Pártreferencia-kutatás

Immár 86 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP pártszövetség, azonban hiba lenne, ha a kormánypártok elkönyvelnék 2014-es győzelmüket. A Fidesz egyébként 20 évvel ezelőtt is magabiztosan vezetett, mégis éppen hogy bekerült az 1994-ben megalakuló parlamentbe.

Az előző hónaphoz képest ismét emelkedett a Fidesz népszerűsége – derül ki az Ipsos szeptemberi felméréséből. Az MSZP és Együtt–PM Szövetség együttműködési megállapodásából pedig körvonalazódik, hogy a két párt szavazói több fontos kérdésben is egyetértenek. Nem történt érdemi változás a szavazók pártszimpátiájában a Tárki rendszeres pártpreferencia-kutatásának szeptemberi eredményei alapján. A Századvég adatai alapján a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 51, az MSZP 23, a Jobbik 14, az Együtt–PM 6, a DK 3, míg az LMP 2 százalékon állt.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint az MSZP és az Együtt–PM szimpatizánsai sem lelkesednek a két párt megállapodásáért. Előbbiek harmada, utóbbiak fele reménykedik emiatt jobb választási esélyekben. A Fidesz–KDNP továbbra is jelentős előnnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját. A Medián szeptemberi kutatásából az derült ki, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 46, az MSZP 23, a Jobbik 15, az Együtt-PM 8, a DK 5, míg az LMP 2 százalékon állt.

Ők okozhatnak meglepetést a Fidesznek

Ha a szeptemberi közvélemény-kutatási eredményeket összeadjuk a biztos szavazó pártválasztók körében akkor a Fidesz-KDNP 48, az MSZP 20,6 a Jobbik 13,2, az Együtt–PM 6, a DK 3,6, míg az LMP 3 százalékot ért volna el. Ennek alapján, ha mindegyik alakulat külön indulna, akkor három párti parlament alakulna, mivel a Bajnai-pártnak a mostani állás szerint 10 százalékot kell elérnie. A mostani erőviszonyokra elsőre ránézve sokan kijelentik, hogy a jövő évi választás eldőlt, és a kormánypártok előnye már behozhatatlan.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy óriási méretű a bizonytalanok tábora, és ha összeadjuk a Fideszen kívüli pártok támogatottságát, akkor az több mint a kormányé. Persze a Jobbik szavazóinak nagy része nem fog egy esetlegesen megvalósuló közös baloldali listára voksolni, de a bizonytalanok még okozhatnak meglepetést. Az biztos, hogy a jövőben a kormánypárt hívei annak ellenére sem kényelmesedhetnek el, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan kabinet, amely ekkora fölénnyel vezetett volna, azonban a kormány teljesítményével elégedetlenek aránya még mindig bőven 50 százalék fölött van.

Soha nem volt még ilyen jó helyzetben a kabinet

A mostani eredmények értékeléséhez természetesen érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában hogyan álltak a pártok erőviszonyai. 1993 szeptemberében a biztos szavazók körében a Fidesz 31,4, az MSZP 22,5, az SZDSZ 10,1, az MDF 9, az FKGP 7,3, míg a KDNP 7,2 százalékon állt, így egy akkori választáson a kormánypártok simán megbuktak volna. 1997 szeptemberében a biztos szavazók között a Fidesz és az MSZP 30-30, az FKGP 19, míg az SZDSZ 8 százalékot ért volna el, így akkor is minden bizonnyal kormányváltás lett volna egy előre hozott választáson.

12 évvel ezelőtt a Tárki adatai szerint a biztos szavazók körében az MSZP 45, a Fidesz–MDF 43 százalékot ért volna el, rajtuk kívül más erő nem került volna az Országgyűlésbe. Egy akkori választás kimenetele a közvélemény-kutatási hibahatár miatt megjósolhatatlan lett volna, de a bizonytalanok körében a baloldal több tartalékkal rendelkezett. 2005 szeptemberében a Fidesz-KDNP 46, az MSZP 43 százalékon állt, így egy akkori voksolás kimenetele is meglehetősen bizonytalan lett volna.

2009 szeptemberében gyakorlatilag már minden eldőlt, mivel a Fidesz-KDNP 65, az MSZP 18 százalékon állt. Jól látszik, hogy a korábbi évtizedekben csupán 2001-ben és 2005-ben volt kétséges, hogy a következő országgyűlési választáson milyen eredmény születik, és a felmérésekkel megegyezően 2002-ben és 2006-ban valóban a végsőkig kiélezett volt a küzdelem. Egyszer sem volt kormánypárt olyan kedvező helyzetben mint most, de a hátradőlés végzetes hiba lenne a Fidesz-KDNP részéről.

mno.hu