„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
Dr.Szilassi Péter a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke
Átadni – ez a kulcsszava az utazóként a világot és Magyarországot járó szegedi geográfusnak, Dr.Szilassi Péternek. „A Magyar Földrajzi Társaság 140. közgyűlése Szilassi Péter Etiópiai utazásának előadásokban, könyvben közreadott eredményeiért, a Magyar Földrajzi Múzeum támogatásáért, földrajzi közéleti tevékenységéért Teleki Sámuel érmet adományozta.” Idén, a Magyar Földrajzi Társaság 141. közgyűlésén a társaság alelnökévé választották.
E hír hátterére kíváncsian kérdeztük munkájáról és kedvteléseiről a Teleki-érem legújabb tulajdonosát, Szilassi Péter geográfust, az SZTE docensét.
– Mi és hol van? E kérdésekre fókuszált a tradicionális földrajz. Hogyan kell, kellene a XXI. század iskolájában tanítani a földrajz tantárgyat?
– A miértekre kellene a hangsúlyt helyezni. Mi történik, ha szén-dioxidot nyomunk a levegőbe? A földrajz a hétköznapi életről, a körülöttünk lévő világról szóló tudomány. Például a hidegfrontról szóló hír hallatán logikus döntés, ha a kocsival beállunk a garázsba, ugyanis záporra, akár jégverésre is számíthatunk. Vagy ha kinyitjuk a csapot, akkor a kisgyerek is megértse: nem a falból jön a víz, hanem a Föld értékes vízkészletét használja éppen. Nekünk nem kell felfedezni a spanyolviaszt: sok adaptálható módszerrel, a kísérletek középpontba helyezésével, a gyerek számára tapasztalással megszerezhető ismeretekkel népszerűsíthető geográfia. Kolléganőnk, a földrajz tanár szakos hallgatókat módszertanra oktató Farsang Andrea a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával hozhatott létre egy olyan kutatócsoportot, amelynek az az egyik célja, hogy minél többféle és interaktív módon, az informatika lehetőségeit is alkalmazva a fiatal maga találja meg a választ a földrajzos miértekre.
– Milyen kérdésre keresi kutatóként a választ?
– A táj változásának az okaira keresem a választ. Magyarország tájszerkezetének ökológiai szemléletű kutatásával foglalkozom. A fő kérdésem az, hogy a felszínborítás mintázatának a változásai milyen következményekkel járnak? Például az erdők alakjának, a mesterséges beépítés nagyságának alakulása hogyan hat a felszíni folyamatokra? A válaszaink a tájtervezésben hasznosíthatóak. Kollégáimmal együtt a klímaváltozás, különösen a dél-alföldet jellemző aszály következményeit vizsgáltuk. Kimutattuk: az időjárás hatására a földművelés is átalakul.
– Etiópiában 2012. január 17-i fegyveres támadás érte azt a turistacsoportot, amelynek tagjai közül életét vesztette a szegedi egyetem geográfusa, Fábián Tamás és Szabad Gábor kutatóorvos. A csoporthoz tartozott az utazás kezdetén Szilassi Péter is. Miért keresték fel Etiópiát, Afrika második legnépesebb országát? Erre is válaszol az Ami a bulvárhírekből kimaradt… Etiópia geográfus szemmel című kötetét szinte elkapkodták a könyvesboltok polcairól. Milyen ennek a Panoráma-sorozatban megjelent könyvnek az utóélete?
– Keveset tudnak az emberek Etiópiáról. Holott tíz világörökségi helyszín található Etiópiában, melyek közül nyolcat kerestünk föl 2012-es utazásunkon. Jártunk három nemzeti parkban is, így keresztmetszetet kaptunk Etiópiáról. Úti beszámolóként, sok színes fotóval meséltem el, miért is utaztunk Etiópiába. Szakmailag tartalmas, érdekes, sztorizós, így olvasmányos könyvben szerettem volna bemutatni Etiópia értékeit, miközben emléket állítok az etiópiai utazásunkon tragikus körülmények között elhunyt és megsebesült társainknak is. Lendületes és sok hasznos információt tartalmazó ismeretterjesztő kötetként értékeli a szakma a könyvemet. Például Gábris Gyula, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének professzora a Teleki-érem díjátadó ünnepségén mondta: „Afrikát Szilassi Péter könyvéből tanítom”.
– Évente hányszor és hova utazik Szilassi Péter, a földrajztudós?
– A közeli és távoli tájak értékeit egyaránt megmutatjuk a szegedi egyetem földrajz szakos hallgatóinak. Szeged környéke és a Duna-Tisza köze felfedezése a célja a földrajz szakos hallgatók számára kötelező, egy-kétnapos terepgyakorlatos egyetemi kirándulásoknak. Például kora nyáron a Fülöp-házi buckákat szakmai szempontból mutatjuk be a hallgatóknak, Mezősi Gábor professzor úrral együtt. Ősszel a középiskolásoknak szóló Jakucs László nemzetközi földrajzi verseny győztesei is velünk tartanak a szegedi geográfiai tanszékek munkatársainak, hallgatóinak a kirándulására. Közös tapasztalat, hogy a szeptember végi 4-5 napon gyönyörűek a színek és a fények Erdélyben, ahol a Kárpátokban járunk. Komolyabb, saját finanszírozású útjaim közül említhetem, hogy 1993-ban Szibéria tájain jártam, 1998-ban Jemenben ismerkedtem az ottani vidékkel és emberekkel. Szakmai útjaim közül kiemelném a legutóbbit: közel három éve, hogy eljutottam Indonéziába Gruber Lászlóval és más földrajz szakos barátaimmal egyetemben. Négyen terveztük és fizettük a költségeit annak, hogy felfedezhessük Jáva, Bali, Celebesz szigetének érdekességeit. Fantasztikus három hetet töltöttünk Indonéziában, rengeteg élményt gyűjtöttünk.
– Vulkánok hátán járva: Jáva címmel például 2015 januárjában Kiskunfélegyházán tartott előadást. „A földrajz szabadegyetem programjába a legnépesebb muszlim ország, Indonézia legnagyobb szigetén, Jáván tett kirándulásukat mutatta be” – olvasható a felegyhazikozlony.eu oldalon: Hányféle módon népszerűsíti kedves tudományát, a geográfiát?
– Átadni. Ez a kulcsszavunk: utazásainkon nem magunknak gyűjtögetjük az információkat, meg szeretnénk mutatni azt, amit mi láttunk. A Magyar Földrajzi Múzeumban is tartottam már előadásokat. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtudományi Tanszékcsoportja és Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke 2017-ben hatodik alakalommal szervezte meg a Jakucs László Nemzetközi Középiskolai Tanulmányi Versenyt. Az 1872-ben alapított rangos szervezet, a Magyar Földrajzi Társaság a honlapján is szerepelteti a versenyt. Tapasztalataimat – Kovács Eszterrel együtt – Földrajzversenyek itthon és a nagyvilágban címmel 2017 márciusában a Magyar Földrajzi Társaság Szegedi osztálya által szervezett programon osztottam meg. A Jakucs-verseny főszervezőjeként is fontosnak tartom a középiskolai tanárokkal való kapcsolattartást, amiért sokan és sokat dolgozunk. Része ennek a nagyköveti programunk: a földrajz szakma szépségeit tanítványainak megmutató, az SZTE földrajz szakos utánpótlásában aktív középiskolai tanár kollégák számára úgynevezett nagyköveti programot indítunk, melynek része – többek között – ingyenes szakmai továbbképzés, szakköri munkájuknak a támogatása. Erőfeszítéseink egyik eredménye, hogy például a Jakucs-versenyre rendre nevező bonyhádi középiskola földrajztanára, Gruber László mestertanári oklevelet vehetett át a 2017. július 7-i SZTE-ünnepségen.
– A Magyar Földrajzi Múzeumban az Érdi napok keretében rendezett konferencián a Magyar Földrajzi Társaság elnökétől és Érd város polgármester-helyettesétől vehette át a Teleki Sámuel érmet, a Magyar Földrajzi Társaság egyik legrangosabb kitüntetését 2016 szeptemberében. Mit kell tudni erről az elismerésről?
– Rendkívül megtisztelő, hogy azt a díjat kaptam meg, amelyet 1990-ben Jakucs László professzor is átvehetett. A Teleki Sámuel-érem azért is becses számomra, mert 2012-ben posztumusz Fábián Tamás kollégám is megkapta. A Teleki Sámuel-éremről bővebb információt a Magyar Földrajzi Társaság honlapján is olvashat. A „Magyar Földrajzi Társaság eredményes kutatók és kiváló utazók munkájának elismerésére a nagynevű Afrika-kutatóról elnevezett Teleki Sámuel-érem kitüntetést alapított 1990-ben. Az érem azoknak a magyar kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozható, akik külföldi expedícióik, feltáró kutatásaik, tanulmányútjaik során gyűjtött anyagaikkal és azok feldolgozásával, közzétételével jelentős mértékben gyarapították a földrajz és a társtudományok ismereteit.” A Teleki Sámuel-érem egy Domonkos Béla szobrászművész által készített bronz plakett.
– A szakgimnáziumi természettudományi oktatás tervezett átalakítása ellen személyesen és nyílt fórumokon is érvelt. Miként érintik a földrajztudományos utánpótlást a középiskolai oktatásbeli változások?
– Szakmai alapon, a Magyar Földrajzi Társaság választmányi tagjaként, e rangos szervezettel karöltve igyekeztük befolyásolni a döntéshozókat a szakgimnáziumi tantervek tervezett módosításával kapcsolatosan. Tiltakozásunknak lett foganatja: bár sok iskolában eltűnt a földrajz a tantárgyak közül, de a szakgimnáziumokban a földrajz a tervezetthez képest kevésbé hátrányos helyzetű. Például a közgazdasági és kereskedelmi iskolákkal bővítették azoknak a szakgimnáziumoknak a körét, ahol önálló tantárgy maradt a földrajz. Sőt: ezekben az iskolákban a diákok a korábbinál magasabb óraszámban ismerkedhetnek a geográfiával. Azt pedig nagyon reméljük, hogy a gimnáziumokban az új NAT megfelelő súllyal kezeli a földrajzot is.
Forrás: SZTE info – Ú. I., Fotók: Bobkó Anna, Szilassi Péter
60 év után megújul Félegyháza városközpontja
Soha nem látott méretű, mintegy 2 milliárd forint összértékű beruházás indul Kiskunfélegyházán, amelynek nyomán gyakorlatilag új arculatot kap a városközpont: megújul a Kossuth utca, a teljes Béke tér, a piac környéke, azon belül a Tejcsarnok, a Szent János tér növényzete, és a Petőfi tér. Új térburkolatok, közvilágítás és növényzet, modern játszóterek fémjelzik majd a Félegyháza megújul nevet viselő projektet. Mindez a Zöld Város kialakítása címen meghirdetett TOP pályázat keretében válhat valóra. A félegyházi projekt koncepcióját a polgármesteri hivatal munkatársai dolgozták ki, a megvalósítást pedig összehangolt lobbimunka segítette, amelyből Lezsák Sándor országgyűlési képviselő és a Nemzeti Fórum frakció is kivette a részét. Így vált lehetővé, hogy a megvalósítása most – Orbán Viktor miniszterelnök kézjegyével – zöld utat kapott. Az erről szóló kormányhatározat a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezt Csányi József polgármester jelentette be június 6-án, kedden, a Nemzeti Fórum képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol a nyertes pályázatot egy újabb várostörténeti sikernek nevezte.
– A fejlesztés során egy minden tekintetben XXI. századi, modern városközpont kialakítása történik meg, amelyben a Félegyháza arculatát meghatározó évszázados épületek és a modern aktív elemek – mint az interaktív szökőkút, a gyermekek örömére folyókákkal tarkított vizes játszóelem, vagy a több épületen megjelenő színes díszkivilágítás – szerves egységet alkotnak – mondta el Csányi József. Ennek köszönhetően 60 év után lehetőség nyílik a városkép újrarajzolására.
A polgármester hozzátette: a pályázat központi gondolata a találkozás, a közösségépítés. Ennek jegyében a főtér és Kossuth utca zöldfelületei a szabadidő tartalmas eltöltésére alkalmas közösségi funkciót is betöltik majd, ahol jó elidőzni. Ezt sugallja, erre biztat majd a főtér egész jellege, térbútorzata, gazdag növényzete is.
A fejlesztéseknek köszönhető arculatváltás ugyan a főttérről indul ki, de azon messze túlmutat: jótékony hatása begyűrűzik a város egész területére – hangsúlyozta a város első embere.
A projekt akcióterülete Kiskunfélegyháza városközpontjának 27 hektárnyi összefüggő területegysége, amelyet az alábbi közterületek határolnak: Vasútállomás – Kossuth Lajos utca – Dózsa György utca- Horváth Zoltán utca – Attila Utca – Kossuth Lajos utca – Hunyadi utca – köz – Deák Ferenc utca – Kossuth Lajos utca- Mártírok útja – Kossuth Lajos utca – Szent János tér – Szalay Gyula utca- Molnár Béla utca- Bajcsy Zsilinszky utca – Petőfi Sándor utca – Oskola utca – Dr. Holló Lajos utca – Korona utca – Kazinczy utca – Kossuth Lajos utca – Wesselényi utca – Eötvös utca – Lónyai utca- Kossuth Lajos utca – Fadrusz János utca – Hősök Parkja – Munkácsy Mihály utca – Kossuth Lajos utca – Vasútállomás.
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata 2016. júliusában a Területfejlesztési és Operatív Program „Zöld város kialakítása” című TOP-2.1.2-15 kódszámú pályázati felhívására nyújtotta be komplex projektjét, amely a városközponti zöldfelületek rekonstrukciójára és új városi aktív rekreációs zöldterületek kialakítására, a városközponti közterületek átfogó felújítására, továbbá a Béke téri piac fejlesztésére terjedt ki.
T. T.
Fotó: H.S.
Forrás: felegyhazikozlony.eu
A „Hazajáró” televíziós alkotói voltak Félegyháza vendégei
Március 30-án alig fértek be az érdeklődők a művelődési központ színháztermébe, ahol Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár, a Duna TV Magyar Örökség-díjas Hazajáró honismereti magazinműsorának alkotói tartottak élménybeszámolót. Előadásuk során beavatták a közönséget a műsorfolyam előkészítésének folyamatába. Elmondták milyen technikai felszereléssel indulnak útnak a szerkesztők és operatőrök egy-egy forgatásra, hogy miként fogadják őket, és időnként milyen akadályokat kell leküzdeniük.
A bemutatkozó előadás előtt Csányi József polgármester is köszöntötte az előadókat: – A „Hazajáró” hétről-hétre bakancsot húz és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait és megismerje hazánk természeti- és kulturális értékeit, történelmi emlékeit és az ott élő emberek mindennapjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Muravidéken, Őrvidéken és Belső-Magyarországon hol gyalog, hol szekérrel, kerékpárral vagy kenuval haladnak vándorútjukon.
Tiszteletre és elismerésre méltó, hogy a „Hazajáró” feladatául tűzte ki a Kárpát-medencei magyarság kulturális örökségének átadását, a magyar örökséghez tartozó tájegységek természeti, turisztikai, történelmi, kulturális, vallási és szellemi erejének számbavételét, megóvását, megismertetését – tette hozzá a polgármester.
A vendégeket, Kenyeres Oszkárt, a magazinműsor főszerkesztőjét és túratársát, Jakab Sándort, Bense Zoltán hegymászó, földrajztanár mutatta be a közönségtalálkozón. Ismertetőjéből kiderült, hogy a Hazajáró megálmodóit hazaszeretetük indította útnak. Első álmuk az volt, hogy végigjárják a Kárpátok fő gerincét, vagyis megismerjék egykori hazánk határait. De ezek a tervek hamarosan kibővültek a Kárpátokban rejlő turisztikai lehetőségek, a hegyek lábánál élő magyarság életének, kultúrájának bemutatásával.
A vendégek szóltak a közönségnek arról, hogy – a műsorkészítés 6 esztendeje alatt – milyen nehézségekkel, veszélyhelyzetekkel találkoztak. De büszkeséggel számoltak be arról, hogy valamennyi egykori vármegyét végigjártak, és alig vannak fehér foltok a határon túli térképeiken. Bemutatták a forgatásokkor használt kép- és hangrögzítő eszközeiket, köztük az ütés- és vízálló akciókamerát, amelyet ha kell sisakra vagy kerékpárra is lehet rögzíteni. De elmondták, hogy van már drónjuk is, amely lehetőséget nyújt a tájegységek eddiginél is látványosabb, teljesebb bemutatására.
Kuriózumokkal is szolgáltak az előadók, ugyanis levetíttettek olyan tréfás helyzeteket, jeleneteket, amelyek a vetített adásokból kimaradtak.
s. r.
Forrás:felegyhazikozlony.eu
Várostörténeti siker: Félegyháza megszabadul a sportcsarnok terheitől
A sportcsarnok megváltásával új dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt
Kiváltja a kormány a PPP-konstrukcióban épült kiskunfélegyházi sportcsarnok terheit, átvállalva mintegy 2,1 milliárd forint fizetési kötelezettséget. Ezt február 23-án, csütörtökön, a Nemzeti Fórum frakcióülésének első, sajtónyilvános perceiben jelentette be Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke, a térség országgyűlési képviselője. Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy mentesül a város a 2022. szeptember 30-áig napi egymillió forint fizetési kötelezettséget jelentő tehertől. Csányi József polgármester szerint ennek a pénzeszköznek a felszabadulásával olyan dimenziók nyílnak meg Félegyháza fejlődése előtt, amiről eddig csak reménykedni mertek.
„Nagyon eltökéltek vagyunk, hiszen a tét nem kisebb, mint hogy 2022-ig a nehéz pénzügyi helyzet következményeként a város csak vegetál, vagy megteremti lakóinak az erős szociális ellátások és a gazdasági fejlődés feltételeit.” Ezt két évvel ezelőtt nyilatkozta a Félegyházi Közlönynek Csányi József, amikor azt is elmondta, hogy a nevével fémjelzett városvezetés nem követi a korábbi önkormányzatok belenyugvó magatartását a Kész Aréna Városi Sportcsarnok súlyos öröksége ügyében, és minden lobbierejét latba veti a város fejlődését gúzsba kötő teher csökkentéséért.
Az erőfeszítések mostanra beértek. A kormány döntése értelmében április 1-jével a magyar állam átvállalja és kifizeti a PPP-s konstrukcióban épült félegyházi sportcsarnok terheit, összesen 2 milliárd 50 millió forintot. Csányi József emlékeztetett arra, hogy 2014 márciusában a magyar állam már konszolidálta Kiskunfélegyháza mintegy 4,9 milliárd forintos adósságát, a mostani döntéssel pedig – fogalmazott – új dimenziók nyílnak meg a város előtt.
Mint ismert, a szerződést a 2006. évi önkormányzati választás előtt hagyták jóvá a városatyák annak ellenére, hogy már az előzetes felmérések sem indokolták a létesítmény megvalósítását, ugyanis rendkívül alacsony, 7-12 százalékos kihasználtságot jósoltak. Az elhibázott lépés hosszú időre megpecsételte Félegyháza sorsát: már az első évben megingatta a város gazdasági stabilitását, és fontos szerepe volt a későbbi, csődközeli helyzet kialakulásában is.
A polgármester rámutatott: a mostani döntéssel 2022. szeptember végéig tartó részletfizetési kötelezettségtől szabadulhat meg Félegyházára, aminek a végén a mintegy 1,2 milliárd forint értékű sportcsarnok 6,5 milliárd forintjába kerülne az önkormányzatnak. A kiváltással azonban idén 150 millió forinttal nő a város általános tartaléka, jövőre pedig mintegy 300 millió forint többletforrással tervezhet Kiskunfélegyháza.
Lezsák Sándor az önkormányzati ciklus feléhez közeledve összegezte az elmúlt időszak Félegyházát érintő sikereit. Emlékeztetett egyebek mellett a városi kórház napokban átadott új, mintegy 1,3 milliárd forintból megvalósult épületszárnyára, az Integrál Zrt. nagyvállalati beruházási támogatás keretében kapott 402 millió forintos, és a Félegyházi Malom Kft. 480 millió forint vissza nem térítendő állami támogatására. Az országgyűlési képviselő szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program segítségével megvalósuló fejlesztések Kiskunfélegyházán elérhetik a 3,7 milliárd forintot. Ennek keretében újul meg például Tiszaalpár és Kiskunfélegyháza között egy 5,5 kilométer hosszú útszakasz, mintegy 600 millió forintból.
Emlékeztetőül
Mi az a PPP-s projekt?
A közszféra és a magántőke együttműködésére épülő közfeladat ellátásnak a hazai elterjesztését a Gyurcsány Ferenc-féle Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szorgalmazta annak idején. A Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében a helyi önkormányzatok tornatermet, tanuszodát, sportcsarnokot építhettek ebben a konstrukcióban. Az eredeti elképzelés szerint mindhárom szereplő (vagyis az állam, a magán partner és az önkormányzat) különböző arányban kötelezettséget és kockázatot vállalt a felépített létesítmény hatékony felhasználására.
Félegyháza többet akart
A beruházások műszaki tartalmát államilag támogatott mintaprojektek határozták meg. Kiskunfélegyházán azonban másként alakult a helyzet: az önkormányzat jóval bővebb funkciójú létesítményre jelezte az igényét, aminek következtében a költségek is aránytalanul növekedtek. Viszont a plusz igényeknek a finanszírozása már nem a három partner között oszlott meg egyenlő arányban, hanem kizárólag az önkormányzatot terhelte. Úgy tűnik, hogy az önkormányzat annak idején nem vizsgálta, hogy ez hogyan viszonyul a teherviselő képességéhez. Pedig egyértelműen és feltűnően aránytalan volt. Jól mutatja a beruházás aggályosságát az is, hogy a többi sportcsarnokot építeni kívánó önkormányzat egytől egyig visszalépett, amikor szembesült a beruházással járó kötelezettségek mértékével. Egyedül a félegyházi tartott ki, amely a beruházás megvalósítása után forráshiányossá vált.
Tóth Timea
Forrás: felegyhazikozlony.eu
Templom a Hargitán
Az Európai Unió bürokratái rettegtek attól, hogy a kereszténység megtartóerejét rögzítse a szervezet alapokmánya.
„Szó, szó, szó” – mondja Hamlet. „De mi a veleje?” – hangzik rá a kérdés Poloniustól. Mélyen elgondolkodtató, hogy mennyi minden rejlik egy egyszerű szó, egy egyszerű mondat mögött. Keresztényellenesség. Csak egy szó. Mégis benne az egész világtörténelem. Az Ó- és Újtestamentum minden rezdülése, a kereszténység terjedése, eluralkodása a világon, a keresztes háborúk, az inkvizíció szörnyűsége, a reformáció. A szó mögött rejtőzik Magyarország Európához tartozása, felemelkedése, államalapítónk zsenialitása. És ott lapul az iszlám 150 éves zsarnoksága, Mindszenty bíboros örök érvényű lelki ereje és kitartása, és a kommunizmus legalább százmillió embertársunkat és hitét kiirtó kegyetlensége is.
Ma pedig erre a múltra épül a nemzetállamok végleges eltörlésére irányuló liberális törekvés, a gyökerekhez való ragaszkodás felszámolása, a keresztény hit föld színéről történő eltörlésének elementáris erejű célja, s fajunk megcsúfolása, álságos emberi jogi jelszavak mögé bújtatva. S bizony, az ember- és nemzetellenes ultraliberális eszme nyilai gyakran célba érnek.
Az Európai Unió bürokratái rettegtek attól, hogy a kereszténység megtartóerejét rögzítse a szervezet alapokmánya. Márai Sándor így írt: „Ha a keresztény Európa meg akarja tartani vezető szerepét, új aszkézisra kell elszánnia magát… Ha a civilizációt nem tudjuk megtölteni egy ősrégi örökség, az európai keresztény műveltség és erkölcs tartalmával, elhal benne a nemesebb emberi becsvágy, és az élethez való jogunk.” E szavak rögzítésekor 1941-et írtunk. Ma 2017-et. Soha aktuálisabb gondolatok Európáról, mint Márai 76 éves szavai.
Keresztényüldözés Európában. Szó, szó, szó. És a „veleje”? 2010-ben Franciaország lakosságának 28, Németországnak 25, Hollandiának 42 százaléka vallotta magát ateistának. Európa roskadozik a „funkcióváltó” templomoktól.
A holland Arnheimben a Szent József-katedrálisban görkorcsolyáznak, más templomokban konditerem és szupermarket működik. Glasgow-ban az Òran Mór [skót gael nyelven: „nagy dal” – a szerk.] névre átkeresztelt templomba kocsma települt. Edinburgh-ban a skót egyház honlapon hirdeti a templomokat eladásra. Manchester közepén a valamikori Szent György-templom tornyában luxuslakás épült. A The Wall Street Journal adatai szerint az elmúlt években az anglikán egyház átlagban évente húsz, a német katolikus egyház ötven templomot zár be. Tény, hogy a kommunisták ugyanúgy féltek a kereszténységtől, mint ma a liberálisok, mert a történelmi egyházak szerepe mindig is jelentős volt, ha létezhettek. Vallási, erkölcsi, oktatási, karitatív, egészségügyi, nemzetösszetartó szerepük elvitathatatlan minden társadalomban.
Nem véletlen tehát, hogy Erdélyben is rengeteg a romos, magára hagyott, vagy éppen tóba süllyesztett keresztény templom. S amikor napjainkban a legádázabb jeleit tapasztaltuk az újabb keresztényüldözésnek, a keresztényellenességnek és az erőszakos iszlamizációnak, amikor már temettették velünk a keresztény hitet, történt valami. Tán isteni elrendelés?
2016. szeptember 18-án leégett egy katolikus templom Székelyföldön, Atyha községben. Volt ugyan villámhárítója, de a természet ereje nagyobb volt az emberi képességeknél. A templom a történelem során súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül az 1790-es években történő megépítése óta.
1867-ben leégett, 1927-ben vihar vitte el a tornyát. És most ismét megtörtént a lehetetlen: ugyanabba a templomba csapott a mennykő. Mintha a mennybéli Atya elrendelte volna, hogy a Sóvidék legmagasabb pontján, több mint 700 méter magasan álló, messziről is jól látható templomot a községben uralkodó végtelen szegénység ellenére újra és újra fel kell építeni. A kereszténység és Isten dicséretére és a hívők lelke érdekében. Mert nem lehet feladni. Még a keresztényellenesség reneszánszában sem. Kétszáz, főként idős magyar lakja a települést. Mindnyájuk egy életen át tartó munkája sem tudná talán előteremteni az újjáépítéshez szükséges 112 millió forintnak megfelelő román valutát. Adorján Imre atya augusztusban került a plébániára, abban bízva, hogy szép, nyugodt nyugdíjasévei lesznek a Hargita tövében.
A templomban volt a tragédia idején, s csak az életét tudta megmenteni egy miseruha kíséretében. Könnyeivel küszködve mondta el a kameráknak, hogy ők egyedül képtelenek lesznek megépíteni Isten házát. Így a felszentelt ravatalozóba költözött a hit gyakorlása. Shakespeare sem találhatott volna ki szimbolikusabb üzenetet. Székelyföldön az Atyha (Atya) nevű községben a XXI. századi keresztényüldözés idején Isten imádata a ravatalozóba kényszerült.
De megtörtént a csoda. Összefogtak az anyaországi, a romániai, a clevelandi magyarok, civil szervezetek, erdélyi önkormányzatok és a magyar állam, s fél év alatt összeadták az új templom anyagi fedezetét. A magyarok megint fityiszt mutattak a liberális, istentagadó világnak, mert a magyarok többsége mélyen a lelkében érzi, hogy több évezredes fennmaradásunkhoz az isteni hit kellett. Így ezeknek az embereknek a jóvoltából Atyhában a mennyei Atya visszatérhet a ravatalozóból a templomba.
Templomépítés összefogásból. Csupán szavak. De mit is takarnak? A keresztény értékrend visszatérését egy olyan világba, amely már ünnepelte a nihilizmust, az önmagát megtagadó emberi lényt, a szabályok nélküli, önpusztító nyílt társadalmat. A Civil Összefogás Fórum a páratlan sikertörténet megünneplésére és még egy utolsó adomány biztosítására jótékonysági estet szervez nagyszerű művészek közreműködésével a Vigadó dísztermében március 13-án, este 7 órakor.
Ünnepelünk. Szó, szó, szó. De ami mögötte van, az remélhetőleg az istentagadó világ összeomlásának kezdete. A magyar nemzet egy része megint irányt mutatott. Köszönet érte! S boldogan értünk egyet XII. Pius pápa gondolataival: „A társadalmi egyensúly legszilárdabb alapja egy olyan erkölcsi rend, amely nem hideg és számító logikából, hanem Krisztus példáját követve az igazságosságból és a nagylelkű szeretetből táplálkozik.”
Bencze Izabella
A szerző jogász
http://gondola.hu/