Elhunyt Dr.Botár Gábor szentszéki tanácsos-plébános

Megjelent: 2016. február 18. csütörtök Írta: Bense Zoltán

 

Csütörtök hajnalban, 51 éves korában a trentói Santa Chiara-kórházban elhunyt a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Egyházközség plébánosa, Botár Gábor szentszéki tanácsos – tájékoztatott Tamás Barna, az egyházközség kisegítő lelkésze. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatósággal és a családdal történő egyeztetés után temetéséről a későbbiekben tájékoztatnak. Hasonlóképpen azokról az imaalkalmakról is, amelyek megelőzik földi búcsúztatását.

Botár Gábor 1964. május 14-én született Csíkszentgyörgyön. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, aminek befejeztével 1989. június 25-én szentelte pappá Jakab Antal megyéspüspök. Öt évig mint segédlelkész szolgált Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. 1994-től Székelyudvarhelyen tevékenykedett, kezdetben helyi lelkészként, majd 1995-től a Kis Szent Teréz Plébánia felelős lelkipásztoraként.

Doktori tanulmányait 2009–2014 között folytatta a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudomány-egyetemen. Kutatási területe a Mallersdorfi Ferences Nővérek működése Erdélyben. Disszertációját 2014 januárjában védte meg az egyetem Római Katolikus Teológia Karán. Krisztus szeretetének sürgetésében című kötete 2014-ben jelent meg. Nagyon sok cikk és elmélkedés szerzője, amelyek nagy része az egyházközség havi értesítőjében és lelkiségi kiadványokban látott napvilágot.

Botár Gábor az olasz Alpokban elszenvedett síbalesetet követően helikopterrel rögtön a trentói kórházba került. Az orvosok tájékoztatása szerint a fejét ért ütés következtében nagyon súlyos agykárosodás állt be, ami miatt életfunkcióit csak a kórházi gépek tudták ideig-óráig fenntartani.

Botár Gábor plébános sok ezer rábízott lelkébe beleírta az Isten- és közösségszeretetet. Lelkipásztori elkötelezettsége példás volt. Közösségépítő munkájának eredménye a plébánia keretében folyamatosan tevékenykedő huszonkét lelkiségi csoport. A vasárnapi szentmiséken zsúfolásig megtelt a templom, ünnepeken az udvar is liturgikus térré vált. Hivatásszeretete számos fiatalt indított el, és kísért a papi pályán.

Az egyházközség híveinek összetartozása meglátszott azon az aggodalmon, együttérzésen is, ahogyan az elmúlt napokban az életéért aggódók hívás nélkül sereglettek össze imádkozni a templomba.

A Kis Szent Teréz Plébánia első plébánosának egyik fontos lelkipásztori törekvése volt az ifjúsággal való foglalkozás, valamint a családok és betegek lelki gondozása. A lelkiségi mozgalmak önzetlen támogatót tudtak személyében maguk körül. Kiváló szervezőkészsége és imaélete pünkösdi emberré tette. Évről évre növekedett a csíksomlyói búcsúra gyaloglók lelkesedése, amelyet Botár Gábor plébános Szűzanya iránti tisztelete és zarándoklelkülete táplált. Naponta imádkozta a rózsafüzért, és a közösségi alkalmakon is mindig maga kezdte az imádságot.

Közösségben gondolkodott, mindig jó csapat vette körül. Ismerte képességeit és azok határait. Amit nem tudott maga felvállalni, de fontosnak érzett, arra megnyerte a megfelelő szakembereket. Közvetlensége, segítőkészsége és együttműködési készsége sokaknak hiányozni fog. Hasonlóképpen a jó barát is – vallja az őt gyászoló közösség. Istennek az emberek számára megálmodott örök boldogsága legyen a jutalma!

 

Forrás: http://www.kronika.ro

comments
Találatok: 2761