Bense Zoltán

Barangolás az Altájon

A Földrajzi Szabadegyetem újabb előadására kerül sor október 27-én, csütörtökön 17 órakor a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Dr. Szilassi Péter (SZTE TTIK) egyetemi docens ismerteti meg hallgatóságát az ázsiai Altáj hegyláncolattal a Hattyúházban. Bevezetőt mond Bense Zoltán hegymászó, földrajztanár.

Az Altáj röghegység Közép-Ázsiában Oroszország, Kazahsztán, Kína és Mongólia területén helyezkedik el, Szibéria déli hegyvidékeinek legnyugatibb tagja. 

2000 km hosszan húzódik az Ob és az Irtis folyók forrásánál. Magassága meghaladja a 4000 métert. A hegyvidék egyes oroszországi, gazdasági tevékenységtől lényegében érintetlen területeit az Altáj arany hegyei néven 1998-ban felvették az UNESCO világörökségi listájára.

Hazajöttek Félegyházára a „Hazajárók”

A Batthyány iskola és a Kossuth Szakiskola diákjainak mutatkoztak be a „Hazajárók” december 15-én. A Duna Televízió “Magyar Örökség-díjas”, népszerű honismereti magazinműsorának készítői. Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár gazdagon illusztrált, érdekes előadás keretében mondták el, hogy mi az, ami miatt hétről hétre bakancsot húznak, hogy bebarangolják a Kárpát-medence varázslatos tájait. Beszámoltak erdélyi, felvidéki, élményeikről, és a műsorkészítés rejtelmeibe is beavatták hallgatóságukat.

"A Hazajáró útja végtelen...."

A Duna televízión látható Hazajáró című honismereti magazinműsor célja, hogy hetente más és más tájakon vezesse végig nézőit. Kenyeres Oszkárral, a műsor szerkesztőjével barangolhatunk most múltban és jelenben, s tekinthetünk a jövő felé. 

Honnan jött az ötlet egy ilyen műsor megvalósítására?

A Kárpátok főgerincén járva sokszor beszélgettünk arról, hogy milyen jó lenne bemutatni egyszer ezt a Dévénytől Orsováig tartó 2600 km hosszú gerincvándorlást, a Kárpátok főgerincének szépségeit. Mindannyian a Másfélmillió lépésen¹ nőttünk fel. Ám mégsem szerettük volna lemásolni annak a sorozatnak a koncepcióját, így amikor lehetőségünk adódott egy turisztikai filmsorozat elkészítésre, úgy döntöttünk, hogy a Kárpátok gyönyörűségeit mégsem egy turistaútvonalat végigjárva mutatjuk be, hisz így kimaradna rengeteg olyan hegység, amely távol van a főgerinctől. A Hazajáró tehát igyekszik mindenütt feltűnni, keresztül-kasul bebarangolni a Kárpát-medencét.

Hogyan jött össze a stáb?

A stáb tagjai már a műsor előtt is ismerték egymást, hisz mindannyian dolgoztak a filmet gyártó Dextra Media Kft-nek, sőt sokat is túráztunk együtt. Egyébként az alapcsapat 6 főből (Moys Zoltán – rendező, Schödl Dávid – operatőr, Kádár Gábor – technikus, Tóth József – hangmérnök, Jakab Sándor – „hazajáró”, Kenyeres Oszkár – szerkesztő, „hazajáró”) áll, de ne feledkezzünk meg az utómunkát végző vágókról sem.

Hol forgattatok először?

Az első forgatási helyszín a magyar turistaság bölcsője, a Magas-Tátra volt, ezzel is tisztelegve a Magyarországi Kárpát Egyesület előtt, hisz hazánk első turistaszervezete éppen a Magas-Tátrában végzett úttörő munkát a XIX. század végén. Ennek a munkának a nyomai (menedékházak, kiépített turistautak, stb…) ma is mindenütt ott vannak a Tátrában, ahogyan ez első adásunkból is kiderült.

Változott-e a stáb összetétele az eltelt idő alatt?

Az első „hazajáró”, Pintér János barátunk az első évad végén elhagyott bennünket, a gyógyszeriparban helyezkedett el. Helyére igazoltuk a felvidéki Ipolyságról Jakab Sándort, egy jó palócot, akit már régóta ismertünk szűkebb pátriánkból, a Börzsönyből. Első technikusunk, Őre-Kántor Kiss Attila is az első évad végén ment el tőlünk, nagy űrt hagyva maga mögött, amit a helyére érkező Kádár Gábor igyekszik betölteni. Említsük meg harmadik technikusunkat, Szabó Andrást is, akitől azért kellett fájó szívvel búcsúznunk, mert nem bírta a magashegyeket.

Melyik volt számotokra a legemlékezetesebb adás és miért?


Nehéz a legemlékezetesebb adást kiválasztani, hisz szinte minden forgatási helyszínhez kötődik valamilyen kedves emlék. Amennyiben kategorizáljuk a kérdést, és mindenképpen legekben gondolkozunk, akkor a legemlékezetesebb magashegy számomra a téli Királykő volt, a legnagyobb kaland egy kunyhó kiásása a hó alól a Páringban, a legmeghatóbb magyar-magyar találkozás a délvidéki Maradék nevű faluban történt, ahol az utolsó magyar, Géza bácsi énekelt nekünk. És bár a sort sokáig lehetne folytatni, ne felejtsük el az Úz-völgyet és a megemlékezést, amely szintén katartikus élmény volt.

A műsor kapcsán biztosan volt pár kalandos, esetleg veszélyes barangolásotok, mondanál erről néhány szót?

Általában a filmek nagy része egy hegycsúcson ér véget naplementével. Talán sokaknak eszébe sem jut, de itt csak a film ér véget, nekünk onnan még le kell jutni, ami általában 5-6 órás gyaloglást jelent a sötétben, miközben néha 1500 méter szintet kell ereszkedni. Ezekhez a lejövetelekhez fűződnek a legemlékezetesebb kalandok. Közülük is kiemelkedik a Fehér-Tisza forrásától való lejövetel, amikor a befagyott patak medrében kellett lemásznunk a hegyről, miközben kidőlt fák alatt kellett átbújni, vízeséseken kellett lemászni. Örökkévalóságnak tűnt, ahogyan az is, amikor sífutó léccel kellett a Körmöci-hegység legmagasabb pontjáról (Flochova – 1381 m) derékig érő hóban lejutni.

Hogyan döntitek el, hogy mikor mely tájakat mutatjátok be nekünk nézőknek?


Igyekszünk törekedni a földrajzi egyensúlyra, tehát hogy Erdély és Felvidék mellett azért a kevésbé ismert kárpátaljai, délvidéki, muravidéki tájakra is elkalauzoljuk a nézőket. Arra is figyelünk, hogy ne mindig magashegységeket járjunk, hisz középhegységeink is ezernyi csodát rejtenek. Helyszínválasztásnál ezek a főbb szempontok, de ha valahol egy különlegesség, például egy megemlékezés ígérkezik, mi ott vagyunk, hogy beleszőhessük a történetbe, ezzel is megmutatva, mennyire életképes a határon túli magyar. Többször is előfordult már, hogy meghívtak bennünket egy tájra, hogy megmutathassák, hogyan is élnek. Az ilyen meghívásoknak is szívesen teszünk eleget.

Ahogyan nézőként megfigyelhettük, leginkább az elveszített területeket járjátok be, hogyan élitek meg a forgatást? Ért-e esetleg atrocitás Titeket e miatt?

Mi nem használjuk az elveszített terület kifejezést, hisz ezeket a területeket mi nem veszítettük el. Lehet, hogy ma Romániához vagy Szlovákiához tartoznak ezek a tájak, de ettől még itt magyarok élnek, a magyar hagyományokat ápolják, a magyar nyelvet beszélik. A magyar megmaradásért folytatott küzdelem bemutatása, a külhoni magyarságról vett látlelet fontos szegmense a filmnek. Sok helyütt bizony rosszul áll a szénánk, az asszimilációs folyamatok erősek, de mindenütt vannak olyan magyar emberek, akik őrzik, ápolják a tüzet, átmentik az értékeket egy szebb jövő reményében. Szerencsésnek érezzük magunkat, hogy ezekkel az emberekkel találkozhatunk, hogy munkájuk gyümölcsében gyönyörködhetünk. Atrocitás még soha nem ért minket, a Gondviselés őriz bennünket.

Mi várható a folytatásban, ha bejártátok az elcsatolt területeket?

A Hazajáró útja végtelen… Számításaink szerint 7 évad alatt jutnánk el minden tájegységre, ám nincsenek váteszi képességeink, nem tudjuk meddig lesz Hazajáró. Mi tesszük a dolgunkat, csináljuk, ameddig lehet. Már beszéltünk arról, hogy a 3. évadtól bejönnénk az anyaországba is, és olyan helyszínekről is készítenénk epizódot, amelyek közel állnak a szívünkhöz, mint például a Börzsönyről.

2012-ben vehette át a stáb a Magyar Örökség díjat! Ehhez ezúton is gratulálunk.  Hogyan értesültetek arról, hogy díjat kaptok és hogyan éltétek meg?

Köszönjük szépen. Magától a felterjesztőtől, Für Lajos egykori honvédelmi minisztertől, lelkes nézőnktől értesültünk arról, hogy a Hazajáró esélyes a Magyar Örökség díjra. Aztán az is kiderült, hogy 100 százalékos támogatottsággal kaptuk meg a díjat, ami ez előtt csak Böjte Csaba esetében történt meg. Természetesen a Magyar Örökség díjat megelőlegezett bizalomnak és egyben óriási felelősségnek érezzük, hisz a műsor a díj odaítélésének pillanatában még nem volt egy éves. Reméljük, megfelelünk az elvárásoknak, és még sok helyszínen tudjuk bemutatni a természeti szépségeket, a magyar emlékeket és a követendő emberi példákat.

Forrás: Vékony Viktória Szabina, http://www.licium.hu

Előadás: Hátizsákkal a Kárpátok gerincén

December 3-án tartott előadást Veres Zsolt a Földrajzi Szabadegyetemi sorozat keretében Hátizsákkal a Kárpátok gerincén címmel. A Hattyúház megtelt érdeklődőkkel. Bense Zoltán hegymászó bevezetőjében bemutatta az előadót és elmondta, hogy Veres Zsolt a Békéscsabai Városhelyi Pál Szakközépiskola és Kollégium geológia/földrajz szaktanára, mindemellett pedig a Magyar Földtani Védegylet Egyesület titkára.