. Makalu 2009.… – Lhotse 2009.05.22.
06 Gerfried GÖSCHL (osztrák, *1972.10.03.)
Cho Oyu 2002. – Gasherbrum II 2003. – Shisha Pangma 2005.05.03. – Mt. Everest 2005.06.01. (WO2) –Broad Peak 2007. – Nanga Parbat 2009.07.11.
06 TSHERING DORJE III (nepáli/serpa, *…)
??????? –

05 WATANABE Tamae (japán, *1938.11.21., Yamanashi Prefecture)
Cho Oyu 1991. – Dhaulagiri I 1994. – Gasherbrum II 1998. – Mt. Everest 2002.05.16. (legidősebb nő) – Lhotse 2004.05.15. (legidősebb nő)
04 Ingrid BAEYENS (belga, *1956.01.08., Antwerpen)
Gasherbrum II 1988.08.08. – Dhaulagiri I 1990.05.11. – Annapurna I 1991.10.23. (első belga nő) – Mt. Everest 1992.05.12. (első belga nő)
04 YUKA Endo (japán, *1966.01.22.)
Nanga Parbat 1988.07.13. – Hidden Peak 1989.07.12. – Gasherbrum II 1990. – Cho Oyu 1994.09.25.
04 YAMANOI Taeko (japán, *1956.03.19.)
Broad Peak 1991.07.30. – Makalu 1991. – Gasherbrum II 1993. – Cho Oyu 1994.09.25.
04 YOSHIDA Fumie (sz. KIMURA) (japán, *1955.10.12.)
Gasherbrum II 1988. – Dhaulagiri I 1990. – Cho Oyu 1993. – Broad Peak 1997.07.16.
† 04 Hyun-Ok JI (dél-koreai, *1961.01.20. – †1999.04.29., Annapurna I)
Lezuhant a csúcsról való lejövetel során.
Mt. Everest 1993.05.10. – Hidden Peak 1997.07.09 – Gasherbrum II 1998. – Annapurna I 1999.04.29.
† 04 Ginette HARRISON (angol, *1958.02.28. – †1999.10.24., Dhaulagiri I)
Lavinabaleset; ez lett volna az 5. csúcsa.
Mt. Everest 1993.10.07. – Cho Oyu 1997.09.27. – Kangchendzönga 1998.05.18. ( első női megmászás ) – (Shisha Pangma Central-Peak 1998.09.25.) – Makalu 1999.05.22.
04 Marija ŠTREMFEJL (sz.: PERČIČ) (szlovén, *…)
Broad Peak 1986.07.29. – Mt. Everest 1990.10.07. – Cho Oyu ??1995.??, 2007.10.03. – Dhaulagiri I 2004.05.14.
04 Marianne CHAPUISAT (svájci, *1969.01.17.)
Cho Oyu 1993.02.10. (első és egyetlen női megmászás télen) – Gasherbrum II 2003. – Hidden Peak 2003.07.26. – Nanga Parbat 2005.07.20.
† 04 Susan FEAR (ausztrál, *1963.03.18., St. Ives – †2006.05.28., Manaslu)
Gleccserhasadékba zuhant a csúcsról való lejövetelekor kb. 7800 m-en.
Cho Oyu 1998. – (Shisha Pangma Central-Peak 2002.05.15.) – Mt. Everest 2003.05.31. – Gasherbrum II 2004. – Manaslu 2006.05.28.
04 Badía BONILLA (mexikói, *1966.09.27.)
Cho Oyu 2000. – Mt. Everest 2002.05.17. – (Shisha Pangma Central-Peak 2002.10.05.) – Lhotse 2003. – Gasherbrum II 2006.07.22.
04 Rosa María FERNANDEZ (spanyol, *1960.02.23.)
Gasherbrum II 1997. – Makalu 2004.05.20. – Mt. Everest 2005.05.21. – Lhotse 2008.05.20.
04 Joëlle BRUPBACHER (svájci, *1978.08.03.)
Broad Peak 2006. – Dhaulagiri 2007.05.01. – Cho Oyu 2007.10.04. – Gasherbrum II 2008.07.06.
04 UGYAN Anita (magyar, *1969.10.08, Nyíregyháza)
Gasherbrum II 2003.07.19. – Hidden Peak 2007.07.29. – Broad Peak 2007.08.11. – Mt. Everest 2009.05.21. (O2) – ( első magyar női megmászások )

Összeállította: Kunos Gábor.

comments

Turistaság

Nyomtatás E-mail

Megjelent: 2009. december 09. szerda

Írta: Polgárdy Géza

I. rész: A turistaság legrégibb nyomai Magyarországon

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

A magyar turistaság bölcsője a Kárpátok, a Magas Tátra ölén ringott. Innen indult útnak a ma már terebélyes magyar turistaság és míg az Alpokban a XVIII. és XIX. század első felében is még meglehetős lassan fejlődött a hegymászás, addig a Magas Tátrában már a XVI. században vezettek szervezett iskolai kirándulásokat. Ez 1565 pünkösdjén volt. Az első ismert Tátrakutató Frölich Dávid, későbbi késmárki rektor volt. Frölich 15 éves korában, 1615-hen vitte véghez azt a nevezetes tátrai hegymászást, mely már sok vitára adott alkalmat a magyar turista irodalomban. Frölich szerint ugyanis a Lomnici csúcsot mászta volna meg - melyet akkoriban a Tátra legmagasahb csúcsának tartottak, - a leírás azonban inkább a Nagyszalóki csúcsra illik. Frölich fiatalabb éveiben azután bejárta majd egész Európát és csak 1639-ben jött haza. 1639-ben, Bártfán jelent meg műve, a "Medulla geographiae practicae" c. földrajzi munkája, amelyben azt írja, hogy a magasabb régiók kutatása céljából vállalkozott a Lomnici csúcs megmászására. Néhány évvel később Frölich "Viatorum" c. útitapasztalatait közlő útikönyve jelent meg, melyet a szepességi diákság hosszú időn keresztül használt tátrai útjainál. Frölich után egy késmárki orvos, Augustini Keresztély járt tudományos kutatásai során a Tátrában, 1640-ben. III. Ferdinánd Augustinit udvari orvosának nevezte ki és "ab Hortis" előnevet adományozta neki. Hogy ebben mennyi része volt tátrai kutatásainak és mennyi az orvosi képességeinek, azt nem lehet tudni. Igen érdekes a Magas Tátra leírása és az akkori turista viszonyok jellemzése az az 1683-ban megjelent Ungarischer Simplicissimus c. műben, mely egy 1655. évi leírást tartalmaz egy brestaui diáktól, aki Késmárkon Frölich tanítványa volt. Leírásából megállapítható, hogy nagy gyakorlata volt már ez időben a Szepességben a tátrai utak rendezése terén; képzett hegyivezetők voltak, akik indulás előtt megvizsgálták a diákok cipőit, térdvasakkal, karvasakkal és hegymászóbotokkal látták el őket. Mindezeken felül pontos útiterveket is készítettek előre.

A magyar turistaság történetében kétségkívül igen jelentős helyet fogtal el a Buchholtz-család. A családot nagy vándorlási kedv jellemezte. id. Buchholtz György tollából származik a Tátra első leírása: "Das weit und breit erschollene Zipser Schneegebürge". Buchholtz leírta a Nagyszalóki csúcs első megmászását is, melyet 1664. júliusban vitt véghez. Tízen indultak egy vadorzó kíséretében s a Tarajkáról érték el a Szalóki csúcsot, de csak négyen: a többiek útközben kidőltek. Az út három napig tartott. id. Buchholtz György két fia, ifj. Buchholtz György és Buchholtz Jakab is jelentős szerepet játszottak a magyar turista történelemben. ifj. Buchholtz György 1723-1737 között rektora volt a késmárki líceumnak s több iskolai kirándulást vezetett a Tátrába. Kirándulásai közül kettőt közölt: az első 1724-ben folyt le s Késmárkról a Kopahágóra és a Bélai Mészhavasokba irányult. Második utazása 1726-ban volt, a Zerge-horhosra. Tőle maradt fenn a Deményfalvi barlang elsŐ lerása és pontos felmérése. Buchholtz György 1717-ben elkészítette a déli Tátra látóképét s ezen 19 csúcsot nevezett meg. Buchholtz Jakab is nevezetes tagja a Tátra legrégibb hegymászóinak. 1754-ben Lotharingiai Ferenc császár megbízásából átkutatta a Kárpátokat. Művei közül leginkább a "Beschreibungen des wundervollen karpatischen Schneegebirges" című Tátraleírása értékes, mely 1783-ban az Ungarische Magazin III. kötetében jelent meg. 1746-ban hatalmas domborművet készített a Tátráról. A Magas Tátra ebben az időben mind ismertebb lett s mindig nagyobb, szélesebb körben fordult feléje a figyelem. Bél Mátyás (1684-1749), a XVIII. század legkiválóbb földrajzi írója volt a liptói Tátra első leírója. Leírása meglehetősen pontos. A Tátra első leírása 1772-ben jelent meg, Czirbesz J. A. tollából, "Kurzgefasste Beschreibung des karpatischen Gebirges" címen. A legrégibb Tátraleírást id. Buchholtz György ugyan már 1719-ben megírta, ez azonban csak 1899-ben jelent meg nyomtatásban. A külföldiek figyelmét ís felkeltette a Magas Tátra. Felkereste a Tátrát az osztrák Fichtel (1788), Hacquet (1792-94), az angol Townson Robert, akinek magyarországi útleírása 1797-ben jelent meg "Travels in Hungary" címen. Munkájában Alpine Excursions című fejezetben írta le tátrai útját melyet Hans Gross nevű vezetővel tett. 1813-ban Wahlenberg svéd botanikus látagatott el a Központi Kárpátokban. Elsőnek ismertette a Tátra egész flóráját. Műve 1814-ben Göttingenben jelent meg, "Flora carpathorum principalium" címen. Öt ével később, 1818-ban a neves francia geológus, Beudant kereste fel a Tátrát s megmászta a Lomnici csúcsot. Műve "Voyage mineralogiquie et geologique en Hongrie pendant l'année 1818" címen jelent meg. Bejárták a Magas Tátra vidékét az úttörők magyar követői is. Így Genersich Keresztély (1761-1826), a késmárki születésű tátrajáró, azután Mauksch Tamás (1749-1832), botanikus, aki tudományos kutatásai során majd az egész Tátrát bejárta. Még Berzeviczy Gergely (1765--1822), Asbóth János és Genersich Sámuel (1768-1844) voltak a kiemelkedőbb alakjai e kor turista történelmének mely Sydow Albert kutató útjával és addigi legpontosabb tátraleírásával le is zárult. Sydow részletes leírást közölt a Tátra földrajzáról, földtani viszonyairól, növényzetéről, állatvilágáról és lakosságáról. Művéhez egy Tátratérképet is csatolt. 1840-ben Frigyes Ágost szász király látogatott a Tátrába és megmászta a Krivánt s ugyanez évben Blásy Ede a Tengerszemcsrícsot mászta meg elsőnek. 1865-ben a Tátra. első menedékháza is felépült: a Tarpataki völgyben építette Tátnafüred akkori bérlője, Rainer János György, akiről a kis kunyhót azután el is neveztek. A kis védkunyhó építése azt bizonyítja, hogy a Tátra forgalma már meglehetősen fellendült s szüksegesnek látszott egy kis ház építése, hol a látogatók meghúzhatják magukat rossz idő esetén. És valóban, ekkor már a Tátrában, - bár még szervezetlenül, - erős turista élet folyt és egy turista egyesület alakítása előrevetette mar árnyékát.

Erdélyben is meglehetős távolra nyúlnak vissza a turistaság legrégibb nyomai. Brassóban már a XVI. században olyan divat volt a diákoknak a hegyi kirándulása, hogy vegül is tiltó rendelkezésekkel vetettek gátat a nagy kirándulási kedvnek.

II. rész: A Magyarországi Kárpát Egyesület megalakulása

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

Mindezek azonban csak az eljövendő magyar turistaság szárnypróbálgatásai voltak. Az egyes elszigetelt jelenségek még nem jelentették a turistaság általános elterjedtségét. Külföldön csakhamar rájöttek, hogy ha jelentősebb eredményeket akarnak elérni a hegymászásban, akkor valami szervezetbe kell tömörülni, mert az egyének szétforgácsoló munkája helyett csak a közösségi munka az, mely átütő erejű sikert tud biztosítani. Hiszen a hegymászásban meglehetős éles formában jut kifejezésre az egymásrautaltság, az egymást segítő, támogató közösségi munka szükségessége. Ennek a felismerése vezetett 1857-ben Londonban az Alpine Club megalakulásához, melyet 1862-ben az Österreichischer Alpen Verein, 1863-ban a Schweizer Alpen Club és a Club Alpino Italiano és 1869-ben a müncheni Deutscher Alpen Verein megalakulása követett. Amíg tehát a Magas Tátrában már oly időben is találunk alapos és gyakorlott előkészületekkel, képzett hegyi vezetőkkel bíró turista életet, amikor az Alpokban nem is ismerték az ilyen szervezett hegymászást, addig az egyesületek alapítása és általában a hegymászók szervezett tömörítése terén a külföld megelőzött bennünket. A legrégibb időkben is a Kárpátokban, a Magas Tátra hegyóriásai között ringatták a magyar turistaság bölcsőjét, természetes tehát, hogy a szervezett turistaság mozgalma is innen indult el, itt tépdeste a gyermekcipőit. Nem magyar ember, egy ausztriai születésű, de lelkében magyar érzésű természetkedvelő, Wallmann Henrik dr. volt az, aki Jaeger Gusztávval 1871-ben egy felhívást bocsájtott ki, melyben felszólították a Kárpáthegység tövében lakókat, hogy tömörüijenek egy nemzetközi Kárpátegyesületbe.

Az ország minden részébe elküldött ezer felhívásra azonban mindössze hat válasz érkezett, köztük az alig húsz esztendős Déchy Mór, a későbbi híres Kaukázus kutató levele. Mind a hat levélíró helyeselte az egyesület alakítását de ez kevés volt egy országos egyesület létrehozásához. A felhívás két aláírója kedvét is vesztette ezáltal, de a mayyar turistaság szerencséjére Késmárkon akadt egy férfi, aki felvette az elejtett fonalat: Zimmermann Gyula líceumi tanár 1872-ben a tanártestület megbízásából újabb felhívást bocsátott ki, de az eredmény ismét lesujtó volt. Mindössze Zimmermann, az eszme lelkes harcosának az ívén volt 16 aláírás, mint tagjelentkezes, egyéb semmi. De a jó talajba elvetett mag, ha késett is kikelése, végül mégis csak virágba szökkent: 1873-ban Döller Antal nyugalmazott őrnagy, lelkes alpinista vette kezébe az ügy irányítását. 1873. május 11-én már előkészítő bizottság megválasztására hívták össze a jövendő egyesület tagjait s e napon határozta el Döller fáradhatatlan munkaja révén összeverbuvált kicsiny társaság a magyar Kárpátegyesület megalakítását. Május 18-án már az alapszabálytervezetek is készen voltak s a július 4-én kibocsátott belépesi felhívásban augusztus 10-re tűzték ki az alakuló közgyűlést. A jelzett időben Tátrafüreden meg is történt a történelmi nevezetességű közgyűlés, amikor is az egyesületnek már 250 tagja és 600 forint készpénze volt. Az egyesület első tisztikara a következőképpen alakult:

elnök: Görgey Gusztáv
alelnökök: Payer Hugó, Schwartz C.
titkár: Cserépy Nándor
pénztáros: Döller Antal
jegyző: Grosz Ernő

Megalakult tehát a Magyarországi Kárpát Egyesület s ezzel kezdetét vette a szervezett magyar turistaság sokat hányatott és sok viszontagságon keresztülment élete.

III. rész: Magyar turista viszonyok 1873-1888 között

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

Az MKE megalakulásával kezdetét vette a rendszeres és szervezett magyar turista élet és az addig egyes lelkes, önzetlen természetkedvelők részéről megnyilvánult munkásság egységes irányítással új lendületet kapott. Főleg a menedekházak építése terén munkálkodott nagy lendülettel az új egyesület. Tekintettel arra, hogy a Tátrában az MKE alakítása előtt, mindössze két menedékház volt, - a Tarpataki völgyben a Rainer kunyhó és egy kis kőház a Felkai tónál, - már pedig az új egyesület legfőbb célkitűzése a Tátra feltárása volt, valóban mi sem volt szükségesebb, mint néhány kis menedékház felépítése. 1875-ben a Tarpataki völgyben állították fel az MKE első menedékházát, a Rózsa menedékházat s ugyanez évben épült a Csorbatavi József menedékház, majd ezeket követte a többi: Zöldtavi Egyed mh. (1876), Felkatavi Hunfalvy mh. (1878), Poprádtavi Majláth mh. (1879), azonkívül menedékkunyhó a Szalóki Háromtó (1878) és a Menguszfalvi völgyben (1880). De más téren is jelentős munkát végeztek az első magyar turista egyesület pionírjai: nagyjelentőségü útépítéseket végeztek a Tarpataki, Felkai, Menguszfalvi és a Fehérvíz völgyben s megvalósították a nagyjelentőségű Tátra-körutat. Már az alakulást követő évben, 1874-ben évkönyvet adott ki az MKE, mely a szervezett magyar turistaság első sajtótermékének tekinthető, s kiadta Kolbenheyer Tátrakalauzát (1876), majd Dénes Ferenc Kárpáthegységi utikalauzát (1888). Megjelent Kolbenheyer Tátratérképe (1877) és Payer Hugó kárpáti bibliografiája. Még Wallmann és Jaeger első egyesületi felhívásában az az alapítandó egyesület feladata között szerepelt gyűjtemények feltárása is. Az MKE alakulása után már foglalkozott egy kárpáti múzeum létesísével s először a késmárki főgimnáziumban állítottak ki egy kisebb gyűjteményt, majd 1886-ban Poprádon állították fel a Kárpát Múzeumot.

Az MKE székhelye az első években Késmárkon, majd Lőcsén volt. A turistaság eszméje azonban mind szélesebb körökben terjedt el, az úttörök munkájára mind többen figyeltek fel és lassanként itt is, ott is felütötte a fejét a turistaság iránti szeretet és érdeklődés. Ennek pedig természetes következménye lett, hogy a különböző városokban szintén szervezkedni kezdtek a természet kedvelői. Így elsősorban az ország fővárosában, Budapesten igyekezett az MKE központja összefogni a turistákat s 1877. február 20-án megalakult az ú. n. Budapesti bizottság, melynek elnöke Hunfalvy János, másodelnöke Déchy Mór lett. A bizottság azonban mint olyan, nem tudott megfelelő működést kifejteni, így 1880. április 22-én már egy Budapesti osztály alakult. Az osztály elnöke Majláth Béla, másodelnöke Törs Kálmán, titkára és könyvtárosa pedig Téry Ödön dr. lett. Ez a szervezet sem tudott azonban mélyebb gyökeret verni és már a következő esztendőben az osztály csendesen megszűnt s ezzel egyenlőre a fővárosban megszűnt az önárl.ló turista élet.

Több siker kísérte az MKE többi osztályainak az alakulását. 1877-ben Ungvárott, 1880-ban Máramarosszigeten, 1881-ben Rozsnyón (az ungvári Beszkid és a Máramarosszigeti osztályok 1882-ben Keleti Kárpátok osztály néven egyesültek), 1882-ben Iglón és Selmecbányán, 1884-ben Liptószentmiklóson, 1887-ben Gyöngyösön, Felsőlövőn, Szepesófalun és Boroszlóban (Sziléziai osztály) alakult osztálya az MKE-nek s mind-megannyi a turistaság gondalatának és a hegyek szépségeinek a hivatott szószólói lettek.

Erdélyben is jó helyre hullott az elvetett mag. Az MKE már 1880-ban kísérletet tett egy erdélyi osztály alakítására, de ehelyett 1880. november 18-án 500 taggal a Siebenbürgischer Karpathen Verein néven önálló egyesület alakult Nagyszebenben a szászok körében. Az egyesületnek az első év végén már nyolc osztálya és 1100 tagja volt. 1888. december 18-án pedig K. Nagy Sándor munkálkodása révén Nagyváradon megalakult a Bihari Kárpát Egyesület. Ebben az időben ütötte fel a fejét először a tilos területek kérdése. 1879. év végéig az északi Tátra magyar részében szabadon járhattak a turisták. 1880-ban azonban Hohenlohe herceg birtoka lett a Tátrának ez a része, aki az új birtokának egy részén szarvaskertet létesített. Javorinai jószágigazgatója a célt csak úgy vélte e érhetőnek, ha a forgalom elől elzárják a vidéket, amit meg is tett. Alig néhány utat hagytak a közlekedésnek, az elzárásról pedig értesítték az MKE-t. A gyermekcipőben járó magyar turistaságot ért sérelem nagy felzúdulást váltott ki, de hiába mozdult meg a turistaság minden barátja, a sérelmes intézkezkdés érvényben maradt.

Ettől függetlenül a turistagondolat terjesztése mellett hatalmas erővel indult meg ez időkben a legaktívabb turista munka, a hegyek feltárása is. Az egyes mega akuló osztályok azonnal hozzáláttak székhelyük környékének a feltárásához, míg a Magas Tátrában egyes kiváló képességű turisták egyéni teljesítményeikkel egyengették az utat az utánuk következők részére. Így Déchy Mór 1874-ben elsőnek mászta meg a Tátracsúcsot (2565 m) s ugyanez évben Münnich Sándor, mint első ismert megmászó jutott fel a Koncsiszta (2540 m) csúcsára. Dénes Ferenc 1876-ban a Jégvölgyi csúcsot (2630 m) mászta meg elsőnek a Kőparipán át, míg Téry Ödön dr. 1876-ban a Középorom (2440 m), 1877-ben pedig a Fecsketorony (2625 m) és Jordáncsúcs első megmászója volt. Emellett a kisebb csúcsmászások és egyes részek feltárása jelentette ez időben a cselekvö munkát. De nemcsak a hazai, hanem a külföldi hegyekben is megjelentek már ez időben a magyar hegymászók. Így elsősorban Déchy Mór, aki 1871-ben elsőnek mászta meg a Monte Rosat dél felől s ő volt a Matterhorn (4505 m) első magyar megmászója. Az 1880-as években aratott diadalt diadalra az Alpokban az alpinizmus történelmének egyik legkiemelkedőbb egyénisége, a magyar származású Zsigmondy Emil dr. fivérével, Ottóval s ugyancsak ez időkben látogatta az Alpokat a pozsonyi Tauscher Béla dr. és neje, Geduly Hermina, akik több, mint 150 csúcsot másztak meg a Nyugati és Keleti Alpokban. A magyar turistaság egyik legkiemelkedőbb vezéralakja, báró Eötvös Loránd a Dolomitokban végzett az alpinizmus történetében is jelentős csúcsmászásokat. 1877-ben a Zwölferkofel és Rothwand, 1879-ben az Einserspitze és Elkerkofel, 1884-ben pedig a megmászhatatlannak tartott Croda da Lago (2716 m) első megmászója. Eötvös leányai, Rolanda és Ilona is a magyar hegymászók hírnevét öregbítették a Dolomitokban végzett elsőrendű teljesítményeikkel. De belekapcsolódnak a nagy lendülettel megindult magyar turista élettbe Déchy Mór kaukázusi utazásai is. Déchy már 1878-ban a Himalayaba akart hatolni, de betegsége miatt viszsza kellett térnie. 1884-ben azonban már felkereste a Kaukázust, ahová 1885, 1886, 1897 és 1902-ben vezetett expedíciókat s ezeknek során 1884-ben elsőnek mászta meg az Adai-Choch (4647 m) csúcsát. Amíg tehát idehaza a Tátra kultusz ápolása és fejlesztese révén a hazai földön igyekeztek az úttörők terjeszteni a túristaságot, addig a nagyobb távlatokban mozgó külföldi turista utak külsőleg fémjelezték a magyar turista mozgalom életrevalóságát és értékét. Mind nagyobb körben terjedt a turistaság, hol itt, hol ott bizonyult kicsinek az addigi keret s a magyar turistaság ügye 1888-ban hatalmas lökést kapott az MKE második budapesti osztályának a megalakulásával.

IV. rész: A Magyar Turista Egyesület megalakulása

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

A magyar turistaság lelkes úttörői és harcosai kitűzték a Kárpátok alján a turistaság lobogóját s a Tátrából fújó szél által lengetett lobogó köré egyre többen gyülekeztek. A turistaság fogalma azonban ez időkben úgyszólván még egyet jelentett a magashegyek kultuszával. A magyar turistaság első apostolai is a Magas Tátra és közvetlen környékének feltárásával vélték feladatukat elvégezni s a Szepesség közvetlen környékén túl alig terjedt érdeklődési körük, Bár voltak az MKE első vezetői között is olyanok, akik ezen elvet tágíthatónak vélték és a budapesti bizottság, illetve osztály alakításával országos jelleget igyekeztek adni a mozgalomnak, a jószándékír kísérlet kátyúba került. A turiataságnak az egész ország területére való kiterjesztésének a lángja azonban ott lappangott a parázs alatt s 1888-ban újabb Budapesti osztály alakításával jelentkezett a felszínen. Téry Ödön dr. és Thirring Gusztáv dr. ez évben bejárták a főváros környékét, főleg a Pilis akkor még vadonjait és ekkor érlelődött meg bennük az a gondolat, hogy az MKE budapesti osztályánák 1880-ban lehanyatlott zászlaját mégis csak fel kellene emelni. A gondolat első határozott formában 1888 szeptember 24-én a pilisszentkereszti Klastromkútnál jelentkezett, amikor Téry és Thirring vezetésével egy kisebb társaság elhatározta egy egyesület alapítását. Az új egyesület az MKE osztályaként tervezték s a nagy lendülettel megíndított előkészítő munka eredményeként 1888 december 28-án 273 taggal megalakult az MKE Budapesti osztálya. Az osztály elnöke a kiváló tudós-alpinista, báró Eötvös Lóránd lett, alelnöke Lóczy Lajos egyetemi tanár, ügyvezető alelnöke Téry Ödön dr., titkára pedig Thirring Gusztáv dr. Az új osztályról már az alakulást követő időkben nyilvánvaló lett, hogy nem jut az előző kísérletezések sorsára. 1889. februárban Téry és Thirring szerkesztésében útjára bocsátották az első magyar turista lapot, a Turisták Lapját s már az első évben 124 km utat jeleztek a főváros környékén s felolvasásokkal és kisebb kiadványokkal terjesztették a turistaság eszméjét. 1890-ben már 1384 tagja volt az osztálynak s a sokoldalú munkásság és nem utolsósorban a mindent a fővárosba központosítás révén mind több és több hang hallatszott az MKE központjának Budapestre való helyezése mellett. Először ugyan csak arról volt szó, hogy az MKE működését kell szélesebb alapokra fektetni. Sokan helyi jellegűnek tartották az egyesület működését s azt szerették volna, ha munkássága az egész országra kiterjed s ezáltal az egyesület országos egyesület lesz. A lavinát ez ügyben Marinovich Imre dr., a "Néhány szó az MKE közgyűlése alkalmából" c. cikke indította el, mely a Turisták Lapja 1889 auyusztusi számában jelent meg. A cikkre a lap októberi számában Róth Samu dr., az MKE központi ügyvezető alelnöke válaszolt "Pro domo" címen. 1890. május 9-én Kassán azután értekezletet tartottak az osztályok kiküldöttei az MKE újjáalakítása érdekében. Az értekezleten elfogadták azt a javaslatot, hogy az MKE központját az ország fővárosába helyezzék át; az e kérdésben véglegesen döntő 1891. augwsztus 9-én Tátrafüreden megtartott közgyűlés azonban ezt elvetette. A Budapesti osztály vezetői voltak a legfőbb szószólói annak, hogy az egyesületet országos jellegűvé s éppen ezért budapesti székhelylyel működő eryesületté kell tenni, a tátrafüredi kedvezőtlen döntés után tehát úgy érezték, hogy nem tudnak tovább együttműködni az MKE vezetőségével. 1891. szeptember 29-én az MKE Budapesti osztálya kimondta a megszünését s nyomban utána, 152 taggal megalakult a Magyar Turista Egyesület. Az új egyesület elnöke báró Eötvös Loránd, alelnöke Téry Ödön dr., titkára pedig Thirring Gusztáv dr. lett. Megalakult tehát az ország második turista egyesülete s tulajdonképpen ezzel vette kezdetét a turistaságnak az egész országra való kiterjesztése.

V. rész: A magyar turistaság helyzete a század végén

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

Két egyesülete volt már tehát az országnak s a turista gondolat elterjedésével az ország többi részeiben is mozgolódni kezdtek a természetjárás hívei. Így még 1888-ban, az év utoló hónapjában Nagyváradon megalakult a Bihari Kárpát Egvesület, 1891-ben pedig két, később nagy tekintélyre emelkedett egyesülettel gyarapodott a mind terebélyesebb magyar turistaság: Kolozsváron megalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület. Pécsett pedig a Mecsek Egyesület. 1892-ben a Modori Turista Egyesület és a Temesvárott alakult Délmagyarországi Kárpát Egyesület csatlakozott az előbbiekhez, míg a Miskolci Athletikai Kör turista szakosztályt alakított De nemcsak az önálló egyesületek alakulása révén, hanem az egyesületek különböző városokban alakult osztályai révén is mind szélesebb hullámokban terjedt a turistaság. Így az MKE-nek Egerben (1891) Lőcsén (1896), Nagybányán, Fiuméban, az MTE-nek Kőszegi, Vágvölgyi, Túrócmegyei, Budapesten pedig a Tanítói osztálya alakult, Erdélyben pedig az EKE a Hunyadmegyei, Brassói, Szilágymegyei, Gyalui és Petrozsényi osztályokkal segítette a turista gondolat terjesztését. Az MTE Tanítói osztályából azután 1896-ban az önalló Magyar Tanítók Turista Egyesülete lett, míg 189-ben Aradon alakult új egyesület, az Aradi Turista Egyesület. 1895-ben az MKE-nek 2548, az MTE-nek 2889, az EKE-nek1549, a Mecsek Egyesületnek 708 tagja volt. Természetesen az alkotómunka is mind szélesebb alapokon indult meg. A Tátrában az MKE felépítette a Sziléziai mh.-t (1895), a Frigyes kunyhót (1897), a Daniházát (1897), míg 1899-ben az Öttó katlanában az MTE a Magas Tátra egyik legjelentősebb alkotásával gazdagította a turistaságot a Téry mh. felépítésével. Ez időben épült Komlóhegyen a Baross mh. (MTE, 1893), a Kis Krivánon a gróf Majláth mh. (MTE, 1895). A Mátrában a Mátra Egylet két kis menedékházat létesített: a Samassa mh.-t (1894) és a Kaparóházat (1896), a későbbi Hanák Kolos menedékházat. Az Aggteleki barlang Vöröstói bejáratánál az MKE épített turista hajlékot (1892), a Bükkhegységben a miskolci turisták építettek kis védkunyhót a Szentléleki romoknál. Erdélyben az EKE is sorra építette a kisebb menedékházakat: Dobrinai, Kiskirálykői, Krepaturai, Csukás-Teszlai, Rekiceli, Pilisi, Ponori, Tordahasadéki, Görgényi havasi menedékházak és védkunyhók épültek, míg délen a Délmagyarországi KE építette fel menedékházát a Simonhegyen és Rollhegyen. A fővárosi turista szerveszkedésnek az 1898. év az egyik legfontosabb éve lett, amikor a pilishegységi Dobogókőn (700 m) felavatták az MTE báró Eötvös Loránd menedékházát. A hazai turista mozgalom mindezek ellenére sem volt valami rózsás helyzetben a század végén. Amilyen nagy nyeresség volt, hogy az ország különböző részein egymás után ütötte fel a fejét a turistaság iránti érdeklődés, olyan hátrányt jelentett a még zsenge mozgalomnak az erők megoszlása. Egyre több hang hallatszott az erők túlságos szétforgácsolása ellen. Főleg az 1896. évi milleneumi kiállítás alkalmával tervezett Országos Turista Kongresszus körül felcsapó hullámos vetették felszínre a magyar turistaság fájó kérdéseit. Főleg a sok új egyesület alakulását kifogásolták, mert a sok új egyesület alakulása ellenére is keveselték a turisták számát. Az egymást követő turista lapok egyesítése is mint kivánatos cél lebegett sok vezető szeme előtt s főleg egy életképes központi turista szervezet létesítésének a gondolata került előtérbe, mint a magyar turistaság fejlődésének legbiztosabb záloga. Ilyen körülmények között az Országos Turista Kongresszus a századvégi magyar turista élet egyik legfontosabb eseménye. A kongresszusnak a megrendezését az EKE vállata. Az 1896. március 22-i előértekézletesn megállapítták a kongresszus tárgysorozatát, mely hét pontból állt.

A kongresszus napja, 1896. augusztus 19-re volt kitűzve. Előző este ismerkedési est volt, mely már előrevetette a másnapi kudarc árnyékát, mert mindössze kb. harmincan jelentek meg. A másnap 10 órára kitűzött kezdetkor üresen kongott a terem és később is csak 25-30 ember lézengett, mire a kongresszust nem tartották meg. Ebből a szempontból tehát teljes sikertelenség kísérte a jobb sorsra érdemes és kellő megszervezés esetétt a magyar turistaság fejlődésére mélyen kiható kongresszust. De mégis húzott hasznot az egész ügyből a turistaság, mert felszínre kerültek olyan kérdések, amelyek a magyar turistaság fejlődésével voltak szoros összefüggésben. Így Thirring már az év elején azt írta, hogy a magyar turista ügy csak akkor virágzik majd fel igazán, ha az összes turista egyesületek egyesülésé megtörténik, s a kongresszus egyik előadójának felkért Posewitz is a hazai turistaság fejlesztésének egy turista egyesületek által alkotandó turista szövetkezet megalakítását jelölte meg. Az utazási kérdések is előtérbe kerüttek.

Még sokáig hullámzottak a Kongresszus körül felvert hullámok, míg a turista éler ismét a rendes kerevárgásba zökkent. Felépült a Jakabhegyi (1892) és Oházi kilátó (1896), a Pilisben az Erzsike-forrás (1898) s irodalmi téren több turista lap megjelenése jelent eseményt. Így az Erdély (1892), a Turista Közlöny (1895) és a Délvidéki Turista (1896). A Magas Tátra további feltárása is mérföldes léptekkel haladt a maga útján. Gömöri Olivér a Bibircs és Batizfalvi csúcsot mászta meg elsőnek (1890), Petrik Lajos a Karbunkutus tornyot (1891), Weber Sándor a Zergecsúcsot {1895), Déry József pedig a Vöröstorony és Déry csúcs első megmászója (1896). 1899-ben Jordán Károly dr. Márta-csúcsot mászta meg elsőnek a magyar hegymászók mellett idegenek (Englisch, Otto dr., Kleczynski dr. stb. is több első csúcsmászást vittek véghez. báró Eötvös Loránd pedig a Dolomitokban szaporította diadalait, 1892-ben a Kleiner Cristallkopf (2950 m), 1896-ban pedig a Cadin di Misurina (2751 m) és a Croda Liscia (2570 m) megmászásával. A magyar turistaság kesőbbi rákfenéje, a tilos területek kérdése ismét felütötte a fejét. Ezúttal a visegrádi koronauradalom területének az elzárása vetette felszínre a kérdést. A terület a hetvenes években még szabadan használható volt, később eltávolították az útjelzéseket, majd teljesen megtiltották az uradalom erdeiben a közlekedést. Még egy nagyobb port felvert ügy korbácsolta fel a kedélyeket a század végén: a tátrai kalauzok ügye. A két rivális nagy egyesület, az MKE és MTE között támadt nezeteltérés a tátrai kalauz ügy megszervezese körül, mely nagy nyilatkozatcsatára vezetett az ügyben közvetlenül érdekelt Sziléziai osztály elnökének a részvételével. Az ügy azonban végül is elsimult és a magyar turistaság ezzel belépett az új évszázadba, hogy megvívja újabb harcait.

VI. rész: Turista viszonyok az I. világháborúig

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

Az új évszázad első évei a magyrar turistaság lassú, csöndes terjeszkedésével indultak meg. Először Pozsonyban alakult turista egyesület, a Nyugatmagyarozszági TE (1901), majd 1903-ban Sopronban botttott szárnyat a turista gondolat a Dunántúli Turista Egyesület megalakulásával. A következő évben pedig a budaiak reprezentativ egyesülete, a Budapesti (Budai) Torna Egylet felvette az addig űzött testedző játékok mellé a túrázást is és megalakította turista szakosztályát. Ugyanez évben (1904) megalakult az MTE Egyetemi osztálya, melyből 1909-ben az oly sok eredményt felmutató Budapesti Egyetemi Turista Egyesület alakult. 1908-ban a Munkás Testedző E. turista osztálya, 1910-ben a munkásság egyesülete, a Természetbarátok TE, 1911-ben a Budapesti Turista Egyesület, 1912-ben a Gyopár TE és Vándorkedv TE, majd 1914-ben az Encián Turisták alakultak meg. Emellett azonban a két nagy egyesület, az MKE és MTE az ország különböző részeiben több osztályt alakított. Erdélyben pedig az EKE serénykedett. Az alkotó tevékenység sem szünetelt. A Nyugatmagyarországi TE 1904-ben a Dévénytetőn, 1906-ban a Zergehegyen épített mh.-t, az MKE a Gyömbéren és Gutinton (1902), majd a Nagy Fátrában (1906). Felépült a második Dobogókői mh. (MTE, 1906), míg a Mecsekben a Mecsek Egyesület a Misinai kilátót (1908), a kötvetkező évben pedig a Kaiisai Várhegyen az MKE építette a Rákóczi kilátót. Ez időszak utolsó alkotása a Vaskapui menedékhaz volt, melyet 1914-ben épített az MTE Esztergomi osztálya. 1914-ben megalakult az MTE kebelében az Egyetemi osztályˇ. Új színt s a fiatalság friss lendülete hatalmas lökést adott a magyar turistaságnak s a Magas Tátra is tettvágytól duzzadó új munkaerőket kapott az ifjú egyetemistákban, Serényi Jenő, Zsitvay TiborKarafiát Jenő, Horn K. Lajos, Wachter Jenő, majd Komarnicki Gyula és Komarnicki Román voltak a fiatal gárda vezetői s a legnehezebb tátrai alpin feladatokat is sikerrel oldották meg. A fiatalok nagy lendülete és az MTE idősebb vezetőinek a megfontoltsága azonban sehogyan sem tudta egymást kiegyenlíteni és kiegészíteni, ami végül is az egyetemi gárda kiválásához és 1909-ben az önálló BETE megalakulásához vezetett. Az egyetemisták - ha lehet - még fokozták tevekenységüket. Nemecsak szóvat és tettel, de tollal is szolgálták a Tátra és a magyar turistaság ügyet. 1910-ben megindították minden idők legmagasabb színvonalú magyar turista lapját, a Turistaság és Alpinizmus-t. Majd 1912-ben hagyta el a sajtót több kisebb szakkönyv után a háromkötetes Magas Tátra kalauz. De nemcsak a Tátrában, külföldön is folytatták a magyar hegymászók elődeik tevékenységét. Kimagasló alakja ez időnek Jankovics Marcell, aki nevezetes hegymászásaival és avatott tollú útleírásaival legkiemelkedőbb egyénisége századeleji magyar turista életnek. A minden vonalon tekintélyre szert tett fiatal hegymászó gárda már a Turistaság és Alpinizmus megindulásatól kezdve lelkes szószólója volt annak az őszeszefogó szervezet létrehozásának, melyet már a múlt században megpendítettek a magyar turistaság vezetői, de amely különböző okok miatt sohasem tudatt testet ölteni. Mert a fiatal gárda a magyar turista szervezetek összefogó keretének a végső megalkotását tűzte ki egyik céljának és sok évi fáradtságos munka után végre 1913-ban megszületett ez a szervezet, a Magyar Turista Szövetség.

VII. rész: A Magyar Turista Szövetség megalakulása

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

A turista szövetség illetve a magyar turista alakulatok valazmilyen formában való egyesítése már a kilencvenes években felszínre került, szoros velejárójaként a sorra alakuló új turista egyesületeknek. Már az 1896. évi eredménytelenül végződött Országos Turista Kongresszus egyik leglényegesebb pontja is ez volt, mely azonban később háttérbe szorult. A szövetségi eszme megvalósításának legfőbb harcosa a Tutistaság és Alpinizmus körül csoportosult fiatatok voltak. A lap hasábjain megszólaltatták az egyesületek elnökeit s végül a mint általános nézet alakult ki a szövetség megalapításának a szükségessége. A legtekintélyesebb, az MKE 1913. november 16-i poprádi választmányi ülését kifejezetten a turista szövetség megalakulásával kapcsolatos végleges állásfoglalás végett hívták össze s a választmány a szövetség megalakulása mellett foglalt állást. Az MTE is a szövetség megalakítása mellett döntött s csak az alapszabálytervezetnél lángolt fel a harc: főleg az MTE részéről kifogásoltak több fejezetet, főleg azt, hogy sportegyesületek turista osztályai is tagjai lehessenek a szövetségnek. Ezt a pontot Holfeld Henrik, a BBTE turista szakosztályának nagytudású és tekintélyes elnöke védte meg teljes sikerrel. A Magyar Turista Szövetseg alakuló közgyűlése 1913. november 30-án volt s azon 11.662 magyar turista képviseletében a következő egyesületek jelentek meg:

Egyesület	Taglétszám
Magyarországi Kárpát Egyesület	3000
Magyar Turista Egyesület	2730
Mecsek Egyesület	1400
Aradi TE	600
Dunántúli TE	520
Magyar Tanítók Turista Egyesülete	800
Természetbarátok Turista Egyesülete	800
Alba Sí Club	52
Anonymus TE	60
Budapesti Egyetemi Turista Egyesület	100
Budapesti Turista Egyesület	200
Gyopár TE	100
Magánalkalmazottak TE	70
Nyugatmagyarországi TE	150
Budapesti (Budai) Torna Egylet	200
Selmecbányai FAC	70
Munkás TE	60
Fővárosi Sportkör	180
Sportkedvelők Köre	80
Hitelbank	60
Riegler Sportklub	30

Az alakuló közgyűlés az MTSz első tisztikarát a következőkben választotta meg:

elnök: gróf Teleki Sándor (MKE)
ügyvezető elnök: Thirring Gusztáv dr. (MTE)
társelnökök: Balogh Károly (ME)
Fischer Miklós (MKE)
Hatvan Ferenc (DTE)
Jankovics Marcell dr. (MTE)
gróf Lázár István (EKE)
Rőser János (TTE)
Schill József (ATE)
alelnökök: Demjén Géza dr. (MTE)
Dénes Ferenc (MKE)
Kiss József (ME)
főtitkár: Votisky Zoltán dr. (BETE)
titkár: Csepcsányi Tibor dr. (BETE)
jegyzők: Király Albert (TTE),
Gáspár Jenő dr. (BTE)
ellenőr: Jóbsz Imre dr. (FSK)

Alig történt azonban meg a régvárt egyesülés, mire a tulajdonképpeni munka megindulhatott volna, kitört a világháború.

VIII. rész: Turistaságunk az I. világháború alatt

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

A turisták jelentős része bevonult. A vezetők is, meg az egyszerű tagok is sorra beöltöztek katonaruhába, egyik a másik után ment a frontra és a szép reményekre jogosító turista élet egységes vérkeringése egyszerre megállt és négy éven át úgyszólván teljesen pihentek a szögescipők és turistabotok. A frontra utazott a szövetség tisztikarának jelentős része s hamarosan hősi halottak neveitől lett hangos a magyar turistaság. A hazáért áldozta fiatal életét Serényi Jenő dr., a szövetségi eszme egyik apostola és a magyar turista irodalom egyik vezéralakja, azután Csepcsányi Tibor dr., a szövetség főtitkára, a kiváló turista rajzoló és a többiek: Bernáth Károly, Mervay Sándor, Dobrovics József, Hulyák Valér, Szabó János, Kerekes Pál dr., Zuber Frigyes és még sokan a magyar turistaság ifjú seregéből. De míg a magyar turistaság színe-java a háborúban küzdött, az itthonmaradottak úgy, ahogy a körülmények engedték, igyekeztek a turistaság életének a színvonalát fenntartani. Már 1915-ben mozgalom indult meg egy elpusztult magyar falunak a turisták áttal való felépítésére és Turistafalvának való elnevezésére. A hegymászás úgyszólván a szadságok keretében lebonyolított tátrai túrákra szorítkoztt, bár a tiroli harctereken éppen eleget másztak katona turistáink kényszerűségből is. Turista síelők mint katonai síoktatók bocsátották tudásukat a hadvezetőség renldelkezésére és alpinistáink is bőségesen érvényesíthették tudásukat a nagy harcok és oktatások során. 1917-1918-ban elismerték az MTSz-t szakvéleményező testületnek és a szövetség javaslatait és véleméyezését az összes hatóságok és intézmények elfogadták. A szövetség kérelmére és javaslatára 1918-ban történt meg az első államsegélyek kiutalása. Az első törvény, mely a turistasággal foglalkozott, az 1913. évi XIII. tc. volt a turistaalap létesítéséről: a totalizatőradó hozadékának 2%-ából, mely testnevelési célokra volt fenntartva, egyötöd részt szánt turista célokra a törvény. Ezt a földművelési miniszter kezelte és a szövetség javaslatára ő utalta ki az első államsegélyt, mely 52000 korona volt és a következőképpen oszlott el:

Egyesület	Összeg
Magyarországi Kárpát Egyesület	15000 K
Magyar Turista Egyesület	15000 K
Erdélyi Kárpát Egyesület	5000 K
Természetbarátok Turista Egyesülete	5000 K
Mecsek Egyesület	5000 K
Dunántúli TE	5000 K
Nyugatmagyarországi TE	1000 K
Aradi TE	1000 K

1918. november 29-én Sopronban tartotta a szövetség első vándorközgyűlését, de a szövetség vezetősége által kidolgozott hatalmas munkaprogram megvalósítása eltolódott, mert közben kitört a forradalom és az egymást követő zavargások ismét megállították a magyar turistaság munkáját is.

IX. rész: Élet az I. világháború után

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

A forradalom és a trianoni béke után csak nagy nehezen indult meg újból a magyar turistaság élete. Elveszett az ország legnagyobb része, a Magas Tátra, Erdély, elvesztette a magyar turistaság úgyszólván minden jelentősebb hegyvidéket és nem maradt más, mint néhány középhegység. De nemcsak a jelentős hegyvidékeit veztette el a magyar turistaság, nagy vérveszteséget jelentett Erdély legnagyobb turista egyesületének, az EKE-nek az elszakadása és az MKE szétszakadása is. Az úttörő nagy turista egyesületnek minden vagyona, minden alkotása odaát maradt a csehek által megszállott részeken és csak néhány menekült lelkes tisztviselője támasztotta fel a csonkaországban a nagymúltú egyesületet. Elveszett a Téry menedékház és a többi alkotások tömege s a romokon csak nehezen indult meg az új élet. Új alapokra kellett mindent fektetni. Néhány forrás foglalása, továbbá a Sasotthon, Galyatetői, Ágasvári és a Csikóváraljai menedékház építése jelentette a nehezen meginduló munka kezdetét. Közben rendezték a turistaalapot. Az 1921. évi LIII. tc., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket - így a turistaságot is - a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. Ez, meg a lassanként mégis csak jelentős állami támogatást képviselő államsegélyek lehetővé tették az építőmunka nagymérvű megindulását. Az évek óta parlagon, kihasználatlanul heverő munkakedv végre levegőhöz jutott és a magyar turistaság széleskörű újjászervezése indult meg. - Az ország hegyvidékeit munkaterületek formájában szétosztották az egyesületek között s vetélkedve indult meg a munka a szövetség irányítása és felügyelete alatt. Útjelzések készültek és megépült a Csúcshegyi, Félsőtárkányi, Magyarkúti, Szentkúti, Nagyszénási (Munkás TE), Klastrompusztai, Kevélynyergi, Zsíroshegyi, Kisinóci menedékház és a Mátraháza. A Turistaság és Alpinizmus kiadásában Vigyázó János dr. és Thirring Gusztáv dr. szerkesztésében megindultak a magas színvonalat képviselő Részletes Magyar Útikalauzok, a magyar hegyek legalaposabb feltáró munkái.

Az egyesületek újabb és újabb osztályok révén igyekeztek minél több embert bevonni a turistaságba s így különösen az MTE-nek alakult sok új vidéki osztálya, de lassan-lassan magához tért a mindenétől megfosztott MKE is, és most már a fővárosban kezdte meg új szervező munkásságát. Még 1918-ban alakult meg a kizárólag magashegymászókból (alpinistákból) álló Magyar Hegymászók Egyesülete, 1920-ban a Természet Imádók Társasága, 1921-ben a MÁVAG Sportkör turista osztálya, 1922-ben a Budapesti SE alakított turista osztályt. 1925-ben a Magyar Munkások Turista Egyesülete, 1927-ben a Budapesti Orvosok Turista Egyesülete jelentett újabb gyarapodást. A harmincas évek elején alig remélt nagy lendülettel indult meg az alkotó munkásság. Egymás után épültek a jelentős menedékházak, így a Bánkúti, Telekesi, Újhutai, Dömörkapui, Nagyvillámhegyi, Kőhegyi, Hatvan Ferenc, Szárhegyi, Várgesztesi, Nógrádi menedékház. 1931-ben a nagyszabású turista kiállítás mozgatta meg a magyar turistaságot és 1932-ben a hegyestetői turista mintaterület létesítése jelentett határkövet a mindjobban terjeszkedő turistaságban. S amikor 1933-ban a Magyar Turista Szövetség 20 éves jubileumát ünnepelte, a megcsonkított országban 50 menedékház hirdette a magyar turistaság életképességét több, mint egy millió pengő értékben; 81 foglalt forrás volt az ország területén és mintegy 3500 km jelzett út kalauzolta a turistákat a magyar hegyekben és erdőkben. A turistaság szerteágazó érdeklődési területét sok és nehéz probléma megoldása is át- meg átszőtte. Így a közlekedés, illetve a kedvezmények ügye, valamint a magyar turistaság legnagyobb veszedelmének tekinthető tilos területek kérdése. 1935-ben az erdőtörvény parlamenti tárgyalásánál az ország törvényhozói elé került a turistaság ügye, de kielégítő megoldást nem nyert az ügy, külön turista törvény nem létesült, csak az erdőtörvényben történt utalás, ami vajmi kevés volt a turistaság szempontjából. 1938-ban a hatalmas arányú Szent István vándorlás mozgatta meg a magyar turistaság tömegeit. Az ország keleti végétől, a Nagy Milictől az ország- nyugati végéig, Írottkőig terjedő több, mint 800 kilométeres részen létesült ú. n. országos kék jelzés, mely a csonkaország minden hegységét összekapcsolta a Mecsek kivételével. De ugyanez év őszén már megnagyobbodott az ország a visszatért Felvidékkel, melyet 1939-ben Kárpátalja, 1940-ben pedig az északi Erdély követett.

X. rész: A legújabb idők

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

Az 1930-as évek végén is lankadatlan kedvvel munkálkodtak a magyar turista kultúra önzetlen katonái, a turisták. Felépült a Hörmann mh., az ország nyugati végén az István mh., azután a Törökmezői, Bányahegyi és Nagyhideghegyi mh. Az évtized elején gombamódra szaporodó kis egyesületecskék szaporodása a szövetség erélyes fellépésére alábbhagyott, sőt visszafejlődésnek indult. Sikerült ugyanis megállítani azt a téves nézetet, hogy minden új egyesület, akkor is, ha alig néhány tagja van, a turistaság újabb gyarapodását jelenti. A nagyon sok esetben egy, már meglévő egyesületből való kiválás egyáltalában nem jelentett újabb erősödést a magyar turistaságnak, hanem csak az erők újabb és újabb szétforgácsolását. Minden 30-40 taggal megalakuló új kis törpeegyesület nem jelent új hódítást a turistaságnak, csak legfeljebb néhány új elnöki, társelnöki, alelnöki, főtitkári stb. pozíciót, meg a dolog természeténél fogva néhány nívótlan, eseménytelen és a nagyokat silányan utánozó választmányi ülést. A legtöbb ilyen kis egyesületnek ugyanis nem volt munkaterülete, de kevés tagja miatt legtöbb esetben nem is tudott volna mihez kezdeni. A közös turista munkába tehát be sem tudtak ezek kapcsolódni. A magyar turistaság vezetőiben tehát a tapasztalatok alapján az a nézet alakult ki, hogy felesleges ilyen kis munkaképtelen alakulatokkal gyengíteni a turistasag táborát. A két vezető egyesület, az MKE és MTE szerteágazó osztályhálózattal az ország egész területén, azonkívül a Mecsek Egyesület és Dunántúli TE formájában életerős és izmos vidéki egyesületek is segítették a turistaság vezetőinek s a fővárosban is több középegyesület és munkában résztvevő kisebb alakulat működött. Természetesen harcok nélkül nem ment ennek a nézetnek a keresztülvitele, de végül is a turistaság érdekében belátták az akadékoskodók is, hogy nem általánosításról van szó, hanem csak a parazita kis alakulatok szaporodásának a meggátlásáról. Az egyes országrészek visszaterésével új lehetőségek nyíltak meg a turisták előtt. A két évtizeden át szűk határok közé szorított magyar turistaság lélekzethez jutott, de új kérdéseket és új harcokat is vetett felszínre az országgyarapodás. Mindjárt az elsőnek visszatérő Felvidék kiváltotta a harcot a két vezető egyesület, az MKE és MTE között. A visszakerült felvidéki turista központjában, Kassán igen erős és mozgalmas turista élet folyt. Nagyjelenttőségű menedékházak (Ottília, Lajos, Erika, Szádelői) voltak a visszakerült Kassa körül és ezeknek megszerzéséért nagy verseny indult meg a két egyesület között. Kassa vezető turistái és velük együtt a város számottevő turistái is valamennyien a Felvidékre úgyszólván hazatérő MKE-hez csatlakoztak és Kassa központtal igen erős MKE osztály alakult és a környéken még több életerős osztálya és csoportja alakult az MKE-nek. Egy kis töredékkel azonban az MTE is osztályt alakított Kassán és ezen a réven igényt jelentett az Ottília menedékházra. A vita eléggé elmérgesedett, végül is döntés végett Jaross Andor felvidéki miniszter elé került az ügy. A miniszter ezután az összes kassakörnyéki menedékházakat az MKE-nek ítélte.

Újabb területi gyarapodást jelentett a nagykiterjedésű Kárpátalja visszatérte, amellyei 17 többé-kevésbbé használható menedékház került az anyaországhoz; ezeket a házakat a honvéd vezérkar az MTE gondozásába utalta. A visszatérő északi Erdéllyel visszatért az ország egyik legrégibb turista egyesülete, az EKE és hozzákapcsolódott a volt csonkaországhoz Nagymagyarország legszebb vidékei közé sorozható erdélyi havasok is.

comments

Hegymászás

Nyomtatás E-mail

Megjelent: 2009. december 09. szerda

Írta: wikipedia

Hegymászás

A hegymászás vagy alpinizmus a magashegységi övezetben emelkedő hegycsúcsok megmászására irányuló szabadidős vagy sporttevékenység. Története hajnalán, a 18–19. században az alpinizmus a tűrő- és állóképességük határait megismerni vágyó kevesek nem mindennapi erőpróbájának számított. Nemritkán tudományos kutatással kötötték össze a hegycsúcsok meghódítását. Napjainkra szélesebb tömegek sporttevékenysége, amely kiváló erőnlétet és speciális felszerelést kíván meg e szenvedély hódolóitól. Az időjárási és terepviszonyok, illetve a felszerelés tekintetében két nagyobb válfaja ismert:

a puszta kézzel és felszerelés nélkül, vagy hegymászó kötéllel és ékekkel végzett sziklamászás, illetve ereszkedés;
a szintén kötéllel, jégcsákánnyal, jégcsavarral jeges vagy havas sziklafelületen, gleccseren végzett jégmászás.

A hegymászás első jelentős teljesítményei a franciaországi Mont Blanc meghódításához kötődtek, amelynek csúcsát elsőként 1786-ban érte el Jacques Balmat és Michel Paccard. Az alpinizmus históriájának további fontosabb mérföldkövei:

Dátum	Hegycsúcs és magassága	Hegység	Hegymászók
1855. augusztus 1.	Monte Rosa (4634 m)	Pennini-Alpok, Európa	John Birbeck, Charles Hudson, Ulrich Lauener, Christophe Smyth, James G. Smyth, Edward Stephenson, Johannes Zumtaugwald, Matthäus Zumtaugwald
1858. augusztus 11.	Eiger (3970 m)	Berni-Alpok, Európa	Charles Barrington, Christian Almer, Peter Bohren
1864. szeptember 28.	Marmolada (3343 m)	Dolomitok, Európa	Paul Grohmann, Angelo Dimai
1865. július 14.	Matterhorn (4478 m)	Pennini-Alpok, Európa	Michel Croz, Francis Douglas, Dougles Robert Hadow, Charles Hudson, Edward Whymper
1889. október 6.	Kilimandzsáró (5895 m)	Kilimandzsáró, Afrika	Hans Meyer, Ludwig Purtscheller, Yohanas Kinyala Lauwo
1897. január 14.	Aconcagua (6962 m)	Andok, Dél-Amerika	Edward Fitzgerald, Matthias Zurbriggen
1913. június 7.	Mount McKinley (6194 m)	Alaszkai-hegység, Észak-Amerika	Walter Harper, Harry Karstens, Hudson Stuck, Robert Tatum
1950. június 3.	Annapurna (8091 m)	Himalája, Ázsia	Maurice Herzog, Louis Lachenal
1953. május 29.	Csomolungma (8848 m)	Himalája, Ázsia	Edmund Hillary, Tendzing Norgaj
1954. július 31.	K2 (8611 m)	Karakorum, Ázsia	Achille Compagnoni, Lino Lacedelli

comments

Nyolcezresek

Nyomtatás E-mail

Megjelent: 2009. december 09. szerda

Írta: wikipedia

Nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok listája

Néhány csúcs a nyolcezresek közül

A nyolcezresek a Föld tizennégy legmagasabb hegycsúcsa, melyek a tengerszinttől számítva 8000 méternél (26 427 láb) magasabbak. Mind a tizennégy Ázsiában, a Himalája és a Karakorum hegyvonulataiban helyezkedik el.

Történet

Az első expedíciót egy 8000 méternél magasabb hegy megmászására Albert F. Mummery és J. Norman Collie szervezték 1895-ben. A cél a Nanga Parbat csúcs meghódítása volt. A kísérlet sajnos kudarccal végződött, mikor Mummery, valamint két gurkha, Ragobir és Goman Szingh meghaltak egy lavinában.

Az első sikeres mászó Maurice Herzog és Louis Lachenal volt, akik 1950. június 3-án érték el az Annapurna csúcsát.

Az első személy, aki mind a 14 hegyet megmászta, Reinhold Messner volt. 1986. október 16-án sikerült teljesítenie a kihívást. Egy évvel később, 1987-ben, Jerzy Kukuczka – másodikként a világon – szintén teljesítette a feladatot. 2007-re összesen 14 ember követte őket. A csúcsok megmászása különösen veszélyes vállalkozás, hiszen már legalább 4 ember meghalt a cél elérése közben.

8000 méternél magasabb csúcsok

Csúcs	Tszf. magasság	Ország	Első megmászás	Első megmászó(k)
Everest	8848 m	Kína/Nepál	1953. május 29.	Edmund Hillary és Tendzing Norgaj
K2	8611 m	Kína/Pakisztán	1954. július 31.	Achille Compagnoni és Lino Lacedelli
Kancsendzönga	8586 m	India/Nepál	1955. május 25.	George Band és Joe Brown
Lhoce	8516 m	Kína/Nepál	1956. május 18.	Fritz Luchsinger és Ernst Reiss
Makalu	8463 m	Kína/Nepál	1955. május 15.	Jean Couzy és Lionel Terray
Cso-Oju	8201 m	Kína/Nepál	1954. október 19.	Joseph Joechler, Pasang Dawa Lama és Herbert Tichy
Dhaulagiri	8167 m	Nepál	1960. május 13.	Kurt Diemberger, Peter Diener, Nawang Dorje, Nima Dorje, Ernst Forrer és Albin Schelbert
Manaszlu	8163 m	Nepál	1956. május 9.	Imanisi Tosio és Gyalzen Norbu
Nanga Parbat	8126 m	Pakisztán	1953. július 3.	Hermann Buhl
Annapurna	8091 m	Nepál	1950. június 3.	Maurice Herzog és Louis Lachenal
Gaserbrum I	8068 m	Kína/Pakisztán	1958. július 5.	Andrew Kauffman és Peter Schoening
Broad Peak	8047 m	Kína/Pakisztán	1957. június 9.	Hermann Buhl, Kurt Diemberger, Marcus Schmuck és Fritz Wintersteller
Gaserbrum II	8035 m	Kína/Pakisztán	1956. július 8.	Josef Larch, Fritz Moravec, Hans Willenpart
Sisapangma	8027 m	Kína	1964. május 2.	Kilenc kínai hegymászó, Xu Jing vezetésével

comments

Alkategóriák

26. oldal / 26

Kiskunfélegyháza 2. számú választókerület

Elérhetőség

Tel.: +36 (20) 332-89-56
e-mail: zbense@gmail.com

www.facebook.com/zbense

www.facebook.com/
polgariosszefogas.
felegyhazaert

2024. április 24. Szerda

György, Debóra

A Nap kel 05:41-kor,
nyugszik 19:56-kor.

Csillagjegy: Bika

Holnap

Márk, Márkó, Márkus

napja lesz.

Választókerület

Gondola

Látogatók

Ma8

Tegnap82

Ezen a héten167

E hónapban1555

Összesen2584344

Online

2024. április 24. szerda, 01:28

Bense Zoltán

hegymászó önkormányzati képviselő okl.földrajztanár okl.környezetvédő

Polgári Összefogás

Legújabb cikkek

Félegyházi oldalak

Hegymászó szervezetek

THE CROWN OF THE HIMALAYA

Turistaság

I. rész: A turistaság legrégibb nyomai Magyarországon

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

II. rész: A Magyarországi Kárpát Egyesület megalakulása

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

Megalakult tehát a Magyarországi Kárpát Egyesület s ezzel kezdetét vette a szervezett magyar turistaság sokat hányatott és sok viszontagságon keresztülment élete.

III. rész: Magyar turista viszonyok 1873-1888 között

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

IV. rész: A Magyar Turista Egyesület megalakulása

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

V. rész: A magyar turistaság helyzete a század végén

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

VI. rész: Turista viszonyok az I. világháborúig

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

VII. rész: A Magyar Turista Szövetség megalakulása

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

VIII. rész: Turistaságunk az I. világháború alatt

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

IX. rész: Élet az I. világháború után

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

X. rész: A legújabb idők

Magyar Turista Lexikon

szerkesztette Polgárdy Géza Budapest 1941., 204-213. o.

Hegymászás

Hegymászás

Nyolcezresek

Nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok listája

Történet

8000 méternél magasabb csúcsok

Alkategóriák

Elérhetőség

Választókerület

Gondola

Látogatók

hegymászó
önkormányzati képviselő
okl.földrajztanár
okl.környezetvédő

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.

szerkesztette Polgárdy Géza
Budapest 1941., 204-213. o.