A választáskor tett ígéretek és vállalások köteleznek

Bense Zoltán a 4. sz. körzet képviselője – talán túlzás nélkül állítható - azon kevesek egyike, aki már túltejesítette választási ígéreteit. Beszélgetésünk során nem csak a körzetéért felelősséget érző, a város fejlődését fontosnak tartó képviselőt ismertem meg, hanem a családját mindenek fölé helyező apát, a hazájáért aggódó hazafit és nem utolsósorban a szenvedélyes alpinistát a maga különleges, vadregényes történeteivel. A csendes pedagógus csak ritkán emeli fel a hangját a katedrán, akárcsak a közéletben.

- Nem szeretek feleslegesen beszélni, mint ahogyan értelmetlenül vitatkozni sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem is szoktam, hiszen mindent nem tűrök szó nélkül - szögezi le.

Mi vágja ki végképp a biztosítékot?
- Az igazságtalanságot és a hazugságot nagyon rosszul viselem.

Politikus is, így folyamatosan tesztelhető toleranciaküszöb.
- Igyekszem megőrizni a lojalitásom ebben a politikai zűrzavarban. Egyenes tartással vállalom a számomra mindenkor fontos értéket és azok mellett minden körülmények között kiállok. Időnként előfordul, hogy a politika kihátrál mögülem, de én nem változom.

Értékválságról beszélünk manapság. Hol a probléma gyökere?
- Nem látom a család szerepét és fontosságát, pedig ez lenne a társadalom leglényegesebb pillére. Katasztrofális a válások száma, a nehéz életkörülmények miatt nincs gyermekvállalási hajlandóság, feszültségben éli mindenki az életét.

Bizonytalanságban és kilátástalanságban pedig nem lehet egészséges jövőt tervezni. Gazdasági, politikai és erkölcsi válságban várjuk a holnapot egy következmények nélküli országban, ahol az elöljárók példája szerint mindent szabad, felelősség és elszámoltatás nélkül.

A lakásbizottság elnökeként milyen tapasztalatai vannak?
- Nagy öröm számomra, hogy ebben a bizottságban nincsenek politikai viták. A város érdekeit szem előtt tartva hozzuk meg döntéseinket. Talán még az sem hangzik szerénytelenül, ha azt mondom, pozitív változásokat tudtunk elérni az elmúlt két évben.

Nőtt a piaci alapon kiadott lakások száma, tehát több bevételt hoz a városnak. Ez nem jelenti azt, hogy nem vagyunk szociálisan érzékenyek, mert erre is nagy figyelmet fordítunk. Ha jól emlékszem, 463 önkormányzati lakás van. Eddig több mint 90 százaléka volt szociális bérlakás és kevesebb mint tíz százaléka piaci alapú. Szeretnénk egyensúlyba hozni a kettőt és ebben partnerünk a város hatósági osztálya és a felújításokat végző VSZKSZ (Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet)

Ezeket az épületeket is érinti a panel program?
- Ez ugyan nem kötelező feladata a városnak és több,mint száz millió forintjába kerül, de szeretnénk biztosítani a lakóközösségeknek a felújítás lehetőségét. Ez nyílászáró cserét, külső szigetelést, tetőszigetelést jelent.

A saját körzete nagyon elégedett az eddigi munkájával. A közelmúltban még egy kis ünnepséget is rendeztek az Ön tiszteletére.
- Nagyon meglepett és igazán kedves volt a nyugdíjasház lakóitól, de valójában azt teszem, amit vállaltam két éve. A körzetem a belvárosi rész és valóban nagyon sok mindent sikerült megvalósítani, többet is, mint amit ígértem. Nagy előrelépésnek tartom, hogy elkészültek, azaz járdákkal összeérnek a közök.

A Horváth Z. utcától az Attila, Hunyadi, Deák, Mártírok és József A. utcán át a Kápolnáig, sőt, tovább a Móra téren át a Klapka utcáig. Ebben nagy segítséget jelentett Gyenes Attila képviselőtársam és Ficsór József polgármester szándéka is, akik a szomszédos körzetek képviselői. Új térburkolatot kapott a József Attila iskola előtti terület, elkészült az iskolában az akadálymentesítés, mint ahogyan a Családsegítőnél és a Hunyadi utcai orvosi rendelőknél is.

Újabb játékokat sikerült vásárolni a Korond u. és a Móra tér, Molnár B.u. játszóterére, egyben helyi rendeletet is módosítottunk és elkészült a játszóterek rendje. Sikerült új padokat kihelyezni a játszóterek köré, illetve ahol még nem, ott folyamatosan pótoljuk. Lakossági kérésre egyirányú lett a Deák-Hunyadi köz. Megvalósult a Mártírok utcán az útburkolat cseréje, új csapadékvezetők készültek. A körzetben újabb világítótesteket szereltek fel.

Nagy horderejű változás az elmúlt tizenhat évhez képest, hogy sikerült magántulajdonból megvásárolni a Szalay utcai leendő parkoló területét, ami azóta már bekerült a városközpont rehabilitációs programjába is. Szerencsére még tudnék jó néhány dolgot sorolni, ami javította a lakosság életkörülményeit a körzetben. Remélem a közeljövőben a szelektív hulladék gyűjtök is kikerülnek, ez már égető gondja a városnak.

Mi a titka a sikerének, a népszerűségének?
- Hogy népszerű vagyok vagy sem, azt nem tudom, de bevallom, nem ez a fő motivációm. Választást nyertem egy olyan körzetben, ahol nagyon komoly riválisokkal kellett számolnom. A vállalásom pedig kötelez. A körzetem gondjait igyekszem a tőlem telhető legjobban és leggyorsabban megoldani. Mindenki számára elérhető vagyok bármikor. Nincs jobboldali és baloldali lakos, nincs különbség.

Úgy gondolom, hogy ez egy önkéntes szolgálat, amit nem szabad eljátszani, amivel nem lehet visszaélni. Szerencsére megértő és segítő család áll mellettem. Igaz, a lányom és fiam még kicsik, de nagyon fontos lelki bázisaim. A feleségem pedig a biztos hátországot jelenti.

Kisregényt lehetne írni alpinista élményeiről is, alföldiként honnan e nagy szerelem?
- Még gyerekkori a kötődés a Börzsönyhöz, ahol ismerősök, rokonok is élnek. Valóban az a szívem csücske, ha tehetem, ma is szívesen töltöm ott a szabadidőmet. Aztán a főiskolai és egyetemi évek alatt kerültem közelebb a hegyekhez és azóta is a rabja vagyok. A hegymászó szövetség tagjaként is jártam és járom a világot és várom a nagy kihívásokat.

Mi van már eddig a tarisznyában?
- Többek között túrák és mászások a Himalájában, Afrikában, jártam a Pamír csúcsain,az Alpokban a Matterhorn volt a „nagy szerelem”, amit muszáj volt megmásznom. Ez egy 4505 méteres hegy a svájci-olasz határon.

Évekig készültem rá, tanulmányoztam, ismerkedtem vele. Rossz nagyon a hegy statisztikája, sajnos sokan vesztek oda. Akkor is lezuhant előttem egy német mászó, amikor én próbálkoztam vele.  Eldöntöttem, ha sikerül soha többé nem megyek oda. Első nekifutásra megbirkóztam az óriással. Azóta azért voltam már a közelében a feleségemmel, de csak a hegy lábánál csodáltuk meg újra.

Van legalább némi félelem egy-egy út előtt?
- Mindig van. Kell, hogy legyen, mert az tesz óvatossá, megfontolttá. Alázatosnak kell maradni. Itt nem lehet vagánykodni, mert csak te lehetsz a vesztes.

Mit ad a hegymászás élménye?
- Vagy nagyon hosszan tudnék róla beszélni vagy egészen röviden: ez a szenvedély a lélek mélyéről jön, és nem lehet megmagyarázni.