„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
Nemzeti gyásznap
A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással az Országház előtt fel kell vonni, majd félárbocra kell ereszteni!
A meghatározott középületeken gyászlobogót kell kifüggeszteni, illetőleg Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni!
Az iskolákban tanóra vagy külön diákrendezvény keretében méltó módon megemlékezést kell tartani!
Magyarország lobogóját hétfőn reggel nyolc órakor vonják fel, majd eresztik félárbocra a budapesti Kossuth téren Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében.
Ökumenikus imahét Kiskunfélegyházán
Az istentisztelet elején Rónaszéki Gábor plébános, házigazdaként köszöntötte a megjelent híveket és közös imára hívott fel mindenkit, hogy Krisztus szándéka szerint imádkozzanak a keresztények egységéért. Vallják meg bűneinket és könyörögjenek bocsánatért, és azon sebek gyógyulásáért, amelyek megosztottságukból fakadtak!
A bűnök, amelyek mintegy falként elválasztják a híveket egymástól a következő kövekből állnak:
- a szeretet hiánya,
- a gyűlölet és megvetés,
- a hamis vádaskodás,
- a hátrányos megkülönböztetés,
- az üldözés
- a szétszakadt úrvacsorai közösség,
- a türelmetlenség,
- a vallásháborúk,
- a megosztottság,
- a hatalommal való visszaélés
- az elzárkózás és végül
-
a gőg köveiből.
Rónaszéki Gábor plébános egy téglát helyezett az oltárra, amely a leomlott berlini falból való. Az Ótemplomban megjelent különböző felekezetű hívek közösen imádkoztak azért, hogy a közöttük lévő falak is omoljanak le pont úgy, ahogy a berlini fal.
Hostyánszki Péter baptista lelkész igehirdetésében Isten vezetését és a gyermeknevelést állította párhuzamba. Nehéz úgy terelni, vezetni és irányítani gyermekeinket, hogy abba az irányba menjenek, amiről mi azt gondoljuk, hogy helyes. Isten saját gyermekeiként tekint ránk és ugyanazzal a szeretettel terelget minket életünk során, mint mi saját gyermekeinket – mondta a baptista lelkész. Az istentisztelet végén a híveket gazdagon terített asztal várta a sekrestyében, így finom szendvicsek és meleg tea mellett beszélgethettek kötetlenül egymással.
A templomban Hatvani Zsófia református lelkésznő köszöntötte a megjelent híveket és imádkozott a felekezetek közötti békéért.
Az istentiszteleten Hajagos Gyula esperes, plébános hirdette az igét, aki három különböző igeszakaszt olvasott fel a bibliából. Dávid, és Pál Apostol példáját hozta a megjelentek elé, valamint a boldog mondásokat. Kifejtette, hogy az elmúlt 500 év során a bizalmatlanság miatt kerültek a felekezetek egyre távolabb egymástól, ezért kölcsönös bizalomra van szükség.
Az igehirdetés végén Varga Katica, a protestáns gyülekezet kántora két éneket adott elő gitárkísérettel.
Ezután a hívek zsíros kenyér és meleg tea mellett beszélgethettek kötetlenül egymással.
Az istentiszteleten Hatvani Zsófia református lelkésznő hirdette az igét, aki Jákob és Ézsau kibékülésének történetét olvasta fel a bibliából. Prédikációjában elmondta, hogy először mindenkinek rendezni kell saját kapcsolatát Istennel, majd ezt követően a körülöttünk élő emberekkel is, hiszen minden ember Isten képmására teremtetett.
Az igehirdetést követően meleg tea és sütemény mellett beszélgethettek kötetlenül a megjelentek.
Forrás: Varga Katica, felegyhazikozlony.eu
Felébredhet Csipkerózsika-álmából a kemencei tábor
December közepe a legszebb ünnepre való készülődés mellett a számvetés ideje is. Ilyenkor értékeli az ember, hogy az adott évben milyen mértékben sikerült megvalósítani céljainkat. Ez év elején a kemencei táborunkkal kapcsolatosan azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy rendezzük a több évtizedes elmaradást, a táborhoz vezető, már régóta meglévő utat jogi értelemben legalizáljuk. Ez elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy felébredjen Csipkerózsika-álmából a tábor.
A fenti cél érdekében tavasszal és nyáron több alkalommal végzett a tábor környékén helyszíni mérést földmérő mérnök, amely mérések alapján elkészült a telekrendezéshez szükséges vázrajz első változata. A helyszíni mérések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a kisvasút sínpárját kivéve, szinte semmi sem ott van a térképen, ahol a fizikai állapot szerint lennie kellene.
Érdekesség, hogy a tábor közelében csordogáló Kemence patak évtizedek óta nincs feltüntetve a térképen, holott ez alapvető lenne, hiszen a pataknak külön helyrajzi számon kellene szerepelnie a nyilvántartásban.
A vázrajzot egyeztettük Kemence Község Polgármesteri Hivatalával, hiszen a telekalakítás engedélyezéséhez a helyi önkormányzat hozzájárulása is szükséges.
Az egyeztetéseket követően a vázrajzon a szükséges módosításokat elvégeztük, így kialakult az a rajz, amelyről ki tudtuk kérni a véleményét az illetékes erdészeti hatóságnak, mint az eljárásban részt vevő egyik szakhatóságnak. Ez év őszén, az önkormányzat szakemberei az erdészeti hatóság központi irodájában, Egerben egyeztettek a telekalakításról. Az egyeztetés konstruktív volt, segítőkészen állt a hatóság az ügyhöz.
A tábor telekrendezésében több szakhatóság is érintett, hiszen a táborhoz vezető, jelenleg jogilag nem létező út nemcsak erdőterületet, hanem Natura 2000 területet is érint.
Időközben nyilvánossá vált az erdőtörvény módosításának szövegtervezete, amely a tábor környékének telekrendezése, az út feltüntetése, legalizálása szempontjából reménnyel tölti el az önkormányzat szakembereit.
A törvény módosítása 2017 tavaszára várható. Amint hatályba lép a módosítás, az önkormányzat munkatársai folytatják az évtizedes probléma végleges és megnyugtató rendezését.
Azonban addig is foglalkozunk a tábor ügyével. Idén ősszel többször egyeztettünk a helyszínen szakemberekkel annak érdekében, hogy a tábor áramellátása ismét biztosított legyen. A helyszíni egyeztetéseken kiderült, hogy az a csatlakozási pont, amely a legutóbb, azaz néhány évvel ezelőtt ellátta a tábort villamos energiával, a jelenlegi előírásoknak nem felel meg, ezért erről a csatlakozási pontról már nem lehet energiát vételezni a tábor részére.
Öröm az ürömben, hogy a táboron keresztülmenő 20 kV-os vezetékről az ingatlanunkon belül egy oszlopra szerelhető trafó segítségével ki tudjuk építtetni a villamos energia csatlakozást, méghozzá akkora kapacitással, amekkorára szükségünk van. A helyi áramszolgáltató szóbeli tájékoztatása szerint a trafó beszerzésének és kiépítésének a költségeit közösen viselnénk, a részletekről most zajlanak az egyeztetések.
A tábor árammal való ellátása után azonnal megkezdjük egy riasztórendszer és egy védelmi funkciókat szolgáló alkonykapcsolós éjszakai megvilágítás kiépítését.
A pályázati lehetőségeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, amint lesz olyan pályázat, amely segítségével a tábor ügyét előbbre tudjuk vinni, részt fogunk venni rajta.
Terveink szerint, abban az esetben, ha rövid időn belül nem lesz pályázati lehetőség, akkor az áramellátás és a telekügy megvalósulása után kiépítenénk egy bázist a kőépületben, majd a régi építőtáborok hangulatát megidézve építenénk újra szeretett táborunkat. Szívesen fogadjuk majd az egykori táborlakók és gyermekeik, ismerőseik segítségét, akár anyagi segítségről, akár élőmunkáról legyen szó.
Minden kedves félegyházi polgárnak boldog új évet, jó egészséget kívánok!
Bense Zoltán önkormányzati képviselő
Jordánia, a békés közel-keleti ország
Nagy létszámú közönség várta érdeklődve a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár Földrajzi Szabadegyetem című sorozatának újabb előadását. A különleges tájak, szép városok és országok kedvelői még ha csak elméletben is, de minden előadással közelebb kerülhetnek valamelyik vidékhez. Egy-egy ilyen alkalom után a vetített képek és személyes a beszámolók által talán a lélek is feltöltődik szépséggel.
Ezúttal Dr. Karancsi Zoltán, az SZTE JGYPK Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, tanszékvezető egyetemi docense kalauzolta a megjelenteket Jordánia tájaira. A rendezvény megnyitóján Kállainé Vereb Mária, a könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Bense Zoltán földrajztanár, hegymászó osztotta meg gondolatait a közönséggel.
A legbékésebb közel-keleti ország - ezt a címet kapta az előadás - mégis a Közel-Keleten zajló események a turisták zömét elrettentik az utazástól. A geográfus szerint a máskor zsúfolt romterületeken vagy a különleges természeti látványosságoknál valóban csak néhány kirándulóval találkoztak.
A személyes tapasztalatokra épülő előadás keretében Dr. Karancsi Zoltán vetített képek segítségével megismertette a közönséggel a vidék legérdekesebb és legszebb tájait. Többek között beszélt az ősi kereskedővárosról, ahol csak sírok maradtak meg, hegyvonulatok közötti vörös sivatagról, ahol egykor karavánutak haladtak. Az ígéret földjére nyíló panorámáról, a világ legkülönösebb tengeréről, a felfedezésre váró kanyonokról, a római emlékekről és a keresztes lovagok várairól.
V. K.
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.
Forrás:felegyhazikozlony.eu