Bense Zoltán

Évértékelő lakossági fórumot tartott Bense Zoltán

Lakossági fórumot tartott december 10-én, csütörtökön, a József Attila Általános Iskolában Bense Zoltán, a 2. számú választókörzet önkormányzati képviselője, a Városüzemeltetési Bizottság elnöke. A rendezvényen vendégként jelen volt és válaszolt a felmerült kérdésekre Csányi József polgármester, Hartyáni Gyula főtanácsos és Rádi Rudolf, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője.

A lakossági fórum elején Csányi József polgármester összefoglalta a tavaly október 12. óta eltelt időszak történéseit és eredményeit. Mint fogalmazott: az, hogy most egy jól működő, konstruktív képviselő-testület szolgálja Félegyházát, annak köszönhető, hogy a választópolgárok megértették: a hatékony munkához olyan polgármesterre és olyan képviselőkre van szükség, akik tudnak és akarnak is együtt dolgozni. Ma ez Félegyházán – néhány kivételtől eltekintve – adott.

A polgármester beszámolt az eddigi és az ezt követő változásokról az önkormányzatnál, és azok szükségességéről. Elmondta egyebek mellett, hogy a járási hivatal átköltözik az Innovációs Központba, a városházán így felszabadult helyen az önkormányzat dolgozóit a jelenleginél kulturáltabban tudják elhelyezni. A csoportokat osztályokká alakítják át, erősödik a vagyongazdálkodási és a szociális terület, mert – hangsúlyozta a polgármester – az önkormányzati vagyon kezelése megkülönböztetett figyelmet érdemel. A szociális terület – ezen belül pedig a közmunka program – még nagyobb hangsúllyal lesz jelen a város életében.

Mint a polgármesteri összegzésben elhangzott, beruházásokra idén összesen bruttó 97 millió forintot költött az önkormányzat. Ezt az összeget olyan elengedhetetlen intézményi beruházások tették ki, mint például a Hunyadi utca 6 szám alatti orvosi rendelő. Jövőre – hangzott el – egyebek mellett az SZTK épület rendbetételét tervezik, amely a felnőtt háziorvosoknak és a Kapocs intézménynek, továbbá a védőnőknek is kulturált elhelyezésre nyújthatna lehetőséget.

A jövő terveit illetően elhangzott, hogy 2017 év végéig két új kerékpárút megépítésére szeretné a lehetőséget megtalálni az önkormányzat, nevezetesen a Csanyi úttól a Szentesi útig és a Bercsényi utcán. Energetikai projektek, nyílászárócsere, épületek hőszigetelése és modernizálása, fűtés korszerűsítés terén pedig elsősorban a régi építésű iskolaépületek élveznek prioritást. Csányi József beszélt arról is, hogy minél több közintézménynél szorgalmazza napelem felszerelését az önkormányzat. Ennek szükségességét az uszoda példájával támasztotta alá, ahol éves szinten 11-12 millió értékű villamos áramot, a felhasznált villamos energia mintegy felét állítják elő a nemrégiben üzembe helyezett napelemek. A távfűtéses házaknál is keresi a költségek csökkentésének lehetőségét az önkormányzat, és az elvégzett számítások alapján a geotermikus energia hasznosítása jelentené a legjobb megoldást, ezzel 20-25 százalékos megtakarítás volna elérhető.

A város gazdálkodása jól alakult az elmúlt évben – szögezte le a polgármester. A félegyházi vállalkozások jól működtek, és a tervezett 1 milliárd 280 millió forint helyett mintegy másfél milliárd forint helyi iparűzési adót fizettek be. Ez pedig a következő évre még több fejlesztést tesz lehetővé. Csányi József beszámolt arról, hogy 2016-ban 125 millió forintot magas-, és ugyanekkora összeget mélyépítésre tervez a város fordítani. Ebből jutna az utak helyreállítására (például a Kiskun utca útcsatlakozásának és első mintegy 120 méteres szakaszának elkészítésére) éppúgy, mint az iskolák vizesblokkjainak felújítására.

Csányi József hangsúlyozta: mindemellett arra törekszik a városvezetés, hogy a félegyháziak egy jó hangulatú, közösségében összetartó városban élhessenek, ahol jó rendezvényeken találkozhatnak, régi hagyományokat ápolhatnak és újaknak is örülhetnek a bel- és külterületen élők egyaránt, ahol minden jó szándékú kezdeményezés ugyanolyan értékes, bárkitől származik is.

Bense Zoltán a körzetben megvalósult fejlesztések közül kiemelte a Szalay Gyula utcai beruházást, amellyel – mint mondta – régi álma vált valóra. Köszönetet mondott továbbá a belváros adventi díszkivilágításáért.

Hartyáni Gyula az ivóvíz és a szennyvíz projektekről beszélt, amelyek – mint fogalmazott – jelenleg a legnagyobb hatású, de a legtöbb munkát is adó projektjei Félegyházának.

A lakossági kérdések kapcsán – a konkrét, személyes ügyeken túl – felmerült többek között a Fürdőszálló sorsa, az Alsótemetővel kapcsolatos fejlesztési elképzelések, szó esett a szemétszállítás anomáliáról, és a nyomdába szállító teherautók veszélyéről.

A felmerült kérdések kapcsán Csányi József elmondta, hogy az Alsótemetőnél jelenleg 30 szabad sírhely van, így a bővítés, és ezzel együtt egy új ravatalozó megépítése lehetőségének megteremtésén dolgozik az önkormányzat. A Fürdőszálló felújítására készült tanulmány szerint 2-2,5 milliárd forintot kellene az épületre költeni ahhoz, hogy hasznosítható legyen, ami messze meghaladja az önkormányzat lehetőségeit, ezért keresik a megfelelő befektetőt, pályázatot, megoldást, de – hangsúlyozta a polgármester – nem minden áron. Éppen elég lesz – fogalmazott Csányi József – kilábalni a sportcsarnok építéséből adódó teherből. Tárgyalásokat folytat a városvezetés és Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője arról, hogy megváltsa a kormány az önkormányzatra 2022-ig még havi 34 millió forint fizetési kötelezettséget terhelő hitelt.

A szemétszállítás szóba került nehézségeire megoldást jelenthet az a napokban kötött megállapodás, aminek értelmében a zöldjáratok számát 2016-ban ismét visszaemelik 7-re – hangzott el. Horváth Gábor a VSZKSZ képviseletében elmondta, hogy havonta mintegy 100 köbméter illegális szemetet szállítanak el a szelektív szigetekről.

A jó hangulatú lakossági fórumon a lakossági visszajelzések azt erősítették meg, hogy az elmúlt esztendő eseményei közül rendkívül pozitív a parkerdő felújításának, az egyre pompásabb adventi fényeknek és a színvonalas városi karácsonyfának a fogadtatása.

T. T.

Forrás:felegyhazikozlony.eu

„Nem vágytunk babérokra, nem vagyunk hősök, sem vértanúk”

Tanárnak készült, de úgy tűnik, más küldetést szántak Olofsson Placid atyának. Mint a bencés szerzetes mondja, Isten azért vezérelte munkatáborba, hogy tartsa a lelket a rabtársaiban. Placid atyával a hit mozgósító erejéről, a Gulágon töltött Szentestéről, a katonák elől rejtegetett, „egypengős” Bibliáról, az apró örömök és az akaraterő fontosságáról beszélgettünk.

Engem otthon a szüleim fegyelemre neveltek, és mi tagadás, Pannonhalmán se csomagoltak vattába. Lelkileg, szellemileg éppen ezért jobban el tudtam viselni a tíz év kényszermunkát, mint azok, akik feleségüket és pici gyermeküket hagyták hátra. Sok akaraterő kellett a Gulág elviseléséhez, szoktam is mondogatni a gyónóimnak, mikor arról beszélnek, hogy nem tudnak leszokni a dohányzásról vagy más rossz szokásukról: „Csak egy kis akaraterő, csak az kellene hozzá!” Természetesen a hit is elengedhetetlen volt a túléléshez. 2007-ben, a budapesti városmisszión külföldi papoknak, lelkipásztoroknak beszéltünk a kommunisták egyházüldözéséről. Én azt mondtam nekik, hogy szerencsés és boldog embernek tartom magamat, mert a Megváltás örömhírének a gyereke vagyok. Még akkor is, ha elég kacifántos életem volt – fogalmaz a nagyobbik kormánypárt internetes oldalának adott interjújában Olofsson Placid.

Lemeztelenítve

A háború után Budapesten kezdett tanítani, a tanévet azonban nem fejezhette be, mert letartóztatták, és bevitték az Andrássy út 60-ba. Ha valaki átlépett annak az épületnek a küszöbén, megszűnt embernek lenni. Én addig főtisztelendő osztályfőnök voltam, ám ott megfosztottak az emberségemtől. Éjszaka voltak a kihallgatások. Teljesen meztelenül kellett állnom egy szobában, két oldalról megvilágítottak reflektorokkal, és a sötétből szórták rám a rágalmakat. Mi ez, ha nem az emberi méltóság megfosztása?

Ezt követően tíz év kényszermunkára ítélték a Szovjetunióba. Csak ott, a Gulágon döbbent rá, mi az életfeladata. „Emlékszem, nekem kellett a folyosókat és a WC-ket takarítanom. A felfegyverzett katona, aki rám felügyelt, unalmában dúdolni kezdett, ettől én is felbátorodtam, és magyar nótákat kezdtem énekelni. Gondoltam, hadd örüljenek a magyar rabtársak. Egy nap, takarítás közben – ahogy mondani szoktam – oldalba bökött a Szentlélek, ezért azt dúdoltam el, hogy magyar katolikus pap vagyok, aki szeretné, elvégezheti a szentgyónását. Később visszahallottam, hogy ennek óriási ereje volt a halálzárkákban sínylődők számára. Ekkor jöttem rá: engem Isten azért vezérelt a munkatáborba, hogy tartsam a lelket a rabtársaimban” – mondta Placid atya.

Örömolimpia

Kellett valami, amibe bele lehetett kapaszkodni – folytatja a szerzetes. „Leszögeztük, hogy a szenvedést nem szabad dramatizálni. Nem engedtük, hogy bárki is panaszkodjon közülünk. Keresni kellett, észre kellett venni az apró örömöket. Versenyeztünk, hogy ki talál több ilyen pillanatot egy nap, a győztesnek jutalmul elénekeltük a kedvenc nótáját.”

1952 januárjában találkozott egy magyar rabbal, aki egy alkalommal a sötétzárkában, ahogy a falat tapogatta, két fenyőgerenda között egy kis könyvre bukkant. Egy magyar nyelvű Bibliát talált, egy 1930-as kiadású, „egypengős” Újszövetséget. „Én addigra már hét éve ott raboskodtam a Szovjetunióban, alaposan kiismertem magam a börtönök világában, de a mai napig nem értem, hogy nem vették észre a könyvet. Olyan sokszor motoztak meg bennünket, olyan sokszor vizsgálták át a ruhánkat, de a Szentírás mégis, csodálatos módon rejtve maradhatott. Mi ez, ha nem csoda?”

Különleges karácsony 1952-ben

„Mi, magyarok, nagyon megörültünk a Bibliának, hiszen akkor már évek óta nem láttunk magyar betűt. Ívekre osztottuk egymás között a könyvet. Napközben elástuk, szalmazsákba rejtettük, este pedig titokban olvastuk. Idézeteket kerestünk, csupa olyat, ami a túlélés négy szabályára vonatkozott, és napközben ezeket meséltük el egymásnak. Egy alkalommal az egyik rabtársam így szólt hozzám: én olvastam, hogy Jézus azt mondta, „a madaraknak fészkük, a rókáknak odúja van, de az emberfiának nincs hová lehajtania fejét”, de sose panaszkodott! Én három évig tanultam Pannonhalmán Szentírástudományt, de addig a pillanatig sose mondta nekem senki, hogy Jézus nem panaszkodott.”

„1952 decemberében mi, magyarok, úgy döntöttünk, megtartjuk az ünnepet. Sikerült egy kis csellel karácsonyfát szereznem, az egyikünk pedig talált egy gyertyacsonkot. Mások a reggeli káposztaleves mellé kapott kenyeret adták oda, a kenyérbélből kis kockákat csináltunk. Kristálycukrot szórtunk rá, ez volt az ünnepi süteményünk. A kenyérhéjat bedörzsöltem fokhagymával, ez emlékeztetett bennünket a kolbász illatára. Ketten nem tudtak részt venni a közös karácsonyi ünnepségünkön, mert Szenteste épp szolgálatban voltak a villanyfejlesztőknél. Ők is hozzá akartak járulni az ünnephez valamivel, ezért rövidzárlatot csináltak. Sötétség borult az egész munkatáborra, de a négy őrtoronyból színes rakétákat lőttek ki, nehogy a rabok szökni próbáljanak. Csillagszórónk ugyan nem volt, de káprázatos tűzijátékban lehetett részünk! Imádkoztunk, énekeltünk, az otthoniakra gondoltunk. Akkor ott, abban a pillanatban elfelejtettük a nyomorúságunkat” – meséli az atya.

Mint fogalmaz, csak egyetlen dolgot akartak: töretlen emberséggel túlélni a kegyetlen körülményeket, a Szovjetunió munkatáborait. „Nem vágytunk babérokra, nem vagyunk hősök, sem vértanúk. Csak túlélők, sok-sok apró csoda és akaraterő segítségével.”

Forrás:mno.hu

Fotó: Thaler Tamás

Várják a lakosságot

Lakossági fórumra várja az érdeklődőket Bense Zoltán, a 2. számú választókörzet önkormányzati képviselője, a városüzemeltetési bizottság elnöke, december 10-én, csütörtökön 17 órától a József Attila Általános Iskolában. Meghívott vendég: Csányi József, Kiskunfélegyháza város polgármestere, Hartyáni Gyula főtanácsos és Rádi Rudolf, a városüzemeltetési osztály osztályvezetője.

A változások már érezhetők Félegyházán - eredményes évet zár a polgármesteri hivatal

Miután idén januárban hivatalba lépett Kiskunfélegyháza új jegyzője, e lap hasábjain adott első nyilatkozatában olyan ügyfélközpontú hivatal jövőképéről beszélt, amely „kölcsönös tiszteletre és szakmaiságra épül, ahová bizalommal fordulnak az emberek ügyes-bajos dolgaikkal, és ahonnan elégedetten távoznak. Ahol hivatalnoknak lenni büszkeség, és megbecsülendő lehetőség”. Azóta eltelt csaknem egy év.

A Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal 2015. évi működéséről szóló beszámolót a novemberi ülésén vitatta meg és fogadta el a képviselő-testület. Abban még az ellenzéki városatyák is egyetértettek, hogy az ügyvitel terén jelentős előrelépést hozott az elmúlt időszak. Dr. Faragó Zsolt jegyzőt az eredményekről és a tervekről kérdeztük.

– Miért fontos Félegyháza számára, hogy milyen struktúra, munkastílus és szellemiség uralkodik a polgármesteri hivatalban?

– Gyakorlatilag minden, ami a városban történik, a hivatalon keresztül „futja” a hivatalos köröket. Az itt dolgozó emberek a tudásukkal és igyekezetükkel ahhoz próbálnak hozzájárulni, hogy hatékonyan és jól intézzék a Félegyházán élők ügyes-bajos dolgait. A városvezetés szempontjából is fontos, hogy milyen hivatalt működtet, az ezzel kapcsolatos elvárások Csányi József polgármesteri programjának sarkalatos elemét adták. Sikeres évet zár a hivatal, a munkánkat az ellenzéki képviselők is elismerték és respektálták. Ez fontos értékmérő számunkra. Úgy érzem, hogy a mögöttünk hagyott esztendő engem igazol, amikor hivatalba lépésemkor a hatékonyság javításának eszközét többek között abban láttam, hogy a kollégák elégedetten, motiváltan és félelemtől mentesen dolgozhassanak. A visszajelzések szerint is teljesen más légkör uralkodik a hivatalban, mint korábban: az ügyfelek barátságos, segítőkész kollégákkal találkoznak. Korrekt a képviselőkkel való kapcsolatunk is, politikai hovatartozástól függetlenül. A jegyzői hivatalt nyitottá tettük: a korábbi heti egy fogadónappal szemben naponta tartunk ügyfélfogadást, és engem is bármikor felkereshetnek az ügyfelek személyesen is.

– Jelentős átszervezések történtek az elmúlt évben, a hivatali struktúra gyakorlatilag teljesen átalakult. Milyen cél, szándék áll emögött?

– E folyamat a novemberi testületi ülésen elfogadott átszervezéssel többé-kevésbé lezárul. A jelenlegi változások két terület: a közfoglalkoztatás és az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás megerősítését szolgálják. Hivatalvezetőként és magánemberként is azt tapasztalom, hogy a közfoglalkoztatással hatalmas és látványos előrelépést értünk el a városban a köztéri padok és szemétgyűjtő edényzetek megújulásától a közterületek, zöldfelületek gondozásáig. Az, hogy ma sokkal szebb Félegyháza külleme, mint egy évvel ezelőtt volt, a városfenntartó szervezet eredményesebb munkája mellett jórészt a közfoglalkoztatásnak köszönhető. Ezt a tevékenységet a jövőben még hatékonyabbá szeretnénk tenni. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás erősítésével pedig olyan megoldatlan, közérdeklődésre számot tartó ügyekre várunk megoldást, mint a repülőtér, Kemence, vagy a városi strand és uszoda sorsa. Az új szervezeti keretben szeretnénk megteremteni annak a feltételeit is, hogy a lepusztult önkormányzati ingatlanoknak legyen újra igazi gazdája.

– A novemberi testületi ülés napirendi pontjai között szerepelt a járási hivatal átköltözése a Szent János téri Innovációs Központba. Mi tette szükségessé ezt a lépést?

– Az ügyfelek és az ügyintézők számára egyaránt méltatlanok a városházán uralkodó állapotok részben a zsúfoltság, részben pedig az épület elhanyagolt műszaki állapota miatt. Azzal, hogy sikerült megállapodni a járási hivatallal, hogy a polgármesteri hivatalból átköltözzenek a Szent János téri innovációs központba, a kulturáltabb ügyfélfogadás és nyugodtabb munkakörülmények feltételeinek megteremtésére nyílik esély. Például arra, hogy egy hagyatéki ügyet ne kelljen más ügyfelek jelenlétében tárgyalni.

– Voltak, akik feltették a kérdést: megérte-e „feláldozni” a város egyik legszebb és legértékesebb ingatlanát?

– Az Innovációs Központban a jövőben is félegyházi emberek dolgoznak, hogy félegyházi emberek ügyeit intézhessék. Nem hiszem, hogy ennél méltóbb funkciót találhattunk volna ennek az irodaháznak.

– Milyen megoldásra váró feladatok vannak még a városházán?

– Sajnos a gyönyörű és díszes épületben a külsőhöz és a funkcióhoz is méltatlan belső állapotok uralkodnak. A második emeleten az irodák jelentős része alá van dúcolva, mert évek óta beázik a tető. Ezt a tarthatatlan állapotot is sikerül felszámolni: január 31-ig lezárulnak a szükséges bádogos munkák. Hosszú távon azt szeretnénk elérni, hogy Félegyháza emblematikus szecessziós épülete ugyanazt a képet mutassa, mint az 1911-es átadásakor. A régi DM üzlet újbóli kiadásakor például feltételül tervezzük szabni a jelenlegi fémportálok lecserélését az eredeti állapot szerinti fa kirakatokra. A hivatali munkavégzés informatikai feltételei is nagyon komoly hiányosságokat mutattak. Ennek megoldására 55 új számítógépet, jogtiszta szoftvereket és új szervert szereztünk be. Ezek az önkormányzati intézményekkel való zökkenőmentes kapcsolattartás korszerű és elvárható alapjai. Összességében úgy gondolom, hogy a 2016-os évet jó körülmények között és jó hangulatban kezdheti a hivatal.

T. T.

Forrás: felegyhazikozlony.eu