Előtérben a pályázatok_Interjú Rideg Lászlóval, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökével
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a megye 118 települése, közöttük Kiskunfélegyháza fejlődését koordinálja. Rideg Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét a térségünket érintő pályázatokról és azok ütemezéséről, megvalósításáról kérdeztük.
- Mekkora keret áll rendelkezésre Bács-Kiskun megye fejlesztésére, és hogyan osztják szét a települések között az összeget?
- A megyei 63 milliárd forintos keretet, ami a települések fejlesztésére rendelkezésére áll, létszámarányosan tervezzük szétosztani. Ezekről a fejlesztési lehetőségekről valamennyi polgármesterrel személyes megbeszéléseken egyeztettünk arról, hogy milyen elképzeléseik vannak, illetve, hogy mi az, ami beépíthető a megyei fejlesztési tervekbe. Nagyon fontos ez az egyeztetési folyamat, ugyanis az nem lehet, hogy mindenki naperőművet építsen, vagy óvodát fejlesszen. A megyei önkormányzat úgy igyekszik navigálni ezt a folyamatot, hogy az összes pénz elfogyjon. Legyen szó csatorna- vagy útépítésről, óvoda, bölcsőde renoválásról, vagy más igényekről. Nagyon jó mederben tudunk egyeztetni a polgármesterekkel, és azt hiszem, hogy ez egy jó irány ahhoz, hogy minél többen meg tudják valósítani saját terveiket.
- Kiskunfélegyházán milyen projektek valósulhatnak meg a közeljövőben?
- Félegyházán óriás projektek vannak kialakulóban. Olyan nagyságrendű pályázatokat tudtak beadni, amilyeneket más települések nem. Kiemelem például a zöld város projektet, amelybe szinte az egész városközpont felújítása belefér, természetesen elsődlegesen a zöld területek növelése jegyében. Az a cél, hogy minél több zöldfelület, park, pihenőhely alakuljon ki, vagyis most a hangsúly a "zöldítésen" van. Hasonló nagyságrendű összegből tervbe van véve az ipari park fejlesztése is. Indokolja ezt Félegyháza rendkívül jó fekvése, és az is,hogy vannak e célra használható területei.
- A környező településeken jellemzően milyen fejlesztésekre pályáztak?
- A legtöbb környező település főleg energetikai hasznosításra szeretett volna támogatást kérni, tehát a meglévő épületek fűtésének felújítására, korszerűsítésére, szigetelésére. Azonban a csapadékvíz elvezetés és az óvodák építése, valamint felújítása is több település fejlesztési terveibe tartozik, amelyekre szintén igényelnének finanszírozást. Összességében úgy látom, hogy a közösségi létesítmények építését és felújítását tartják a legfontosabbnak, hiszen mindenki szeretné, hogy gyermeke, unokája, családtagjai korszerű épületekben és jó körülmények között tanuljon, dolgozzon.
V. K.
Nekünk Kiskunfélegyháza a nagyobbik testvérünk
Székelyföldi testvértelepülésünk, Korond elöljárói látogattak Félegyházára a hét végén. A tanácsnokok a két település közötti kulturális- és sportkapcsolatok folytatásáról, továbbfejlesztéséről egyeztettek Csányi József polgármesterrel és a helyi képviselő-testület tagjaival. A vendégek ellátogattak a Kiskun Múzeumba, a városi strandra és a lakótelepi fesztiválra is, ahol Katona Mihály polgármester nyilatkozott lapunknak a találkozás tapasztalatairól.
– Mi ide nem úgy jövünk, mint delegáció, hanem mint barátok. Ez nagyon jó érzés. Igaz, hogy Kiskunfélegyházának már tartoztunk ezzel a látogatással, hiszen amikor megalakult az új önkormányzat , Csányi József polgármester és a városvezetés első külföldi útja Székelyföldre, Korondra vezetett. Azóta több félegyházi meghívást is kaptunk különböző közösségi rendezvényekre, amiknek sajnos nem tudtunk eleget tenni, mert minden alkalommal egybeestek olyan helyi eseményekkel, ami nem tette lehetővé az utazást. Most próbáljuk enyhíteni tartozásunkat – kezdte mondandóját Katona Mihály.
Kérdésünkre, hogy a község vezetése mellett a korondi polgárok is számon tartják-e Félegyháza életét, így válaszolt:
– Nekünk Kiskunfélegyháza a nagyobbik testvérünk. Mindig, minden alkalommal ez a város felkarolt, segített bennünket. Azt gondolom, hogy ez a kapcsolat – bárkik is legyenek a város, a község vezetői – hosszú évek óta jól működik, és működnie kell továbbra is. Ugyanis a két település lakóiról van szó, akik az elmúlt közel két évtized alatt családi, baráti kapcsolatokat alakítottak ki. Ez fontosabb, mint az intézményesített protokoll.
Katona Mihály azt is megköszönte, hogy az Atyhán nemrégiben természeti katasztrófa miatt leégett katolikus templomuk újjáépítését segítendő, a félegyházi egyházközségek gyűjtést végeztek, az összegyűlt pénzt pedig már el is juttatták.
A templom újjáépítését a félegyháziakon kívül több testvértelepülésük, székelyföldi és magyar vállalkozók, magánszemélyek, valamint Magyarország kormánya is támogatja. Ennek köszönhetően az újjáépítés tervezése már megkezdődhetett, és ha minden jól alakul, jövőre már ismét szolgálhatja a híveket, és szépítheti a tájat az atyhai templom – tette hozzá a korondi polgármester.
H. S.
Forrás:felegyhazikozlony.eu
Az Attila utcában ismét lehet közlekedni esőzések idején is
Nem tudni miért, de az Attila utcában korábban megépített csapadékelvezető csatornahálózat nem épült meg teljes hosszában a Halasi úttól a Kossuth utcáig. Egy 210 méteres szakasz kimaradt az első és a második köz között. Ennek köszönhetően esőzések idején az úttesten magasan állt a víz, szinte lehetetlenné vált a közlekedés, az ott járó autók a környező házak falait is áztatták. Az áldatlan állapotokat az önkormányzat felszámolta, összekötötték a két szakaszt. A beruházás átadására, átvételére október 7-én került sor.
Nagyon sok panasz érkezett az itt lakóktól, hogy esőzések idején sem kerékpárral, sem egyéb járművel nem lehet biztonságosan közlekedni ezen a szakaszon. Ha egy autó mégis végighajtott, akkor vízzel terítette a járdát, sőt a házak falait is, amelyek emiatt vizesedtek. Az önkormányzat döntésének köszönhetően most ezt a problémát feloldottuk. A beruházás során 14 lefolyórács, 8 vízelvezető akna épült közel 15 milli forintból, és a legutóbbi esős napokon bebizonyosodott, hogy ismét járható az Attila utca. Tudjuk azt is, hogy a probléma teljes megoldásához az aszfaltfelújítás is hozzátartozna, de remélem ez is megvalósulhat belátható időn belül – mondta el Bense Zoltán, a körzet önkormányzati képviselője az új csatornaszakasz átadásakor.
s. r.
Forrás: felegyhazikozlony.eu
Fotó: V. P. BAON
Jöhet az eső, nem lesz gond
Az Attila utcában élők régi igénye vált valóra azzal, hogy felújították a csapadékvíz-elvezető csatornát az utcában.
Sürgető volt a fejlesztés, mert út rendkívül nagy forgalmat bonyolít le Félegyháza központjában. Ám esős időben eluralkodott a káosz az úton, mert rejtélyes módon az utca két vége be volt kötve a csapadékvíz csatornába, de a közepe nem, így nem folyt el a csapadék, ami sokszor az egész utat beterítette. Az arra haladó autók pedig felcsapták a környező házakra, vagy éppen a gyalogosokra a sáros vizet. A tarthatatlan állapot miatt, az utcában élők folyamatosan panaszkodtak, volt aki el is költözött onnan. Ezt a problémát orvosolta végre az önkormányzat. A 15 millió forintos fejlesztés a napokban fejeződött be – tájékoztatta lapunkat Bense Zoltán a terület önkormányzati képviselője. Hozzátette: az elmúlt esős napok bebizonyították, hogy jól működik a rendszer, de tökéletes csak akkor lesz, ha majd az utca új burkolatot kap.
A legkritikusabb utca rendezése után folytatódnak az útfelújítások a városban. A Kiskunfélegyháza újjáépül program keretében további utcák újulnak meg a jövőben, elsősorban azok, amelyek egy-egy városrész központi forgalmát bonyolítják. Így hamarosan elkezdődik a Dessewffy és a Nefelejcs utca felújítása, és folytatódik a Kiskun utca rendbetétel is – tette hozzá Csányi József polgármester.
Forrás:baon.hu
Évtizedes problémára tett pontot az önkormányzat
– A városvezetés és az önkormányzat folyamatos erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy rendezett, esztétikus környezetben élhessünk Félegyházán, hogy az ide látogatókat minden tekintetben európai városkép fogadja. A virágosítás, a köztéri fejlesztések, az utcabútorok karbantartása és gyarapítása mind-mind ennek a következetes fejlődésnek az építőkövei. Azt szeretnénk, hogy ennek a munkának az eredményét minél többen, minél tovább élvezhessék. Éppen ezért hatékonyan kell fellépni minden rongálással, a közösség érdekeit sértő magatartással szemben – foglalta össze Csányi József polgármester a szeptemberi testületi ülést követően a közterület–használatról szóló rendelet megalkotásáról szóló határozat célját.
A képviselő-testület szeptember 29-i ülésén egyhangú támogatással üdvözölte az előterjesztést, amelynek értelmében mostantól a közterület-felügyelők helyszíni bírságot róhatnak ki, vagy eljárást kezdeményezhetnek többek között a rongálókkal, szemetelőkkel, vagy az együttélés szabályait más módon súlyosan megszegőkkel szemben. Ilyen például az épített környezetben kárt okozó bárminemű tevékenység, a játszóterek szabályainak megszegése, beleértve az alkoholfogyasztást, dohányzást, másokat zavaró hangoskodást.
Bense Zoltán, a városüzemeltetési bizottság elnöke szerint ezt az évtizedek óta megoldatlan problémát a közterületeken való fokozott jelenlét mellett mostantól a szigorúbb szankcionálás is segíthet orvosolni.
– Közterület-felügyelőink már most is nyújtott műszakban dolgoznak, s belátható időn belül további egy fővel bővítve a létszámot gyakorlatilag késő estig őrködhetnek a közterek rendjén. A bővített létszámmal lehetővé válik jelenlétük munkaidőn túl is a város játszóterein, és azokon a neuralgikus pontokon, ahonnan rendszeresen érkezik panasz rongálásra, hangoskodásra, szemetelésre. Az a célunk, hogy ezek feltárása a polgárőrség, és szükség esetén a rendőrség bevonásával megtörténjen, s ha kell, bírság, vagy más szankció alkalmazásával visszaszorítsuk a közösség érdekeit sértő magatartást.
Juhász László, az önkormányzat városüzemeltetési osztályvezetőjének tapasztalatai szerint ilyen kritikus városrészek például a Móra tér, a Majsai úti lakótelep játszóterei és közterei, amelyek ugyancsak kiemelt figyelmet kaphatnak az új közterület-felügyelő munkába állásával.
Csányi József polgármester hangsúlyozta: a rendelkezés nem a büntetést, hanem a békés egymás mellett élést szolgálja. A városvezetés egy olyan koncepció mentén valósítja meg terveit, amelyben minden korosztálynak és valamennyi érdeklődési kör híveinek helye van, s a kölcsönös tisztelet jegyében szabadon követhetik választott életformájukat. Éppen ezért a Vasas sportpályára benyújtott uniós pályázat elnyerése esetén többek között extrém sportpálya, szabadtéri edzőgépek, és óriási szabad terület áll majd mindazok rendelkezésére, akik energiáikat ily módon szeretnék levezetni.
T. T.
Forrás: felegyhazikozlony.eu
Képviselők munkában – A Békás kúttól a ravatalozóig
Végtelen büszkeséggel mutatja, s közben a jó gazda gondosságával minden apró részletre kiterjedően ellenőrzi is körzete új büszkeségét, a nemrégiben átadott Békás kutat Bense Zoltán, a 2. számú választókörzet képviselője. Nem tagadja: aggódik a rongálók, felelőtlen erőfitogtatók miatt. Ezért is örül az új közterület–használatról szóló rendeletnek, ami a korábbi gyakorlatnál szigorúbb, következetes fellépést tesz lehetővé a közterületek védelmében.
– Nemrégiben újítottuk meg a Móra tér virágágyásait övező szegélyeket, de már több helyen sérültek a díszkövek. Többek között ez ösztönzött arra, hogy magam is tevékenyen részt vegyek a rendelet részleteinek kidolgozásában – mondta el a városüzemeltetési bizottság elnöki feladatait is ellátó képviselő.
– Régi személyes vágya volt az egykori Békás kút emlékének méltó megidézése egy igényes, egyszerre hagyományhű és korszerű köztéri alkotással. Elégedett az eredménnyel?
– Kiváló munkát végzett a Szabó Ildikóból, Kis Virágból és Bozóki Istvánból álló alkotói csoport, akiknek köszönhetjük a tervezést és kivitelezést. Az öt méter átmérőjű, köralakban elhelyezett térkő burkolatú medence gránitból készült, ennek közepén kapott helyet a teknősbékákat ábrázoló térplasztika. Az alkotást vízforgató gépészet teszi teljessé, a beruházás magában foglalta a környezet rendezését is. Ráadásul Kovács Ferenc szobrászművész alkotása – amely az egykori szökőkút közepén foglalt helyet – restaurálást követően ugyancsak ide került. Az eredeti terv az volt ugyan, hogy élő teknősöket telepítünk a szökőkútba, de a Kiskunsági Nemzeti Park
Bense Zoltán tíz éve dolgozik önkormányzati képviselőként. Övé az egyik legnagyobb belterületi választókörzet, amely a szűk értelemben vett városközpontban – az országzászlónál – kezdődik, s tart a kertvárosi Bikahegyen át egészen a parkerdő széléig. Ez a meglehetősen sokszínű terület változatos feladatok elé állítja az itt élők érdekeiért síkra szálló városatyát. Mint mondja, fejlesztési ötletekben kifogyhatatlan.
A 2. számú választókörzet legutóbbi beruházásait számba véve megnéztük többek között az Attila utca 5-7 szám alatt, a tízemeleteseknél megépült járdát és mozgáskorlátozott feljárót, aminek elkészítésével párhuzamosan megtörtént a kertrendezés, virágosítás is. Ugyancsak az Attila utcán sikerült felszámolni a csapadékvíz elvezetés hiányából adódó problémák jelentős részét azzal, hogy kiépült az esővíz csatorna és a lefolyó rendszer. Tökéletes megoldást persze az jelentene, ha új burkolatot is kapna az út, de erre egyelőre nincs pénzügyi lehetőség. Ott jártunkkor éppen grédereztek a Hunyadi utcán, a körzet több pontján folyamatosan dolgoznak a szikkasztók építésén, mélyítésén, karbantartásán, így segítve a csapadékvíz elvezetését. Sokkal könnyebb volna a helyzet – jegyzi meg a képviselő – ha ebben a lakosság nem várna az önkormányzatra.
Az elmúlt időszakban elkészült a mentőállomás belső udvarának csatornázása és térkövezése, megtisztították az Angyalos kutat és kicserélték a sérült tábláját, a Szalai utcán megtörténtek a szükséges garanciális javítások – emel ki néhányat Bense Zoltán a felsorolhatatlanul sok kisebb-nagyobb munkálat közül. A Bikahegy városrészben ugyancsak számos útjavítás, szikkasztó és áteresz építése történt meg, és folyamatosan zajlanak a munkálatok az Alsótemető mellett megvásárolt területeken is. Ez egyben a következő időszak egyik legjelentősebb tervezett fejlesztésének a helyszíne a körzetben, ugyanis a tereprendezéssel párhuzamosan zajlik az új ravatalozó épület terveztetése is. A témában hamarosan lakossági fórumra várja az érintetteket Bense Zoltán és Csányi József polgármester.
A képviselőt hallgatva a tervek sora kifogyhatatlan. A Hunyadi utcán járdajavítást, az orvosi rendelőknél kerékpártároló kialakítását, a Korond utca játszótérre új játékelemeket, a Bikahegybe jelentős közvilágítás fejlesztést, a Kökény utcára aszfaltburkolatot, a József Attila utca egy szakaszára csatornahálózatot tervez. Lesz miről beszélni a jövőben is.
Tóth Timea