Kettős állampolgárság: megszavazták a törvényt

Megjelent: 2010. máj. 26. szerda

 

Kettős állampolgárság: megszavazták a törvényt

Elfogadta a T. Ház a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot. A szerdai voksoláson nem volt jelen Vona Gábor Jobbik-elnök és nemmel szavazott Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben.

Elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő. Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin.

Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.

A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet. Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni. A törvényjavaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés. A szöveghez csak az ellenzék nyújtott be módosító indítványokat, ezek közül azonban egyet sem támogatott a többség. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.

A pozsonyi parlament kedden rendkívüli ülésen foglalkozott a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar törvényjavaslattal. A Fidesz a szlovákiai választási kampány részének értékelte a pozsonyi kritikákat és jelezte, nem ül fel a szlovák kormány, illetve a kormányzó pártok provokációjának.

 

Share
comments

Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Megjelent: 2010. máj. 25. kedd

 

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felel ősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920 . június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is . Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért .

2. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei — mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzet i önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések — kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének — a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló — szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet . Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olya n törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

3. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösség i önazonosságának meghatározó eleme . Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolás ára, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.

4. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja .

5. §

Jelen törvény 2010 . június 4-én lép hatályba.

Indokolás

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója. Közép- Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX . század legnagyobb tragédiája .

A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására .

Budapest, 2010. május 19.

Dr. Kövér László
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Dr. Semjén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt

 

 

 

Share
comments

TRANSYLMANIA zenekar, avagy Erdély szívdobbanása

Megjelent: 2010. máj. 11. kedd

 

Transylmania: egy zenekar a forrás vidékéről,Erdély szívéből,székelyföldről,őrzők a Kárpátok gerincén, a Hargita hegyei között, ahol még tiszták a folyók, az erdők, ahol még igazak, őszínték a szavak, s szívből jönnek. Apáink-anyáink tudását hozzák magukkal, s elfeledni látszódó múltunk tükörcseppjei villannak szemünk elé, ahogy hallgatjuk zenéjüket,s értjük szövegeik gondolatát.

Cseresznyés Szilamér 2002-ben hozta életre az együttest, hogy megmaradjon mindaz, amit gyermekként láttak,hallottak, tanultak szüleiktől, nagyszüleiktől,őseiktől. Kezdetben verseket zenésítettek meg, s az elődök dalait énekelték, majd saját dalok is születtek. 2004-ben jelenik meg első lemezük "Legyen úgy, mint régen volt" címmel. A szülőföldhöz, a hazához, a múlt örökségéhez való ragaszkodás ez. Ragaszkodás egy tisztább világhoz, amely mai korunkban elveszni látszik...  "

Ha behunyt szemmel hallgatjuk zenéjüket, magunk előtt láthatjuk Erdély mesebeli világát, a hegyeket, völgyeket, patakokat, a székelykaput, amely szeretettel, "Isten hozott, testvér" felirattal nyitva áll felénk, s a kapu másik oldalán pedig ott találjuk a székely embereket, magyar testvéreinket, akik számára mindenük az otthonuk, mint ahogy ez el is hangzik a Transylmania Kapufelirat című számában: "Házad bárhol lehet,de hazád csak itthon".

Transylmania zenéje hallgatása során nem csak azzal szembesülünk, hogy ebben a zenében tűz van, élet van, hanem hogy nekünk és rólunk szól, hiszen zenéjükkel mindig is azon voltak, hogy a régi magyar értékeinket sosem feljetsük el, hanem őrízzük meg, vessük össze mai modern korunkkal, s ápoljuk azt,s gyermekeinknek adjuk tovább.

 

Share
comments

Elszámoltatás és a gazdasági összeomlás elkerülése

Megjelent: 2010. máj. 07. péntek

 

Két ügy van, melynek rendezése nem tűr halasztást, ez az elszámoltatás,

illetve az ország megmentése a gazdasági összeomlástól - hangsúlyozta Orbán Viktor a Fidesz és a KDNP frakcióinak alakuló ülésén.

Orbán Viktor beszédében nagyszerű pillanatnak nevezte, hogy megérezhetik azt az erőt, amelyet a választópolgárok hoztak létre a választások második fordulójának éjszakáján. Ugyanakkor hangsúlyozta, ezt az erőt azért adták a kezükbe a polgárok,

mert a változásokat nem az utcán akarták elérni, hanem a politika hagyományos keretei között.

Hozzátette, néhány héttel ezelőtt valóságos forradalom zajlott le a szavazófülkékben.

Felhatalmazást arra kaptak, hogy ennek a forradalomnak céljait, vívmányait, értékeit képviseljék.

A Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje elmondta, hogy a történteknek van egy történelmi olvasata is.

Rendszert váltani nem lehet, mert annak hosszú, elhúzódó átmeneti korszak az eredménye.

Ha valaki úgy dönt, hogy egy rossz rendszert maga mögött akar hagyni, egyetlen választása, hogy megdönti azt, és egy újat alapít helyette.
Véleménye szerint eljött az ideje egy új rendszer alapításának.

Ennek neve a nemzeti együttműködés rendszere, amely felépítése lépésről lépésre kell, hogy megtörténjen.

 

Megjegyezte ugyanakkor, két feladat van, amely rendezése nem tűr halasztást, ez az elszámoltatás, illetve az ország megmentése a gazdasági összeomlástól.

A Fidesz elnöke kifejtette, hogy a nemzeti együttműködés rendszerét az új kormányzati rendszer felépítésével kell kezdeni,

és ezzel egy időben szükség van a politika átfogó reformjára.

Továbbhaladva a nemzeti együttműködés gazdasági, pénzügyi, közoktatási és közegészségügyi rendszerét fogják megszervezni.

Orbán Viktor a képviselők számára azt javasolta, hogy a jövőben céljaik mércéje a nemzeti együttműködés legyen.

Beszédében hangsúlyozta, hogy az új rendszerben a "bukott rendszer szabályai" érvényüket vesztették, így az is,

miszerint a politika elsősorban magánérdekeket és magáncélokat szolgál.

Kijelentette: e tekintetben nem áll módjában "senki számára sem felmentést adni".

A párt elnöke felhívta a figyelmet arra, minél nagyobb egy frakció, annál nagyobb a felelőssége.

Most minden korábbinál nagyobb bizalmat kaptak, ugyanakkor a választók minden eszközt megadtak, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.

A kormányfőjelölt bejelentette az elszámoltatáshoz tartozó ügyek között van egy, amely külön elbírálást igényel, ez pedig a 2006. október 23-án történtek kivizsgálása.

Mint fogalmazott, ebben az ügyben nincs helye óvatosságnak, hezitálásnak.

Rámutatott, 2006 októberében a választások útján megszerzett kormányzati főhatalmat a hatalmon lévő oligarchák arra használták,

hogy "megfélemlítsék, alapvető alkotmányos jogaikban megsértsék, emberi méltóságukban megalázzák" Magyarország polgárait.

"Ezért felelni kell, törvényes keretek között, de felelni kell. Mindenkinek, aki ebben részt vett. Nincs kivétel sem rangra, sem beosztásra, sem életkorra" - szögezte le.

Orbán Viktor közölte, amennyiben megkapják a kormányzati felhatalmazást, az lesz az első döntés,

hogy miniszterelnöki megbízottat nevez ki a feladatra, Balsai István személyében.

A miniszterelnök-jelölt kitért arra, hogy a politikának az intézményeken kívül is meg kell változnia.

A jövőben, a képviselők munkájának egyik fontos része, hogy folyamatos, meg nem szűnő kapcsolatban legyenek a választókkal.

Ennek érdekében a nemzeti konzultációk széles rendszerét fogják megindítani.



Orbán Viktor beszédének végén politikai, bajtársi és testvéri támogatást kért, és mint mondta maga is ezt "kínálja" képviselőtársai számára.

Megalakult a Fidesz- és a KDNP-frakció

Megalakult a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselőcsoportja - jelentette be Navracsics Tibor,

a Fidesz leköszönő frakcióvezetője szerda délelőtt az Országház Felsőházi termében.

Navracsics Tibor a két képviselőcsoport alakuló ülésén elmondott rövid köszöntőjében úgy fogalmazott:

az elmúlt négy év a demokrácia és a jogállam védelmével telt el Magyarországon.

 

 

 

Share
comments

Közösen a költségeket

Megjelent: 2010. máj. 06. csütörtök

Közösen a költségeket

Kiskunfélegyháza képviselő-testülete 1998-ban felvállalta, hogy az önkormányzati bérlakások közös költségét kifizeti a bérlők helyett. Ez éves szinten közel nyolc és fél millióval terheli a város költségvetését. A pénzügyi nehézségek miatt az önkormányzat ezt a továbbiakban nem tudja vállalni. A helyzet megoldásáról hétfőn tárgyalt a lakásbizottság.

A rendelettervezet szerint az önkormányzati lakások bérlőinek már augusztus elsejétől kellet volna fizetni a közös költségeket. Ezt azonban elvetette a lakásbizottság, sőt azt javasolta, hogy csütörtökön ne is tárgyaljon erről a képviselő-testület.
A lakásbizottság elnöke Bense Zoltán mérlegelte azt a felvetést is, hogy az őszi önkormányzati választások előtt nem kellene olyan döntést hozni, amelynek következményeit az újonnan felálló testületnek kell viselni. A közös költségek áthárítása a jelenlegi gazdasági helyzetben azonban valószínű, hogy nem marad el, csak elodázódik. A bizottság mindemellett gondolt arra is, hogy a szociálisan rászorulókra kevesebb teher háruljon.
A lakásbizottság zárt ülésén újabb önkormányzati bérlakások eladása is szóba került. Ezt azonban a többség leszavazta. A bizottság úgy foglalt állást, hogy ne a bérlakások értékesítésével oldják meg a város anyagi gondjait.

Share
comments

Kiskunfélegyháza 2. számú választókerület