„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
Per a kemencei táborért
BAON
Per a kemencei táborért
2011. április 11.Vajda Piroska
KULCSKÉRDÉS | Jogi úton próbálja visszaszerezni kemencei ifjúsági táborát a kiskunfélegyházi önkormányzat. A bérlő ugyanis nem adja vissza a kulcsokat annak ellenére, hogy már a nyáron szerződést bontott vele a város.
A Börzsönyben található, eredetileg úttörő tábornak épült komplexum 2000-ben került száz százalékosan az önkormányzat tulajdonába. A félegyháziak ragaszkodnak a táborhoz, hiszen annak idején a diákok vasat és papírt gyűjtöttek, melynek bevételéből a faházikókat építették – tudtuk meg Bense Zoltántól az önkormányzat városüzemeltetési és lakásgazdálkodási bizottságának elnökétől.
Elmondta, a város 2007-ben adta bérbe a tábor területén található, mintegy száz személy elszállásolására alkalmas kőépületet a budapesti székhelyű Nagyvölgy Kft.-nek. A cég a ki nem fizetett bérleti díj miatt, több mint 3 millió forinttal tartozik az önkormányzatnak, ugyanakkor a szerződésben vállalt fejlesztéseket sem teljesítette maradéktalanul – emelte ki a szakbizottság elnöke.
Ezért döntött úgy az önkormányzat még tavaly nyáron, hogy az öt év lejárta előtt szerződést bont a bérlővel. Ám, a város azóta sem jut be saját ingatlanjába, hiszen még mindig nem kapta vissza az épület kulcsait. Bense Zoltántól azt is megtudtuk, hogy a kft. a közüzemi szolgáltatóknak is tartozik, ezért nincs a táborban se áram, se víz. Így a kőépület, vagyis a Bence szálló szomszédságában található faházakat sem tudja használni a város, pedig hamarosan itt a nyár, és a diákok mennének táborozni. A kemencei tábor nyolc faházát egyébként a félegyházi iskolák tartják fenn, a használatért cserébe.
Az önkormányzat türelme a bérlővel szemben elfogyott, ezért peres eljárást indított a kft.-vel szemben, hogy visszakapja saját tulajdonát és a több mint 3 millió forintot. A félegyházi bíróság viszont még nem írta ki a tárgyalás időpontját.
Arra kérdésre, hogy a későbbiekben ki, és milyen formában üzemelteti majd a tábort még nem tudott konkrét választ adni a szakbizottság elnöke. Azt azonban kiemelte, a jövőben sokkal szigorúbbak lesznek egy-egy önkormányzati bérlemény kiadásánál, hiszen számos, a kemencei táborhoz hasonló ügy van a városban. Hozzátette, még az ifjúsági tábor korábbi bérlői is tartoznak az önkormányzatnak.
A tábor ügyével kapcsolatban felkerestük Surányi Zoltánt, a Nagyvölgy Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta: a 80-as években épült szállót nagyon rossz állapotban vette át. Ugyanakkor a szerződésben rögzített felújítási kötelezettségét teljesítette, erről jegyzőkönyv is készült – tette hozzá, majd azt is elmondta, csak az átvétel után derült ki, hogy a létesítmény üzemeltetési engedélyét – hiányosságok miatt – már egy éve felfüggesztették. Szintén csak az átvétel után jutott a cég tudomására, hogy vízvezeték komoly felújításra szorul. Az cégvezető szerint, az elvégzett beruházásokkal a mai napig nem sikerült elszámolnia az önkormányzattal. Azt is megtudtuk, hogy az önkormányzat tavaly januártól nem fizetett közmű, illetve szemétdíjat a faházak után. Csak a polgármesteri hivatal közvetlen használatában lévő faház áramfogyasztása volt 422 387 forint. Mindezek alapján a kft. az önkormányzattól közel 4,3 millió forintot követel, a Bence szálló kulcsait pedig csak a végleges elszámolás után hajlandó átadni.
Félegyháziak a megyei KDNP-ben.
Gyenes Attila a KDNP megyei alelnöke –
Bense Zoltánt az etikai bizottság tagjává választották
Gyenes Attila lett a Kereszténydemokrata Néppárt Bács-Kiskun megyei szervezetének alelnöke, Bense Zoltánt pedig a fegyelmi és etikai bizottság tagjává választották a párt tisztújításán.
A KDNP részleges tisztújítást tartott – nyilatkozta a Kis-kunságnak a párt megyei szervezetének elnöke. Szabó Sándor hozzátette: a be nem töltött pozíciókról döntött a választmány. Ennek értelmében Gyenes Attilát választották az egyik megyei alelnöknek. A kiskunfélegyházi önkormányzati képviselő lapunk kérdésére elmondta: a párt megyei elnökének munkáját segíti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésben.
Bense Zoltánt, aki nemrég kilépett a kiskunfélegyházi Fidesz-KDNP frakcióból, a megyei elnök javaslatára, egyhangúlag választották meg a KDNP fegyelmi és etikai bizottságának tagjává. A képviselő közölte: megtisztelő, hogy gondoltak rá a megyei szervezetben, ami véleménye szerint azt bizonyítja, hogy töretlen a bizalom iránta a helyi frakcióból történő kilépése után is. A képviselő megemlítette: reméli, hogy minél kevesebb ügyben kell összeülnie a fegyelmi és etikai bizottságnak.
Erőss: Vissza kell térnem a régi célokhoz
Erőss: Vissza kell térnem a régi célokhoz
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Egész Magyarország megdöbbent, amikor baleset miatt amputálni kellett Erőss Zsolt lábát. Az egyik legelismertebb hegymászó Bense Zoltán társaságában exkluzív interjút adott a Kis-kunságnak a balesetről, az újrakezdésről és a következő expedícióról.
Amikor bekövetkezett a balesete, mi volt az első gondolata?
Erőss Zsolt: A baleset váratlan volt, mert nem volt veszélyes, kockázatos a mászás. Ahogy ebbe belesodródik az ember, attól kezdve csak várakozik, hogy túléli-e vagy nem. Amikor megálltunk az ütközéses, zuhanós csúszás után, akkor azért megkönnyebbültem, hogy túléltük, de aztán azt is tudtam, hogy nekem komolyabb sérüléseim vannak. A lábtörés elvileg nem súlyos dolog egy ember életében. Csak később gondoltam arra, hogy elveszíthetem a lábam. Szendrő Szabolcs példája megnyugtató volt számomra, az embert érheti egy ilyen veszteség, de ezzel még visszakaphatja az aktív életét.
A baleset után is számos előadást tart országszerte. Honnan jött az ötlet?
Erőss Zsolt: Elég sok előadást tartottam az Everest megmászása óta, de persze előtte is, hiszen „Hópárduc” lettem, azután voltak hegymászó eredményeim is. Később az előadások szaporodtak, és nekem is nőtt az ambícióm. Nekem egy ideje ez a félállásom. Oda megyek, ahová hívnak.
Bense Zoltánnal hogyan került kapcsolatba, mi volt az első közös hegymászó élményük?
Erőss Zsolt: Ahogy áttelepültem Magyarországra, rögtön bekapcsolódtam a magyar hegymászó életbe. Képzett hegymászóként kerültem ide 20 évesen, és elkezdtem részt venni a hegymászó oktatásban. 1989-ben a Tátrában tanítottam. Volt egy szép tátrai hetünk, szép mászásokkal. Az 1993-as pamíri expedíció is emlékezetes volt. Egyébként a Pamírt a Himalája-láncolat részének tartom, ha azt nézzük, hogyan jöttek létre ezek az óriás hegyek, akkor a Himalája hegységeit a földkérgek mozgása gyűrte fel, és ez végigmegy sok ezer kilométeren, ezért én egy hegyként kezelem. Szóval egy ilyen expedíción vettünk részt együtt
Kiskunfélegyházán is rendszeresen tart előadásokat. Ki volt az első félegyházi rendezvény kezdeményezője?
Bense Zoltán: Zsolttal a kezdetekkor közös túrákon vettem részt, az említett tátrai hét is remek élmény volt. Mivel én a Magyar Földrajzi Társaság tagja vagyok, valamint a helyi szervezet és a Földrajzi Szabadegyetem titkára, folyamatosan tartottuk a kapcsolatot. Kiskunfélegyházára többször lejött Zsolt, nemcsak a könyvtárba, hanem iskolákba is.
Hogyan értesült Erőss Zsolt balesetéről?
Bense Zoltán: Megdöbbentett, hogy a sérültek között Zsolt is ott volt. Soha nem felejtem el, hogy éppen Haláp Hármas-hegyről tartottam haza, mikor fölhívtak telefonon autóvezetés közben, hogy Zsoltnak amputálni kell a lábát. A kórházban azonban megnyugodtam, amikor személyesen láttam, hogy Erőss Zsolt nemcsak a nevében erős, hanem lelkiekben is. Akkor már éreztem, hogy felépül. A család, a barátai és Szendrő Szabolcs is segítette.
Erőss Zsolt: Szendrő Szabolcs gyerekként elveszítette a lábát, és így lett hegymászó, nehéz utakat mászott, eredményeket ért el a hegymászásban és nagyon szépen fotózott, ahogy teszi ezt máig. Voltak közös mászásaink, barátok vagyunk, az életvitele számomra megnyugtató volt, nem kellett tanácsokat adnia nekem. A kapcsolatunk szorosabbá vált a balesetem óta.
A következő expedícióról lehet tudni valamit?
Erőss Zsolt: Az Everest szomszédja a Lhotse, 8516 méter magas, a negyedik legmagasabb a Földön, és még nem volt magyar próbálkozás rajta. Ezzel visszatérünk ahhoz a sorozathoz, hogy megmásszuk a világ nyolcezres hegycsúcsait. Ezek már nehéz feladatok. Az idei év arról szól, hogy vége a rehabilitációmnak, vissza kell térnem a régi célokhoz. Ha sikert érünk el, akkor még nehezebb célok vannak hátra, mint a Kangchendzönga és a K2. Az állapotom talán már alkalmassá tesz erre.
A Kis-kunság olvasói mikor találkozhatnak Erőss Zsolttal ismét Kiskunfélegyházán?
Bense Zoltán: Ígérem, hogy amikor Zsolt visszajön a Lhotse hegyről, Kiskunfélegyháza az elsők között lesz.
Újra terítéken a kemencei tábor ügye
Újra terítéken a kemencei tábor ügye
Újra szóba került a Kemencei ifjúsági tábor ügye a Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottság legutóbbi ülésén. A tábor előző bérlője még mindig nem fizette ki az elmaradt bérleti díjakat az önkormányzatnak, sőt az épületek kulcsait sem hajlandó visszaadni. A bizottság a jogi és a vagyongazdálkodási iroda és hozzá tartozó szakmai bizottság segítségét is kéri a tábor megmentéséhez. (2011. március 17.)
Már több hónapja folyik a huza-vona a Kemencei ifjúsági tábor ügyében. A tábor bérlője több havi bérleti díjjal tartozik a városnak, sőt a közüzemi számlák, így a villany és a vízdíj tekintetében is van elmaradása. Az önkormányzat már felbontotta a szerződést a bérlővel, de a kulcsokat és a bérleti díjat azóta se kapta meg a város. A Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottság legutóbbi ülésén annak ellenére, hogy nem tartozik a tábor üzemeltetése a bizottság feladatai és jogköre közé foglalkozott Kemence ügyével. Bense Zoltán, a bizottság elnöke szerint a bérlő nem csupán anyagi, hanem erkölcsi kárt is okoz a városnak a szálló jogtalan birtoklásával, hiszen emiatt sem a félegyházi gyermekek, sem a felnőtt polgárok nem tudják igénybe venni a kemencei tábort. Kulcsok híján a helyiségekbe nem tud bejutni még maga a tulajdonos, az önkormányzat sem. A Városüzemeltetési és Lakásgazdálkodási Bizottság azt várja a Pénzügyi, Gazdasági és Vagyongazdálkodási Bizottságtól, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Kemencei szálló ténylegesen visszakerüljön a város tulajdonába.
(forrás:Félegyházi Tv)