Várostörténeti siker: Félegyháza megszabadul a sportcsarnok terheitől

A sportcsarnok megváltásával új dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt

Kiváltja a kormány a PPP-konstrukcióban épült kiskunfélegyházi sportcsarnok terheit, átvállalva mintegy 2,1 milliárd forint fizetési kötelezettséget. Ezt február 23-án, csütörtökön, a Nemzeti Fórum frakcióülésének első, sajtónyilvános perceiben jelentette be Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy mentesül a város a 2022. szeptember 30-áig napi egymillió forint fizetési kötelezettséget jelentő tehertől. Csányi József polgármester szerint ennek a pénzeszköznek a felszabadulásával olyan dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt, amiről eddig csak reménykedni mertek.

„Nagyon eltökéltek vagyunk, hiszen a tét nem kisebb, mint hogy 2022-ig a nehéz pénzügyi helyzet következményeként a város csak vegetál, vagy megteremti lakóinak az erős szociális ellátások és a gazdasági fejlődés feltételeit.” Ezt két évvel ezelőtt nyilatkozta a Félegyházi Közlönynek Csányi József, amikor azt is elmondta, hogy a nevével fémjelzett városvezetés nem követi a korábbi önkormányzatok belenyugvó magatartását a Kész Aréna Városi Sportcsarnok súlyos öröksége ügyében, és minden lobbierejét latba veti a város fejlődését gúzsba kötő teher csökkentéséért.

Az erőfeszítések mostanra beértek. A kormány döntése értelmében április 1-jével a magyar állam átvállalja és kifizeti a PPP-s konstrukcióban épült félegyházi sportcsarnok terheit, összesen 2 milliárd 50 millió forintot. Csányi József emlékeztetett arra, hogy 2014 márciusában a magyar állam már konszolidálta Kiskunfélegyháza mintegy 4,9 milliárd forintos adósságát, a mostani döntéssel pedig – fogalmazott – új dimenziók nyílnak meg a város előtt.

Mint ismert, a szerződést a 2006. évi önkormányzati választás előtt hagyták jóvá a városatyák annak ellenére, hogy már az előzetes felmérések sem indokolták a létesítmény megvalósítását, ugyanis rendkívül alacsony, 7-12 százalékos kihasználtságot jósoltak. Az elhibázott lépés hosszú időre megpecsételte Félegyháza sorsát: már az első évben megingatta a város gazdasági stabilitását, és fontos szerepe volt a későbbi, csődközeli helyzet kialakulásában is.

A polgármester rámutatott: a mostani döntéssel 2022. szeptember végéig tartó részletfizetési kötelezettségtől szabadulhat meg Félegyházára, aminek a végén a mintegy 1,2 milliárd forint értékű sportcsarnok 6,5 milliárd forintjába kerülne az önkormányzatnak. A kiváltással azonban idén 150 millió forinttal nő a város általános tartaléka, jövőre  pedig mintegy 300 millió forint többletforrással tervezhet Kiskunfélegyháza.

Lezsák Sándor az önkormányzati ciklus feléhez közeledve összegezte az elmúlt időszak Félegyházát érintő sikereit. Emlékeztetett egyebek mellett a városi kórház napokban átadott új, mintegy 1,3 milliárd forintból megvalósult épületszárnyára, az Integrál Zrt. nagyvállalati beruházási támogatás keretében kapott 402 millió forintos, és a Félegyházi Malom Kft. 480 millió forint vissza nem térítendő állami támogatására. Az országgyűlési képviselő szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével megvalósuló fejlesztések Kiskunfélegyházán elérhetik a 3,7 milliárd forintot. Ennek keretében újul meg például Tiszaalpár és Kiskunfélegyháza között egy 5,5 kilométer hosszú útszakasz, mintegy 600 millió forintból.

Emlékeztetőül

Mi az a PPP-s projekt?

A közszféra és a magántőke együttműködésére épülő közfeladat ellátásnak a hazai elterjesztését a Gyurcsány Ferenc-féle Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szorgalmazta annak idején. A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében a helyi önkormányzatok tornatermet, tanuszodát, sportcsarnokot építhettek ebben a konstrukcióban. Az eredeti elképzelés szerint mindhárom szereplő (vagyis az állam, a magán partner és az önkormányzat) különböző arányban kötelezettséget és kockázatot vállalt a felépített létesítmény hatékony felhasználására.

Félegyháza többet akart

A beruházások műszaki tartalmát államilag támogatott mintaprojektek határozták meg. Kiskunfélegyházán azonban másként alakult a helyzet: az önkormányzat jóval bővebb funkciójú létesítményre jelezte az igényét, aminek következtében a költségek is aránytalanul növekedtek. Viszont a plusz igényeknek a finanszírozása már nem a három partner között oszlott meg egyenlő arányban, hanem kizárólag az önkormányzatot terhelte. Úgy tűnik, hogy az önkormányzat annak idején nem vizsgálta, hogy ez hogyan viszonyul a teherviselő képességéhez. Pedig egyértelműen és feltűnően aránytalan volt. Jól mutatja a beruházás aggályosságát az is, hogy a többi sportcsarnokot építeni kívánó önkormányzat egytől egyig visszalépett, amikor szembesült a beruházással járó kötelezettségek mértékével. Egyedül a félegyházi tartott ki, amely a beruházás megvalósítása után forráshiányossá vált.

Tóth Timea

Forrás: felegyhazikozlony.eu

Végre Félegyházán is méltósága lehet az utolsó búcsúnak

Megújul számos útszakasz, további mintegy száz lámpával fejlődik a közvilágítás, csaknem 130 millió forint önkormányzati forrásból megépül az Alsótemetőben az új ravatalozó. Egyebek mellett ezek a fejlesztések szerepelnek Félegyháza város 2017 évi költségvetésében.

Két hónapos előkészítő munkát követően február 8-án elfogadta a képviselő-testület Kiskunfélegyháza város 2017. évi költségvetését. A 6 milliárd forintot megközelítő költségvetési főösszegből idén több mint egymilliárd forintot költ felújításokra, fejlesztésekre a város.

A mintegy 6 milliárd forintos költségvetésből a közintézmények működtetése és a városüzemeltetéssel összefüggő kiadások mellett jut pályázati önerőre és az itt élők komfortérzetét növelő beruházásokra is. De olyan mellőzhető, mégis minden félegyházi és a városba látogató örömét szolgáló célra is költ az önkormányzat, mint például a virágosítás. Idén soha nem látott számban kerül virág a belváros és a városrészek közterületeire: a főkertész koncepciója alapján tavasszal – a muskátlikon felül – mintegy 18 ezer növényt telepítenek ki a KVI szakemberei.

A polgármesteri program két sarkalatos pontja, az útfejlesztések és a városhoz méltó ravatalozó megépítése foglalja keretbe a város 2017. évi költségvetését. Mindkét fejlesztés több évtizedes lakossági igényt elégít ki.

A gyászolók, a hozzátartózok régi panasza Félegyházán, hogy a szeretteiktől vett végső búcsút beárnyékolja az Alsótemető ravatalozójának állapota. Sokszor lehet hallani érvként: a térség legkisebb falujában is méltóbb körülmények között búcsúztatják a halottakat, mint itt. Egy, a témában rendezett lakossági fórumon Csányi József polgármester így fogalmazott: a város tartozik azzal lakóinak, hogy megteremti az utolsó búcsú méltóságának feltételeit. Nos, úgy tűnik, hogy ez idén ősztől teljesül.

A beruházás előkészítése már korábban megkezdődött, és egy tudatos koncepció mentén jutott el a mostani kivitelezési fázisig. Mivel a jelenleg ravatalozóként működő épület elhelyezkedése és mérete sem alkalmas arra, hogy a kor szakmai elvárásai és a lakosság igénye szerinti épületnek adjon helyet, először területet vásárolt az önkormányzat, majd megkezdődött a tervezés. A végső koncepció többkörös, a lakossággal és a szakemberekkel folytatott egyeztetések során forrt ki. Két ravatalozóhelyiség lesz, az egyik a kisebb, családias, a másik a nagyobb szertartások megtartására alkalmas. A tervezésnél figyelembe vették a környékben élők kérését is, miszerint a látvány és a működés ne zavarja az ő mindennapjaikat. A várhatóan ősszel elkészülő beruházás az Alsótemető fejlesztésének csak az első üteme. A tervek szerint jövőre tovább folytatódik a mintegy fél évszázados hiányosságok felszámolása a ravatalozóig vezető zúzalékos út aszfaltozásával, a temető körbekerítésével, és a belső utak rendbetételével. A fejlesztésekből nem marad ki a Felsőtemető sem, ahol a ravatalozó korszerűsítését tervezi a városvezetés.

A főbb gyűjtőutak szisztematikus megújítása idén többek között a Dessewffy utca Bercsényi-Kaffka Margit közötti, gyakorlatilag az egész Kossuthvárost érintő szakaszának 125 millió forintos költségvetésű, és a Kiskun utca Sólyom és Sas utca közötti részének 36 millió forintot felemésztő újjászületésével folytatódik. A tavaly megkezdett lendület a Csólyosi úton sem lassul le: 2017-ben újabb egy kilométeres szakaszon folytatódik, és megkezdődik a Molnártelepi út felújításának előkészítése is. Az ígéretek szerint a bővítési területet ingyen megkapja a város a MÁV-tól, az ott lévő közművek áthelyezésére pedig 20 millió forintot irányzott elő az önkormányzat. Folytatódik a strand felújítása is, többek között parkosítással és térkövezéssel szépül tovább a régi, megkopott népszerűségéből az elmúlt évek fejlesztései nyomán mind többet visszahódító létesítmény. Új járdák és parkolók épülnek többek között a Dózsa György utcai és a Petőfi lakótelepen, a Móra városban szilárd burkolatot kap a teniszpálya és a szociális otthon közötti útszakasz, míg a Bikahegyben a Kökény utca kap aszfaltburkolatot.

Mindez azonban csak ízelítő Kiskunfélegyháza város 2017. évi költségvetéséből, amelyről részletesebben következő lapszámunkban olvashatnak.

Fotó: Kürti László

Korond disznótoros fesztiválján a félegyházi küldöttséget is vendégül látták

Félegyháza székelyföldi testvértelepülésén, Korondon február 4-én, második alkalommal rendezték meg az Ízig-vérig Disznótor Fesztivált. A rendezvényen Félegyháza küldöttségét is vendégül látták. A város delegációjának tagjai voltak: Bense Zoltán önkormányzati képviselő, Balla László alpolgármester, Kiss Gábor, a Testvérvárosi Egyesület tagja és Jankovszki Ferenc, a fúvósok egyesületének képviseletében. Városunk képviselői a Korondhoz tartozó Atyhára is ellátogattak, ahol Ónodi Árpád megbízásából átadták - a nemrégiben leégett atyhai templom felújítására - a Rocktár jótékonysági rendezvényén összegyűlt összeget, Adorján Imre plébánosnak.

Imre atya arról tájékoztatta a félegyháziakat, hogy a leégett templom épen maradt falait megvédték a téli időszakban, és a sok támogatásnak köszönhetően tavasszal már megkezdhetik az újjáépítést. Reményeik szerint a munkálatok még ebben az évben befejeződhetnek.

A városi küldöttség azon kívül, hogy megismerte a korondi disznóvágási szokásokat, és megkóstolta a finomabbnál-finomabb disznótoros ételeket, a község elöljáróival a testvértelepülési kapcsolatok erősítéséről és bővítéséről is tárgyalt. A fesztiválon a Korondi Fúvószenekar csapata is részt vett. A munkálatok közepette azonban időt szakítottak arra is, hogy Jankovszki Ferenccel egyeztessék a két település fúvósainak együttműködési lehetőségeit, a kölcsönös koncertlátogatások megszervezését.

s. r.

Fotó: Kiss Gábor

Forrás: www.felegyhazikozlony.eu

Áldott, békés karácsonyt!