Több száz gimnáziumban szűnhet meg a földrajz, kétségbeesetten lázadnak a tanárok

Újabb fronton harcolhat a kormány az oktatásügyben: most a földrajztanárokat, földrajztudósokat tömörítő szakmai szervezet, a Magyar Földrajzi Társaság fogalmazott kétségbeesett kiáltványt, s kezd aláírásgyűjtésbe azért, hogy ne szűnjön meg a földrajzoktatás a szakgimná­ziumokban. A tervezett intézkedés miatt tanárok százai kerülhetnek utcára.

Szűk látókörű szakbarbárokká nevelik a jövő nemzedékét, ha megfosztják őket az általános műveltséghez tartozó alapvető földrajzi ismeretektől. Lesújtó képet festett a kormány által kitalált különös képződményekről, a szakgimnáziumokról Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem természeti földrajzi és geoinformatikai tanszékének docense, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagja.

– Nagyon durva támadás ez a tudományunk ellen, hiszen gyakorlatilag kizárják a földrajzot az ország kilencszáz középiskolájának zöméből – mondta. Szavai szerint Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a márciusi köznevelési kerekasztal ülésén a földrajzos szakmával való bárminemű egyeztetés nélkül vázolta fel azt a tervezetet, amely szerint az ilyen intézménybe járó diá­kok csak a leendő szakmájukhoz szükséges természettudományi tárgyat tanulnák.

Vagyis a fodrászok és a vegyészek például csak kémiát, az egészségügyisek, környezetvédelmisek, erdészek csak biológiát, a gépészek, technikusok csak fizikát. A földrajz került a legsanyarúbb helyzetbe, hisz ezt a tárgyat mindössze három iskolatípusban oktatnák:

a tervek szerint csupán a turisztikai, földmérési és bányászati orientációjú szakközépiskolákban csengetnek be majd földrajzórára ez év szeptember 1-jén.

 

– Hány bányászati szakközépiskola is van jelenleg az országban? Talán kettő? A szakközép-iskolai kollégáink zöme így utcára kerülhet, velük szolidaritást kell vállalnunk – mondta Szilassi Péter.

Szilassi szerint ma a földrajz nem csak arról szól, hogy mi hol van, és Németországnak mi a fővárosa. – Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy az általános műveltség fogalmába a földrajzi alapműveltség is beletartozik. Napjainkban a földrajz nemcsak a legalapvetőbb természeti, gazdasági és társadalmi ok-okozati összefüggések közvetítője, hanem a globális és lokális környezeti problémák, valamint azok lehetséges megoldásait bemutató közismereti tantárgy. Ahhoz, hogy a jövő nemzedéke megérthesse a körülötte zajló természeti, társadalmi folyamatokat, földrajzi ismeretekre és gondolkodásra van szükség. Ezeket az ismereteket kizárólag a földrajz tantárgy képes komplex módon közvetíteni a középiskolás korosztálynak – idézte a kiáltványukat.

hirdetés

A tervezett változások a természettudományos, azon belül a földrajzi, földtudományi felsőoktatást is érzékenyen érintik, hiszen

szinte teljesen megszűnne az esélye annak, hogy a szakközépiskolás tanulók földrajzi, földtudományi alapszakokon tanulhassanak tovább, vagy környezetvédelmi, terület- és településfejlesztési, természetvédelmi pályákon képzelhessék el a jövőjüket.

 

Szilassi konkrét számokat is említett: a Szegedi Tudományegyetem geográfushallgatóinak átlagosan a harmada szakközépiskolákból érkezett: ha ott nem tanulják ezt a tárgyat, ez a létszám az egyetemről is hiányozni fog.

 

– A terv megvalósulása tragikus, akár sorsukat, életpályájukat derékba törő következményekkel járna a jelenlegi szakközépiskolákban tanító földrajztanárok számára is. Az eddig valamennyi szakközépiskolában kötelező földrajzóraszámok híján pedagógusok százai kerülhetnek az utcára – fogalmazott az egyetemi docens, megemlítve, hogy eddig a 9. osztályban heti 2, a 10. osztályban pedig heti 1 földrajzóra volt kötelező.

 

Éppen ezért felhívással fordultak a közoktatásban tanuló diákokhoz, földrajz szakos kollégákhoz, szakmabeliekhez, hogy aláírásukkal fejezzék ki tiltakozásukat a középiskolai földrajzoktatás tervezett megcsonkítása ellen. Fontosnak tartják, hogy a szakközépiskolákban – szep­tember 1-jétől szakgimnáziumokban – továbbra is maradjanak kötelező tantárgyak a természettudományos tárgyak, köztük a földrajz, és ne csökkenjen a heti kötelező óraszámuk a közoktatásban.

Azt is szeretnék elérni, hogy földrajzból is lehessen előre hozott érettségi vizsgát tenni, s a gazdaságtudományi felsőoktatásban ennek eredménye is beszámítható legyen a felvételi pontszámba.

Az aláírásgyűjtő íveket hamarosan eljuttatják az érintettekhez, s azt remélik, a kormányt is jobb belátásra téríti majd a földrajz „bedarálása” ellen tiltakozó felzúdulás.

 

Forrás: http://nol.hu,

Doros Judit