„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
Újra csobog a „békás kút” Félegyházán
A Móra tér őrzi a továbbiakban a félegyháziak legendás békás kútjának emlékét. Igaz, a kút a Szent János térről a Móra térre került. Szabó Ildikó képzőművész tervei alapján Bozóki István kőfaragó mester volt a szökőkút kivitelezője. Az alkotást még korlátok védik, de ma már megkezdődött a próbaüzem, és csodálója is akadt bőven. Ami örvendetes, hogy Kovács Ferenc szobrászművész alkotását, amelyet az egykori szökőkút közepén láthattunk, restaurálták, és a szökőkút mellett újra felállították.
Forrás:felegyhazikozlony.eu
Emlékezés Dr. Szabó János főorvosra
1932-ban született Kiskunfélegyházán. Édesapja postatiszt, édesanyja háztartásbeli. Szüleitől katolikus nevelést kapott. Szülővárosában járta az elemi iskolát. Ennek elvégzése után a kiskunfélegyházi Szent László Gimnáziumba került, ahol szintén nemzeti keresztény neveltetésben részesült. Az iskolában minden diáknak vallása szerint kötelező volt a hittan. Az iskola szigorú volt, jó és következetes tanárokkal.
1949. decemberében, Sztálin születésnapja alkalmából az iskolában felállítottak egy három méter magas vörös csillagot, közepén Sztálin képével. Szabó János hét társával együtt eltervezte, hogy ezt felrobbantják. A tervet tett követte, 1950. március 2-án. Céljuk ezzel az idegen megszállás és a vörös diktatúra elleni tiltakozás volt. A vádlottakat kitiltották az ország összes tanintézményéből, így nem tudott érettségizni. Öt hónap szabadságvesztést kapott, felét börtönben, felét kőbányákban töltötte. Jó eredménnyel pótérettségizett. Szabadulása után a Nagymányoki Szénbányaüzemben dolgozott két évig. Ezután vették fel a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Tanult és futballozott az egyetemi csapatban. Negyedéves hallgató korában egy politikai viccért kizárták az ország egyetemeiről. Később rehabilitálták, így befejezhette orvosi tanulmányait.
Kiskunfélegyházára 1959-ben került orvosnak, öt év múlva szakvizsgázott belgyógyászként. Dolgozott, mint körzeti orvos, belgyógyász, sportorvos, a járóbeteg ellátásban, mint felülvizsgáló főorvos, a rendelőintézet szakrendelését is vezette. Kollégái, betegei tisztelték, becsülték. 43 éves orvosi munka után vonult nyugdíjba. Tagja volt a képviselő-testület Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Bizottságának, melyet szakmai hozzáértésével segítette. Aktív részvevője volt a városi közéletnek, e sorok írójával megalapította, majd vezette a Félegyházi Polgári Kört. A kiskunfélegyházi képviselő-testület 2007. májusában, a Városalapítók Napján, - „a betegek iránt szeretettel végzett, elkötelezett orvosi, főorvosi munkájáért és a város polgárainak egészségmegőrzéséhez való tevékeny hozzájárulásáért, Kiskunfélegyháza Város Egészségügyéért kitüntetésben részesítette.
Családközpontú egyéniség volt, aki rajongásig szerette feleségét és gyermekeit.
Vallotta, mivel szívéből, hazafiként cselekedett, semmit sem változtatna meg múltjában. A mai fiataloknak azt üzeni, hogy nagyhatalmak és eszmék jönnek, mennek, de a hazaszeretet örök.
2016. augusztus 30-án életének 84. évében, egy szeretetben, munkában, megpróbáltatásokban gazdag élet után csendesen eltávozott.
Bense Zoltán önkormányzati képviselő
In memoriam dr. Szabó János
Hiába tudjuk, hogy az élet örök törvénye, hogy aki megszületik, az meg is hal. A törvény nem vigasztal. Szomorúság tölti azok szívét, akik szerették, becsülték azt az embert, akiért megszólal a lélekharang… A fájdalomra enyhet a „hatalmas orvos, az idő” ad…
Elhunyt dr. Szabó János, Kiskunfélegyháza köztiszteletben álló orvosa. Szabó János a legsötétebb kommunista diktatúra éveiben volt a Móra Ferenc Gimnázium diákja. Ő volt az, aki társaival 1950. március 2-án fel akarta robbantani a gimnázium lépcsőfeljárójában a vörös csillagot, az önkényuralom gyűlölt jelképét… Szabad lelkű diákként így tiltakozott osztálytársaival az elnyomás ellen.
Szabó Jánosnak és diáktársainak megadatott, hogy a rendszerváltás után emléktábla örökítse meg a bátor gimnazisták hőstettét.
A gyógyítás hivatása mellett aktívan részt vett szeretett városa közéletében. Nemzeti érzésű demokrata volt. Rendelőjének ajtaja fölött a nemzetiszínű zászló lobogott.
Nyugodj békében, Doktor Úr!
Emléked megőrzi a Móra Ferenc Gimnázium és megőrzi a város. Petőfi és Móra városa.
Móra Ferenc Gimnázium
Igazgatósága és Tantestülete
nevében, Juhász István tanár úr
Mórások és Józsefesek nyelvi tábora Obervellachban
A Kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium és a József Attila Általános Iskola 41 tanulója (31 Mórás diák (9/E, 10/A) és 10 Józsefes felső tagozatos tanuló) 7 napos német-angol nyelviskolai programon vehetett részt augusztusban az ausztriai Obervellachban, amely Karintia tartomány szívében, a Hohe Tauern Természetvédelmi Területén, a Möll völgyében fekszik.
Augusztus 28-án indult útnak a csoport 3 tanár – Dobó Aliz, a gimnázium német nyelvtanára; Dr. Farmasiné Vízhányó Anita, a 9/E osztály osztályfőnöke és Jankovszkiné Dobó Anikó, a József Attila Általános Iskola német nyelvtanára kíséretében. Kilenc órás utazás után, az esti órákban érkeztek meg Obervellach főterén lévő Alpenhof Hotelbe, ahol a szálláshelyük volt. A 2-3-4 fős szobák elfoglalása után meleg vacsora várta őket.
Hétfőn, a reggeli után indult a program. Délelőttönként 3 csoportban nyelvi órákon vettek részt a gyerekek. Anyanyelvi tanárok vezetésével folytak az órák, amelyeken különböző témákat (bemutatkozás, szabadidő eltöltés, osztrák iskola – mit tanulnak az osztrák gyerekek, osztrák ünnepek) jártak körül játékos, ötletes formában, a kommunikációra helyezve a hangsúlyt. Az órákon feldolgozták a délutáni programok témáját, szókincsét, pl. az Alpok növény- és állatvilágát, az ott élő emberek szokásait, hagyományait, és beszélgettek az aktuális helyi eseményekről.
Az iskolai foglalkozások után a diákok 3-4 fős csoportokban kommunikációs gyakorlatoton vettek részt a városban. A cél, a kisváros megismerése volt, az ott élő emberekkel elbeszélgetve. Változatos feladatok sorát kellett megoldaniuk, többek között célszemélyek megkeresése, interjúkészítés, fénykép készítése helyi emberekkel, a városka nevezetességeinek felfedezése, illetve információgyűjtés a Hohe Tauern Nemzeti Parkról. A városrally során megvalósult az autentikus kommunikáció, mivel a diákoknak a német és angol nyelvet olyan szituációkban kellett használni, amelyekben a párbeszéd menete előre kiszámíthatatlan volt, tehát valódi kommunikációs gyakorlatba csöppentek. A fiatalok az órán tanult kifejezéseket és szerkezeteket szabadon és kreatívan tudták használni a feladatok során. A mindennapi, 3-4 fős csapatmunka, az interjúalanyok barátságos, segítőkész együttműködése segítette a nyelvi gátlások leküzdését és a magabiztos német nyelvű kommunikációs készség kialakulását.
A csoport tagjai minden este naplót vezettek, amelybe a saját nyelvi szintjüknek megfelelően leírták aznapi élményeiket fotókkal, rajzokkal illusztrálva. A program péntek este zárult. A mintegy másfél órás bemutató alatt a csoportok előadták a héten készített feladataikat: interjú, vers, újságcikk, élménybeszámoló formájában.
A Móra Ferenc Gimnázium tanulói körülbelül egy évtizede járnak Obervellachba. Az idén általános iskolásokat is bevontak a programba, jó volt látni, hogy a gimnazista korosztályú dákok fenntartások nélkül együtt tevékenykedtek a 7., 8. osztályos tanulókkal, akik szintén könnyedén alkalmazkodtak a náluk pár évvel idősebb korosztályhoz.
Délutánonként Karintia felfedezésére indultak. Megcsodálták a tartomány természeti szépségeit: a Groppenstein vízesést, a Gerlitzen csúcsáról a tájat, a környező hegyeket; csúszkáltak 2800 méteren a Mölltaler gleccseren, bejárták a Ragga szurdokot és gyönyörködtek a lélegzetelállító vízesések látványában. A történelmi emlékek közül elutaztak Heiligenblutba, felkeresték az aranyásók birodalmát, a Swarovszki kilátó távcsövén keresztül szinte karnyújtásnyira kerültek Ausztria legmagasabb csúcsához a Großglocknerhez. Etettek mormotákat, meglátogatták a makákók birodalmát Landskornban, utaztak hegyi felvonókkal, hajóztak az Ossiacher tavon. Csodálatos élményekkel gazdagodtak, teljesen elvarázsolta pket a táj, a hegycsúcsok látványa.
A napi kiránduló programok elősegítették a diákok országismereti tudásának bővítését, hozzájárultak az idegen nyelvtanulás másik fontos céljának a megvalósításához: az országismeret- és interkulturális kompetencia fejlesztéséhez.
A gyerekek örömmel vettek részt a feladatok megoldásában, nyitottak voltak a rengeteg élmény befogadására. A háborítatlan természet, a friss levegő, a sok-sok látnivaló felejthetetlen élménnyel töltötte el a diákokat.
Összességében elmondható, hogy az „Alpesi Német Tanoda” hozzájárult a diákok nyelvi és interkulturális kompetenciájának fejlesztéséhez, lehetőséget adott arra, hogy a diákok anyanyelvi környezetben hasznosíthassák az iskolában tanultakat. Ugyanakkor a személyes élmények, a személyes kapcsolatok más nemzetiségű emberekkel felismertette a gyerekekkel a nyelvtudás fontosságát.
Dobó Aliz, a program szervezője