Pataky József emlékére (1931–2014)

Megjelent: 2014. január 12. vasárnap Írta: Bense Zoltán

Örök nyugalomra helyezték szerdán Tordán a január 5-én, 83 éves korában elhunyt Pataky Józsefet, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnökét.

Január 8-án, szerdán helyezték örök nyugalomra Vitéz Pataky Józsefet, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnökét, a település volt RMDSZ elnökét és önkormányzati képviselőjét, Torda díszpolgárát, a város és Erdély magyarságának egyik legkiemelkedőbb személyiségét, a testvértelepülésekkel való kapcsolatok ápolóját.

Az alábbiakban Ádámosy Klára RMDSZ-es képviselő Pataky József temetésén elhangzott búcsúbeszédét olvashatják.

Az új év első vasárnapján, másnapján a Rólad is szóló Duna TV műsorának, futótűzként terjedt a hír Tordán. Csörögtek a telefonok, érkeztek az üzenetek: Meghalt Pataky József, a mi Jóska bácsink. És akkor vigaszként eszembe jutott egy Kosztolányi idézet. Talán így szól: "Volt Emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit már és nem akarva semmit, hatnak tovább."

Ezzel az érzéssel állunk itt körülötted, amint álltunk mindig, és felnéztünk büszke tartásodra. Én Hozzád szólok Jóska! Nem búcsúzunk, hiszen Te itt maradsz. Marad emberséged, méltóságod, jóságod, kezed és nemes lelked munkájának eredménye, nemzetünk és identitásunk megtartásának mozgató ereje, miket örökségül hagytál ránk.

Idézem szavaidat: „Nem mellveregetéssel leszünk jó magyarok, tegyük, amit tenni kell!''

Te ezt tetted. Így szólnak Rólad és adóznak emlékednek Torda polgárai, elöljárói, mai és mindenkori önkormányzati képviselői: „Egyenes gerinccel és felemelt fejjel járt Pataky úr.”

Ez méltat a legtalálóbban. Csak remélni tudjuk, hogy méltók leszünk hozzád.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Pataky József a Kolozs megyei Várfalván született, unitárius lelkész családban. Édesanyja a szülés után meghalt, édesapja életét 1944 őszén szovjet katonák oltják ki , amikor a várfalvi papilakot is felgyújtják. Az árván maradt fiút nagyszülei nevelik tovább.

Négy évtizeden át a tordai üveggyárban dolgozott, osztályvezető is volt, majd munkavédelmi főtechnikus. Fiatal korában atletizált, egyéniben és csapatban országos bajnokságokat is nyert. Versenykorszaka után a városi sportegyesület edzője, több tanítványa testnevelő tanári diplomát szerzett. A hetvenes évektől szabad idejében templomi csillárokat, szószék-koronát, úrasztalokat, kazettákat faragott.

A rendszerváltás után rögtön közéleti feladatokat vállalt: helyi RMDSZ-elnök, 18 éven át városi tanácsos, 2007-től Torda díszpolgára. 1995-ben kopjafás emlékoszlopot állíttatott a málenkij robotra elhurcolt 204 civil áldozat emlékére. 2000-ben az ő kezdeményezésére alakították meg a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottságot, amelynek haláláig elnöke volt. A honvédek temetőjét rendezett sírkertté alakították, addig ismeretlen honvédsírokat kutattak fel és vettek nyilvántartásba, új emlékhelyeket is létrehoztak.

Közéleti munkáját szenvedéllyel, eltökéltéggel, fáradságot nem ismerő buzgósággal végezte. Levelezett, telefonált, utazott, pénzalapokat gyűjtött az emlékművek felállításához. Könyvet is adott ki a tordai csata emlékére. Az utolsó, a gerendkeresztúri honvéd emlékmű avató ünnepségén munkájukat így összegezte: „15 év leforgása alatt 62 helyen, illetve helységben sikerült 2627 hősi halott vagy hadifogoly temetési helyét feltárni, sokukat név szerint is azonosítani. Ez idő alatt 42 emlékjelet, kopjafás emlékoszlopot, sírkövet, sírkertet, siratófalat vagy turulmadaras emlékoszlopot állítottunk."

2010-ben Julianus-díjat kapott, 2012-ben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki, 2004-ben felvették a Történelmi Vitézi Rend tagjai közé, 2006-tól Torda-Aranyos székkapitánya. Szeretett unitárius egyházának évtizedeken át hűséges tagja volt, számos egyházi tisztségbe is beválasztották. Pontos és lelkiismeretes volt minden munkájában. Példamutatása valamennyiünket munkája folytatására, vitéz Pataky József emlékének ápolására kötelez.

Józsa István Lajos

A szerző tordai unitárius lelkész

comments
Találatok: 2320