Hol szoknya, hol nadrág

PREMIER | Cselszövény vígjáték az évad utolsó premierje a kecskeméti Ruszt József Stúdiószínházban. A Hol szoknya, hol nadrágot tegnap mutatták be.

A korábbi fordításban A zöldnadrágos lovag címen ismert művet Tirso de Molina írta. A spanyol barokk drámaíró nevéhez fűződik Don Juan történetének első irodalmi értékű feldolgozása. A Hol szoknya, hol nadrág ennek a paródiája, női főszereplővel. A szerelmesét visszaszerezni akaró, s ezért hol férfiként, hol hajadonként mutatkozó Don Juana olyan fondorlatos cselsorozatot sző céljai eléréséhez, melyet követni is művészet.
A mai korba átültetett történet lényegében arról szól, hogy mit meg nem tesz egy férfi vagy egy nő a másikért – vagy akár mind a kettő –, valamint szerelmes tetteik kudarcáról vagy sikeréről. Ez egy olyan téma, ami mindenkit foglalkoztat, mindenkinek van róla véleménye – mondta el lapunknak Réczei Tamás, a darab rendezője.
A szerzőt elsősorban az érdekelte, hogy ha a nemet váltott Don Juana visszalép Don Juanba, akkor végig tudja-e vinni az eredeti történetet, azaz, egy nő végig tudja-e csinálni, mindazt, amit egy férfi – tette hozzá a rendező.

A főszereplő elég keserűen jut el a céljáig, így nem is vígjáték, inkább tragikomédia jelenik meg a színpadon. Don Juaná-t Decsi Edit alakítja, aki hol nőként, hol férfiként lép színre. A főszerep nem kis logisztikát igényel, mivel a színésznő többször is jelmezt-, illetve frizurát vált a darab folyamán.
A zöldnadrágos lovag ősbemutatója a Nemzeti Színházban volt, az 1943/44-es évadban. A színészek akkor lovagkori, barokk jelmezekben játszottak.

Miért érdekes napjainkban egy szerzetesként élt spanyol drámaíró lovagkori darabja? – kérdeztük Réczei Tamás rendezőt, a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetőjét.
– Amikor ez a vígjátéka született, Tirso de Molina már nem volt szerzetes. Az viszont mindenképp érdekes, hogy az, aki a szerzetesi rendek erkölcseit tanítja, később elsőként írja meg Don Juan történetét. Az ő művéből született aztán megannyi átirat. Valószínű, hogy a démoniság és az Istennel való viszony foglalkoztatta Molinát, mivel Don Juan egy emberisten, aki mindent megengedhet magának, és mégis sikere van. A Hol szoknya, hol nadrág valójában a Don Juan történet paródiája. A szerzője arra a következtetésre jut, hogy a bármit elérő démoni erő az férfierő, amit egy nő csak utánozni képes.

– Mit tud Don Juan, amit egyszerű halandó nem?
– Érzéki értelemben lehozza az égről a csillagokat, földöntúli hatással bír nőkre és férfiaknak.

– Mitől lesz cselszövény a vígjáték?
– Tele van fordulatokkal és fondorlatokkal. Oly mértékig, hogy ki is hagytunk az eredeti műből. Nem beszélve arról, hogy ha teljes egészében előadnánk, négy órás lenne. Ennél ma már sokkal gyorsabbak vagyunk, a mai néző nem vár ennyit egy becsapás „eredményére”. A barokk kori szereplők még sokkal bőbeszédűbbek. A becsapás utáni becsapás mai szemmel kioltja egymást, míg Molina korának közönsége nem így gondolta, nézte szívesen a következőket is.

– Mire számítson a kecskeméti közönség? – kérdeztük a rendezőt.
– Természetesen semmi hasonlóra. A barokk ruha a korabeli beszédmódot és mozgásrendszert is megköveteli, ami a szándékunktól eltérő irányba vinné a darabot.

– Ismeri a társulatot. Könnyebb dolga van a szereposztással, mint a vendégrendezőknek?
– Belülről valóban egy fokkal könnyebb, de a visszatérő rendezők már szintén jól tájékozódnak. Ezúttal Decsi Editnek szántam egy sok átöltözéssel járó szerepet, mégpedig úgy, hogy közben nem karaktereket váltogat, hanem egy karaktert alakít, sok átöltözéssel. Molina kiváló színházi érzékkel bírt, így eleve úgy írta a darabot, hogy hagyott időt a női főszereplőnek az átváltozásokra, miközben a cselekmény halad tovább.

Popovics Zsuzsanna

Forrás: baon.hu