„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
VIGYÁZAT! FÉLEGYHÁZA NEM ERRŐL SZÓL
Kedves Barátaim, Tisztelt Olvasó!
VIGYÁZAT! FÉLEGYHÁZA NEM ERRŐL SZÓL
14 éve vagyok képviselő. Aki ismer, tudja, hogy jobboldali beállítottságú vagyok, de napi munkavégzésem során nem a politikát, hanem a várost szolgálom. Ismerőseimet, barátaimat sem politikai alapon válogatom meg, hanem az emberi tulajdonságaikat tartom fontosnak.
Gyűlölöm a hazugságot, a feszültségkeltést, a manipulációt. Az egyenes szó híve vagyok.
Sok évig vágytam arra, hogy ne legyenek személyeskedések, intrikák, és úgy érzem sokat tettem azért, hogy Félegyháza azzá válhasson, ami mostanában lett: a béke szigete. Meg vagyok győződve arról, hogy ennek így is kell maradnia. Ezért szeretném most felhívni az ismerőseim figyelmét arra, hogy van egy oldal a közösségi médiában, ami folyamatosan feszültséget kelt a városi közügyekkel kapcsolatban.
Ez a „Félegyháza Rólad Szól” nevet viselő oldal civilként próbál megjelenni, de valójában politikai háttere van. Az oldal kezelői közül Eszik Bence, az MSZP országos elnökségének tagja, a másik személy pedig az MSZP politikai alkalmazottja. Félreértés ne essék: nekem azzal semmi bajom nincs, ha valaki a szocialista párt tagja! De ebben a formában, álcivil oldalként, az információk manipulatív közlésével sok jóhiszemű embert könnyen megtéveszthet, aki nincs benne a napi politikában.
Sokszor bosszankodtam azon, ahogy kiforgatnak, besároznak, rosszindulatúan tálalnak ezen a fórumon fontos városi ügyeket, értékes kezdeményezéseket, ócsárolva a munkánkat, megkérdőjelezve a városvezetés jószándékát. Soha nem tettem szóvá, legfeljebb csak magamban értetlenkedtem, és tényleg, őszintén sajnáltam, hogy néhány ember sportot űz a félegyháziak megosztásából. De egy tegnapi poszt végleg kiverte nálam a biztosítékot, mert egyértelműen rosszindulatú és szándékosan félrevezető.
Egy nagyon nemes dolog esett most áldozatul, amivel senki sem nyer, mindenki csak veszít. Arról van szó, hogy összefogott a városban néhány vállalkozó, orvos, az önkormányzat, és létrehoztak egy mintavételi helyet Félegyházán. Azért, hogy a betegeknek, azoknak, akiknek a munkájához ez szükséges, helyben elintézhessék a COVID19 tesztelést. Ez tegnap került nyilvánosságra és szerdától lesz elérhető. A tesztet bekerülési költségen készítik el, ezzel is segítve a város lakóit.
A „Félegyháza Rólad Szól” oldal viszont egy másik városban elérhető gyorsteszt árát állítva emellé, teljesen hamis képet festve azt a látszatot kelti, hogy Félegyházán becsapják, lenyúlják az embereket. Ebben az a végtelenül szomorú, hogy az oldal adminisztrátorai – a két említett politikus – teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy 3.400 forintért a mintegy 60 százalék biztonságot adó gyorstesztet végzik el, nálunk pedig a PCR teszt kerül 17.000 forintba, aminek az eredményét bármilyen célra elfogadják, és aminek ennyi az önköltségi ára! Ezzel a csúsztatással teljesen hamis képet festve nagyon sok embert megzavarhatnak.
A jelenséget nem politikai, hanem erkölcsi alapon közelítem meg. Azt mondom, hogy ez szándékos megtévesztés és ízléstelen hangulatkeltés. Mivel ezen az oldalon nem ez az első ilyen eset, ezúton is felhívom minden ismerősöm figyelmét, hogy kezeljék fenntartással a „Félegyháza rólad szól” közösségi oldal által közölt információkat!
Köszönöm, ha megosztják ezt a bejegyzést.
Üdvözlettel: Bense Zoltán önkormányzati képviselő, a várost vezető Nemzeti Fórum Frakció vezetője
Forrásmegjelölés: Szöveg_Bense Zoltán_https://www.facebook.com/zbense/
Fotó: Félegyháza Rólad Szól
Indul a félegyházi Covid szűrőhely
Az alábbiakat Csányi József, Kiskunfélegyháza polgármestere osztotta meg közösségi oldalán, majd megjelent a Félegyházi Közlöny online oldalán is.
Szerdától indul a félegyházi Covid szűrőhely
Kedves Félegyháziak!
A szűrőhely létrehozásával azoknak a helybélieknek szeretnénk segíteni, akiknek államilag elismert, gyors COVID-teszt eredményre van szüksége.
E célra szerdától, azaz november 25-étől egy szűrőbusz áll rendelkezésre a sportcsarnok főbejáratánál. Ezúton is köszönöm a Szalai Busz Kft. segítségét, amiért e célra egy buszt átalakítottak és térítésmentesen a rendelkezésünkre bocsátottak.
A szűréseket dr. Patkós Róbert, az Egészségközpont orvos-igazgatója végzi előzetes telefonos időpont-egyeztetés után. Időpontot kérni a 06-76/784-834-es telefonszámon lehet hétfőn, szerdán és pénteken 8 és 12, kedden és csütörtökön 13 és 17 óra között.
Az itt levett mintákat akkreditált laboratóriumban elemzik, az Állami Népegészségügyi Központ által elfogadott eredményt pedig (amit szükség szerint angol, vagy német nyelven is elkészítenek) 48 órán belül garantálják, de a gyakorlat szerint azt már a mintavételt követő napon megkapják az ügyfelek.
A PCR tesztelés ára gazdasági társaságoknak az államilag kötelező hatósági ár, ami 19.500 Ft, míg magánszemélyeknek bekerülési költségen végzi el a doktor úr, ami 17.000 Ft.
Kérem osszák meg ezt a bejegyzést, hogy minél többekhez eljuthasson!
Óvjuk meg közösségünket, vigyázzunk egymásra, cselekedjünk felelősségteljesen!
Tisztelettel:
Csányi József
polgármester
Forrás: https://www.facebook.com/csanyi.polgarmester
https://felegyhazikozlony.eu/hirek/21705/szerdatol-indul-a-felegyhazi-covid-szurohely
A cikk megjelenése után 1 óra 45 perc múlva, 2020.november 23. 11:50-kor az alábbi fotó jelent meg a "Félegyháza Rólad szól" nevezetű, magát függetlennek valló, amúgy erősen a baloldalhoz kötődő kamu, legtöbbször álhíreket terjesztő, a közösség elleni uszítást is kimerítő, közösségi portálon.
Forrás: "Félegyháza Rólad Szól" facebook portál, https://www.facebook.com/felegyhaza/photos/a.473747162733893/3321368711305043
In memoriam Hostyánszki Péter
Hostyánszki Péter a Kiskunfélegyházi Baptista Gyülekezet lelkipásztora 46 évesen 2020. november 8-án befejezte földi pályafutását és az örökkévalóságba költözött.
Koronavírusban szenvedett, lélegeztetőgépen volt, de aztán jobban lett és úgy látszott, hogy felépül. Majd újra rosszabbul lett és a napokon keresztül tartó nagyon magas lázat nem bírta tovább a legyengült szervezete.
Hűséges férj és négy gyermek édesapja volt. Mellette pásztorolta a gyülekezetet, óriási az űr, a hiány.
Hostyánszki Péter tanulmányai
Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Általános szociális munkás
Baptista Teológiai Akadémia
Végrehajtói szakvizsga
OBDK Betegjogi képviselő
Legutóbb jogot tanult
A baptista gyülekezetet Hostyánszki Péter lelkész mutatta be, akit félegyházi születésű felesége, Gabriella hozott a városba.
„A feleségemmel 1996-ban házasodtunk össze és költöztünk Kiskunfélegyházára. Kezdetben ifjú házasként házi evangelizációkat tartottunk. Ebben az időben nem volt evangéliumi gyülekezet a városban, ezért Kunszentmiklósra jártunk egy másik, kicsi egyház helyi gyülekezetébe.
Ott volt azonban a vágy a szívünkben, hogy a saját városunkban is lehessen hirdetni az evangéliumot. Isten segítségével 1999-ben kezdődtek el az első összejövetelek még a saját lakásunkon. Nem egyházi kezdeményezésre történt mindez, hanem Isten Lelkének a vezetése által. Az évek alatt néhányan megtértek, és mint kis szórvány éltük az életünket.
Ebben az időben, mint szociális munkás, szociális ellátásban dolgoztam, s közben már a második fiunk is megszületett. Egyházi kezdeményezésre 2004-ben imaház építésébe kezdtünk úgy, hogy a gyülekezet tagjainak száma 4 fő volt. Hihetetlen testvéri összefogással, Isten vezetése alatt három év alatt sikerült az építkezést befejezni, és 2007-ben megnyitottuk az imaházat úgy, hogy a költségvetés 70%-át a gyülekezet, illetve a vele szoros kapcsolatban álló testvérek adták össze. Ekkor született a két lányunk, s mivel a feleségem főállású anyaként otthon volt, ezért mertem nekivágni az újabb képzésnek. Az építkezés alatt végeztem tanulmányaimat a Baptista Teológiai Akadémián. Ezt követően a gyülekezet életében nem változott túl sok minden, ma már azt mondhatom, hogy ezek voltak a szűk esztendők. 2010-ben azonban változás következett be, mert hirtelen többen jöttek a gyülekezetbe, és a létszám megsokszorozódott. Egyre többet szolgálunk a városban is különböző rendezvényeken, amelyeket vagy mi szervezünk, vagy társszervezőként veszünk részt rajtuk. 2014-ben egy közös gyülekezeti döntés után a gyülekezet a Magyarországi Baptista Egyház tagja lett.
Vasárnap délelőtt a gyerekek vasárnapi iskola keretében bibliai történetekkel ismerkednek meg, játékos, énekes formában. Az istentisztelet alkalmával Isten dicsőségét szeretnénk bemutatni, Őt szeretnénk középre állítani és ünnepelni, és ezáltal erőt meríteni a mindennapok kihívásaiban való helytálláshoz, fizikai és lelki próbáinkban való megálláshoz. Célunk a Jézus Krisztustól kapott szeretet biblikus megélése a közösségen belül és kívül, a családban, munkahelyeken és a mindennapokban. A gyülekezet megalakulása óta indított bennünket Isten arra, hogy szólítsunk meg embereket, vigyük el másoknak is azt az örömöt, amit mi megtapasztaltunk. Hiszünk abban, hogy Isten ma is cselekszik, szeretete és gondviselése megtapasztalható. Ezt a munkáját olyan jóakaratú embereken keresztül végzi, akik készek az adásra, az odafigyelésre. A Baptista Szeretetszolgálat hazánkban 2004-ben elindította a „cipősdoboz akciót”, amelynek lényege, hogy karácsonykor az ajándékban nem is reménykedő gyermekek mégis kaphassanak ajándékot. 2013-ban bekapcsolódtunk mi is ebbe a szolgálatba. Felvettük a kapcsolatot a KAPOCS Szociális és Gyermekvédelmi Intézménnyel és a karácsonyt megelőző napokban egy ünnepi istentiszteleten kerülnek átadásra ezek az ajándékok azoknak a gyermekeknek, akik a szüleikkel együtt jönnek az imaházba. Ezzel is reményt adunk, és kapcsolatot építünk ki, ezekkel a családokkal. A peremhelyzetben levő, alacsony jövedelmű, magányos, mentális és testi betegségekben szenvedő emberek számára kiemelten fontos minden hozzájuk eljutó támogatás. Gyülekezetünk az erejéhez mérten, de szeretetben támogatja ezeket a gyermekeket. Aktívan részt veszünk a Városi Ökumenikus imahéten, a Házasság Hete programsorozaton és Polgármester Úr meghívására évek óta a karácsonyi gyertyagyújtáson.
A gyülekezet létszáma nem nagy, de a kezdetekhez képest megsokszorozódott.
A gyülekezetben nyíltan és követhetően akarunk élni és szolgálni. Azt reméljük, hogy tetteink nyomán a jóság erősödik minden emberi közösségben. Eközben arra törekszünk, hogy erőnk és küldetésünk forrásával, Isten személyével is találkozzanak azok, akik velünk kerülnek kapcsolatba, mert átéltük, hogy Ő az igazi jóság és világosság.
Kiskunfélegyházán mostanra már az emberek tudatába is beleivódott, hogy hol van a baptista imaház.”
Hostyánszki Péter baptista lelkészt gyászolja családja, barátai, a gyülekezet, tisztelői és Kiskunfélegyháza Városa.
Isten Veled Péter!
Bense Zoltán önkormányzati képviselő
Forrás: kiskunfelegyhazibaptista.hu, baptist.hu
Elment az egyik legkedvesebb kollégánk
A polgármesteri hivatal a félegyháziak többségének egy hivatalos hely, ahol ügyeket intéznek. Nekünk, akik itt dolgozunk, nemcsak munkahely, hanem második otthonunk. Az a közeg, amiben életünk egyharmadát töltjük. 130 sokszínű ember egymásra utalt csoportja. Ismerjük és tiszteljük a másikat. Toleráljuk egymás hibáit és a közös ügy vitorlájába fogjuk egymás erényeit. Így alkotunk egy közösséget. Azt a csapatot, amely felel ennek a városnak, közös otthonunknak a működtetéséért.
Ez a közösség óriási veszteséget szenvedett most, hogy elhunyt Barczikay Gábor, az egyik legkedvesebb kollégánk. A tegnap érkezett hír letaglózott bennünket. Aki ismerte tudja, hogy milyen lelkiismeretes, becsületes, őszinte ember volt. Igazi jószándékú ember, a szó legnemesebb értelmében. Ő intézte a város fáinak, zöldjeinek sorsát. Soha nem mondott nemet semmilyen feladatra, számíthattunk rá minden felmerült probléma megoldásánál. Magánemberként szerette a humort, a hétköznapokat gyakran felpezsdítette vicceivel. Mindig vidám volt, a legnehezebb helyzetekben is tudott nevetni. Őszinte hódolattal élt hobbijainak, az íjászatnak és a fotózásnak, közösségi programjainkon mindig lelkes ízelítőt adott nekünk ezekből.
Kollégánk halála fájó űrként telepedik rá a polgármesteri hivatalra. Tisztában vagyunk vele, hogy az egész világban és Magyarországon is őrületes sebességgel terjed a koronavírus-járvány és ez alól mi sem tudjuk kihúzni magunkat. Ilyen és ehhez hasonló tragédiák történnek most az egész országban, hivatalokban, szociális otthonokban, kórházakban… Hiába minden elővigyázatosság, óvatosság, sokszor ezt nem lehet kivédeni. Bár a járvány kéretlenül beszüremkedik mindannyiunk életébe és gyógyíthatatlan sebeket ejt, mégis menni kell tovább. El kell látnia a feladatát az orvosnak, hivatalnoknak, rendőrnek, óvónőnek…
Annak tudatában is, hogy megfertőződhetünk. De most megállunk egy percre és kollégánkat gyászoljuk.
Fájó szívvel és őszinte tisztelettel búcsúzunk tőled Gábor. Nyugodj békében!
dr. Faragó Zsolt
jegyző
Forrás: felegyhazikozlony.eu
Föld alatti sivatagokat hoznak létre az esztelenül telepített erdők
Sokan felvetik, hogy a klímaváltozás ellen, részben a szén-dioxid megkötésére, részben a kiszáradás elleni védekezésképpen erdőket kell telepíteni gyakorlatilag minden elérhető földterületre. Egy magyar kutatócsoport azonban felfedezte, hogy bizonyos körülmények között a meggondolatlan erdőtelepítés éppenséggel kiszárítja és csontszáraz homokká változtatja a korábban termékeny talajt. Bár nem olyan látványos, mint a fák, a gyepek sok helyütt közel ugyanannyi szenet képesek megkötni, mint a trópusi esőerdők.
Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszékének kutatója munkatársaival éppen egy tanösvény tájékoztatótábláit helyezte ki Izsák mellett, a Duna–Tisza közi homokhátság területén, amikor meglepő dologra lett figyelmes. Hiába volt szépen erdősült a terület, ahogy a táblák póznáinak fúrták a lyukat a talajba, száraz porhomokot hozott fel a lyukfúró.
Pedig azt gondolták még a szakemberek is, hogy a sűrű erdő megtartja a talaj nedvességtartalmát. De a hatás pontosan ellentétes ezzel. Ellenben a homokbucka tetején, ahol azt lehetne sejteni, hogy a lehető legszárazabbak a körülmények, a talaj mélyebb rétege kifejezetten nedvesnek bizonyult.
Mindez szöget ütött a fejünkben, hiszen az ember arra számítana, hogy az erdő talaja nedvesebb, mint a famentes területeké. Ráadásul, a klímaváltozás kapcsán például a Duna–Tisza közi homokhátságon is kiterjedt erdősítést terveznek. Csakhogy kiderült, hogy ez nem minden területen működik így, néhol több kárt okozhat, mint amennyit használ
– mondta el az Indexnek Tölgyesi Csaba. Mindez nem teljesen egyezik a korszellemmel, hiszen egyre-másra jelennek meg a tanulmányok arról, hogy ha szinte minden elérhető négyzetméterre fákat telepítenénk a bolygón (már ahol ezek képesek megélni), akkor azzal rengeteg szén-dioxidot tudnánk megkötni az atmoszférából.
A fenyvesekben már tavasszal csontszáraz a talaj
A zürichi műszaki egyetem (ETH-Zürich) kutatói például kiszámolták, hogy a bolygó még majdnem egymilliárd hektár erdőt lenne képes eltartani. Ezzel negyedével növekedne a jelenleg erdősült területek nagysága, és e fák 200 gigatonna szén-dioxidot köthetnének meg, ami a légköri szén-dioxid negyedét tenné ki.
A megfigyelés helytállóságát tesztelendő a Szegedi Tudományegyetem, az MTA-DE Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, illetve az MTA-ÖK Vegetáció és Magbank-dinamikai Kutatócsoport kutatói a Duna–Tisza közi homokhátság több pontján a talaj különböző rétegeiből mintát vettek, és meghatározták nedvességtartalmát. Az eredményeket közlő tanulmányuk az Ecography című folyóiratban jelent meg.
A mintavételi helyek négy különféle vegetációtípust reprezentáltak. Voltak közöttük természetes gyepek, telepített fenyvesek, telepített akácosok és természetes nyarasok. Az erdők többek között abban különböztek egymástól, hogy az év során eltérő ideig aktív a lombkoronájuk. A fenyők örökzöldek, ezért télen is képesek párologtatni, a nyárfák rügyei korábban fakadnak, mint az akácoké, így előbbiek párologtatási időszaka egy hónappal hosszabb.
„Eredményül azt kaptuk, hogy az erdőkben a lágyszárú szinten, illetve a talaj felső rétegében valóban kellemes, nedves viszonyok uralkodnak, ahogy azt el is várná az ember. A mélyebb talajrétegeket azonban teljesen kiszárítják az erdők. A szárító hatás pedig a lombkorona aktív időszakának függvényében változott. A fenyvesekben már áprilisban sem mutatott a műszer semmi vizet a talaj 100 centinél mélyebb rétegeiben.”
Hová lesz a víz?
Vagyis az erdő fái semmilyen nedvességet nem engednek le a mélyebb talajrétegekbe a homokhátságon. Gyakorlatilag a párologtatásuk miatt minden vizet elszív a mélyebb talajtól. Persze felmerül, hogy mindennek van-e bármilyen ökológiai relevenciája, magyarul, hiányzik-e bárkinek is az a méternél is mélyebbre nem megérkező víz.
NOS, IGEN, HIÁNYZIK.
Az alföldi homokhátságok talajában zajló vízmozgás mechanizmusai miatt a talaj mélyebb rétegeibe szivárgó víz lefolyik a távolabbi alacsonyabban fekvő területekre.
Az erdők és a gyepek vízháztartása. A lombkorona a csapadék (kék nyilak) jelentős részét felfogja (1), ami a gyepeken akadály nélkül eléri a lágyszárú szintet (2). A talajba szivárgott víz egy részét felszívják a gyökerek (3), a maradék pedig mélyebbre szivárog (4), és a helyi vízkörforgás részévé válik.
Márpedig ha a magasan fekvő erdők elszívják a nedvességet a talajból, akkor az nem tudja nedvesíteni azokat a tengerszint szerint alacsonyabb területeket, amelyek a vízutánpótlásuk jelentős részét innen remélik – főleg aszály idején. Mindennek gazdasági jelentősége is van, hiszen a régióban fontos szőlőtermő területek és szántók is vannak, amelyeket így az erdők közvetetten szárítanak.
Az erdők mély talajába szivárgó víz nem veszne kárba, hanem bekerülne a természetes vízkörforgásba. A mezőgazdaságilag hasznosított területeken kívül, ez a víz táplál sok mélyen fekvő lápterületet, illetve a hátság tavait is. Utóbbiak szinte mindegyike kiszáradt mára. A Fülöpháza melletti Kondor-tó néhány évtizede még egy több száz hektáros állandó vizű tó volt, de mára teljesen kiszáradt, füves pusztaság maradt csak utána. Három méter mélyen van a talajvíz.
A Duna–Tisza köze vízellátási bajaiért nem csupán az elhibázott fásítás felelős. Közrejátszik ebben az öntözés, a vízelvezető csatornák, a belvíz elleni védekezés és persze maga a klímaváltozás is. Ugyanakkor az erdőtelepítés olyan szárító faktort jelent, amelyet eddig szinte egyáltalán nem vettek figyelembe. Bár könnyű lenne azt mondani, hogy csak a telepített erdőknek van ilyen negatív hatásuk a homokhátságon, miközben a természetes nyarasok szuperek, erről azonban nincs szó. Azok is ugyanúgy szárítják a talajt.
Lápégető erdők
Sőt, a mérések szerint az ültetett nyarasoknak mérsékeltebb a szárító hatásuk. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen ha ránézünk a természetes, illetve fa- vagy papíripari céllal telepített erdőkre, akkor azt látjuk, hogy utóbbiakból hiányzik a cserjeszint. Ennek oka, hogy a telepített erdőkben kiirtanak minden egyéb növényt, amely elvonhatná a forrásokat (például a vizet és a tápanyagokat) a gazdasági szempontból fontos növényektől, vagyis a fáktól. A természetes erdők viszont optimálisan hasznosítják a forrásokat, vagyis amit csak lehet, azt felvesznek a talajból.
„NYILVÁN SZÉP LENNE, HA AZT MONDANÁM, HOGY A JÓSÁGOS TERMÉSZETES ERDŐ ŐRZI A VIZET, A GONOSZ ÜLTETVÉNY PEDIG NEM. DE NEM TUDOM SAJNOS EZT MONDANI”
– érvel Tölgyesi Csaba. A lápterületek kiszáradása a klímaváltozás elleni védekezés szempontjából is káros. A lápok talajukban nagy mennyiségű tőzeget, tehát lebomlatlan szerves anyagokat (és bennük szenet) raktároznak. Ha ez kiszárad, jobban érintkezik a levegővel, oxidálódik (mondhatni, lassan elég), és lassan visszaalakul szén-dioxiddá.
Tehát nem áll meg az a lehetséges érv a homokhátságok erdősítése mellett, hogy a szénmegkötés erősítése fontosabb szempont, mint a mély talaj kiszáradása. Ugyanis utóbbi másodlagos hatásaként az erdő melletti, tőle vizet kapó területek szénmegkötő képessége jelentősen csökken, sőt nettó szénkibocsátókká válnak.
„A VILÁG SZÁMOS PONTJÁN HŰBELE BALÁZS MÓDJÁRA FOGTAK A KLÍMAVÉDELMI ERDŐSÍTÉSEKBE, DE EZEK HATÉKONYSÁGA SOKSZOR MEGKÉRDŐJELEZHETŐ.
Néhány napja jelent meg a Nature egyik társlapjában, hogy a Chilében a szénkvótákkal való kereskedelem miatt telepített erdők gyakorlatilag semmi nettó szenet nem kötnek meg. Az erdőtelepítésnek is van környezeti költsége, amely csökkenti az ökoszisztéma szénmegkötő képességét. Ha a telepített erdő előnyei nem nagyobbak a veszteségnél, akkor inkább károkat okozhatnak.”
Valahol van értelme erdőt telepíteni
Ezekből az eredményekből nem lehet azt az általános következtetést levonni, hogy klímavédelmi erdőtelepítés általánosan hülyeség. Az ökológiai rendszerek nagyon bonyolultak, így elméletileg sem létezhet olyan megoldás, amely minden területen, minden éghajlati körülmények között működőképes lehet.
Speciel a homokhátságok, amelyek peremén lévő alacsonyabb területek tőlük kapják a vizet, nem kifejezetten alkalmasak az erdősítésre, mert ez csak súlyosbítja a szárazságot. Ha a mély talajba szivárgó víz egyébként nem hasznosulna, hanem például egyenesen belefolyna a közeli folyóba, és meg sem állna a Fekete-tengerig, akkor felvethető az erdősítés. Ilyen területek a hegvidékek, dombvidékek és az árterületek.
Az erdők árnyékában kevés reflektorfény vetül a gyepekre, mint a légköri szén megkötésének lehetséges színtereire. Ennek oka természetesen az, hogy a gyepek talajszint feletti, tehát jól látható alkatrészei nem olyan hatalmasak, mint a fák. Ebből a laikusok azt gondolhatják, hogy a gyep mint ökoszisztéma szénmegkötő képessége hasonlóan törpül el az erdőhöz képest, ahogy a füvek eltörpülnek a fák mellett.
EZ AZONBAN NAGYON RÖVIDLÁTÓ VÉLEMÉNY.
Ahogy a gyepek talaja a mélyben több vizet képes megtartani, mint az erdőké, úgy a talaj szénmegkötő képessége is jelentős lehet. A mérsékelt övi, csernozjom talajon tenyésző gyepek, melyek hazánkban a Mezőföld és a Tiszántúl nagy részét borították korábban, a trópusi esőerdőkkel összemérhető mennyiségű szenet képesek raktározni azonos területen.
Ehhez azonban nem csak a látható növényi részeket, de a talajt is figyelembe kell venni. Az esőerdők talaja közmondásosan gyatra, alig van szervesanyag-tartalma. A trópusokon hipergyors az anyagcsere, minden elhullott élőlényre rávetik magukat a lebontószervezetek, és pikk-pakk végeznek vele, a testének széntartalma pedig mehet szén-dioxidként a levegőbe.
Ezzel szemben a gyepek talajában sokkal lassabbak a folyamatok, és az elhalt növények maradványai kontinentális klíma mellett humusz formájában felhalmozódhatnak, és őrzik a szenüket. Persze a gyepek nagy hátránya, hogy egy fűcsomóra nehezebb reklámkampányt alapozni, mint a több tucat méter magas fákra és a buja őserdőre.
Pedig a klímaváltozás súlyosbodásával egyre fontosabb, hogy a könnyen félrevezethető érzelmek helyett inkább a racionalitás vezesse tetteinket.
Forrás: https://index.hu/, Molnár csaba.
Dr. Tölgyesi Csaba tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Ökológia Tanszék
Fotó: Filip Singer / MTI / EPA), Tölgyesi Csaba