A csúcsokat nem csak megmászni kell;
meg kell tanulni körülnézni, ha felértél...
Legújabb cikkek
Hegymászó szervezetek
Humánum és szakmaiság
„Engem szeret a Jóisten. És én is Őt!” Ezzel a mondattal kezdte dr. Kása Zsuzsanna a bemutatkozást, amire tankerület igazgatói kinevezése alkalmából kértem. Beszélgetésünk során érintettünk magánéleti és szakmai hullámhegyeket-hullámvölgyeket, néha még kríziseket is. Végül valahogy mégis mindig ugyanide kanyarodtunk vissza: Istenhez és a szeretethez. Kása Zsuzsa közhelyek és szuperlatívuszok nélkül, a lehető legtermészetesebben beszél ezekről a kérdésekről. Azzal a józan mértéktartással és megérlelt-megélt bölcsességgel, amit a félegyháziak megszoktak, és talán már el is várnak tőle.
– Február 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kiskunfélegyházi Tankerületének igazgatója. Vágyott erre a pozícióra?
– Egyszerűen az élet hozta. Egyik feladatból következett a másik, majd egy folyamatnak ez lett a kimenetele. Nem vágytam, de nem is bánom. Új kihívásként tekintek rá. Mindamellett – bár nem sok munkahelyem volt – eddig még mindenhol jól tudtam magam érezni, és szakmailag is kiteljesedhettem. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal sem lesz másként. Hálás vagyok, amiért úgy kaptam ezt a lehetőséget, hogy előtte a nevelés-oktatás szinte minden szegmensét végigjártam, megéltem a nehézségeit, mindennapjait. Voltam jogász, pedagógus, kollégiumi nevelő, iskolában vezető, a hivatalban osztályvezető.
Majd öt évvel ezelőttig a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel dolgoztam. Túlzás nélkül mondhatom, hogy a munkakapcsolatunk humánus, szeretettel teli volt, miközben stabil szakmai alapokon állt. Most várakozással tölt el, hogy ugyanabba a körbe kerülök vissza, és bízom abban, hogy a központosított tanügyigazgatás anomáliáit is „ki tudjuk majd simogatni”.
– Kanyarodjunk még vissza az előzményekhez, és vegyük sorra milyen állomásokon át vezetett az út idáig!
– 1962-ben születtem Félegyházán, itt végeztem a zenei általános iskolát, majd a gimnáziumot. Egygyermekes, szerető családban nőttem fel, és máig hálás vagyok a szüleimnek mindazért, amit tőlük útravalóul kaptam. Pedagógus édesanyám az egypártrendszerben is gondoskodott arról, hogy életem részévé váljanak a keresztény értékek. Édesapám a műanyaggyárban dolgozott vezető beosztásban.
1986-ban végeztem Szegeden a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd jogászként kezdtem el dolgozni. Párhuzamosan szakmai tárgyakat tanítottam a Közgazdasági Szakközépiskolában. Igazából gyerekkorom óta pedagógus szerettem volna lenni, és időközben meg is erősödött bennem, hogy ez a hivatásom. Így idővel teljesen áttértem a pedagógus pályára, és a Debreceni Egyetem szervezésében szakvizsgát is tettem. Előbb a „Közgé” pedagógusa, majd igazgatóhelyettese voltam, majd Ficsór József polgármester úr és dr. Csölle Yvette jegyzőasszony hívását elfogadva helyezkedtem el a Polgármesteri Hivatal művelődési osztályán, ahol később osztályvezető lettem. Ezúton is szívből köszönöm elődömnek, Csáki Sándorné Juditnak mindazt, amire megtanított. Innen - jó négy évvel ezelőtt - Kapus Krisztián akkori polgármester magánéleti képzelgése miatt kellett távoznom. Gyakorlatilag fél órát kaptam, hogy elhagyjam a hivatalt. Ebben a bizonytalanságban nyújtott segítő kezet Mayer Tamásné, akinek örökre hálás leszek, amiért „tiltás” ellenére is felvett a Constantinum Intézmény pedagógusai közé. Később a fenntartó rend képviseletében Klára nővér felkért az intézmény középiskolájának vezetésére. Most is a velük való egyeztetést követően döntöttem úgy, hogy élek a kínálkozó lehetőséggel. Szeretettel a szívemben jöttem el.
Természetesen döntésemet megbeszéltem a családommal is. Három gyermek édesanyja vagyok. A 29 éves Viktóriám gazdasági mérnök, Félegyházán él és dolgozik. A 27 éves Gabikám Nyíregyházán lakik, férjnél van, hivatását tekintve versenylovas, belovagló, egyébként pedig a 10 hónapos Norina unokám édesanyja. „Kisfiam” Miklós, 19 éves fogtechnikus tanuló. Gyermekeim édesapjával tíz éve váltunk külön, de azóta is szeretetteljes, egymást segítő kapcsolatot ápolunk.
– 2014 októberében képviselő-jelöltként is megmérettette magát. Mi vonzotta a politikához?
– Amikor Csányi József úr a kampányidőszakban megkeresett, hogy segítenék-e a polgármester-jelölti programjában az oktatási koncepciót összeállítani, igent mondtam. Ennek egyik oka az volt, hogy elsősorban a szakmát, és nem a politikát láttam a kihívásban, másrészt olyan szakmailag hiteles, pozitív úriembert ismertem meg személyében, aki mögé kényszerem volt beállni. Nem sokkal később szóba került a képviselő-jelöltség kérdése is, és én annak ellenére vállaltam ezt lakóhelyem, a Bankfalu körzetében, hogy tudtuk: a széles körben ismert okok miatt reménytelen, és hogy jelölttársammal szemben győzelmet érhessek el. Ennek ellenére büszkén mondom, hogy mindössze 21 szavazattal maradtam le. Ahogy azt is, hogy olyan ember mögé álltam, akit vállalni tudok, akiben bízom. Nincsenek politikai ambícióim, de ha a szavazók erre felhatalmaztak volna, tisztelettel, becsülettel helytállok. A Jóisten azonban mást tartogatott számomra.
– Tankerületi igazgatóként milyen tervekkel kezdi meg a munkát?
– A terveket behatárolja a központosított rendszer és a mögötte lévő jogi normahalmaz. Január 1-jétől nagyobb szabadságot kaptak a tankerületek, ami remélhetőleg a nevelő-oktató munka hasznára fordítható. Mindenekelőtt az igazgató kollégákkal történő egyeztetés és közös munka a célom. Semmi újat nem akarok! Most is abban a szellemben kívánok dolgozni, ahogy azt korábban a művelődési osztály vezetőjeként tettem. Új beosztásomban - több más feladat mellett - a kiskunfélegyházi és a kistérségi általános iskolák tanügy-igazgatási, operatív és humán erőforrás gazdálkodási feladatait látom el, kapcsolódó ügyekben kapcsolatot tartok az önkormányzattal, pályázatokat és projekteket fogok össze. Összesen 9 intézmény 12 tagintézménnyel tartozik a tankerületbe Félegyháza, Bugac, Pálmonostora, Petőfiszállás és Gátér területén.
Várakozással teli szívvel látok hozzá a munkához, és minden erőmmel azon leszek, hogy az érintettek legnagyobb megelégedésére lássam el a feladatot.
Tóth Timea
Forrás:felegyhazikozlony.eu
Dr. Kása Zsuzsanna lett a félegyházi tankerület vezetője
Dr. Kása Zsuzsanna vezeti a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kiskunfélegyházi Tankerületét február 1-től. Személyében egy a város által korábban elismert szakember kezdheti meg munkáját.
Bejárta a világot a lány képe
|
Bejárta a világot Nagy Renáta akvarell festménye, amit a Japánban meghirdetett Nemzetközi Környezetvédelmi Gyermekrajzversenyre készített.
E hatalmas univerzumban bolygók és csillagok milliárdjai léteznek. Egyre csökken azonban a valószínűsége az olyan Föld-szerű bolygók létezésének, amelyek levegővel, vízzel és sok élő szervezettel rendelkeznek. Maga a Föld létezése nem más, mint egy csoda, ahogy az emberi lények és más élőlények léte is. Itt élünk ezen a csodával határos módon kialakult bolygón, egymás mellett emberek, állatok és növények – olvasható a 15. alkalommal meghirdetett Nemzetközi Környezetvédelmi Rajzverseny kiírásában.
A szervezők azt kérték a 7 és 15 év közötti gyerekektől, hogy a Föld varázslatos tájairól vagy élőlényeiről készítsenek rajzokat. A pályázatra 81 országból 21 ezer 284 gyermek küldte be alkotását. Hazánkból több mint ezer gyermek csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezzel a hatodik legtöbb rajzpályázatot benyújtott ország lettünk. A hatalmas mezőnyben négy magyar díjazott is van. Az egyik Nagy Renáta, aki még tavaly a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 8. osztályos tanulójaként küldte be alkotását. Akvarell festménye egy reprezentatív kiadványban és képeslap formájában a világ minden részére eljutott – tudtuk meg Bense Zoltántól, a diáklány egykori földrajztanárától, aki felhívta a Renáta figyelmét a pályázatra. A tehetséges fiatal lány – aki azóta már Tiszakécskén él és tanul – szívesen vállalkozott a feladatra. Mint mondta, színes pasztell festményével azt szerette volna szimbolizálni, hogy bőrszíntől, nemzetiségtől és távolságtól függetlenül barátságban kellene együtt élnünk ezen a csodálatos bolygón. Ugyanakkor azt is hozzátette: még most is hihetetlen számára, hogy egy hétköznapi lány egyszerű festménye a figyelem középpontjába kerülhet. Renáta egyébként a tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium 9. osztályos diákja. Három nyelvet angolt, németet és olaszt tanul. Emiatt azonban kevés ideje jut kedvenc elfoglaltságára: a rajzolásra. De továbbra sem szeretné abbahagyni az alkotást. A nemzetközi elismerés olyan visszajelzés számára, ami újabb lendületet adott a folytatáshoz – mondta Renáta.
Írta:Vajda Piroska
Forrás: Petőfi Népe
Nagy Renáta festménye az egész világot gyönyörködteti
Maga a Föld létezése nem más, mint egy csoda, ahogy az emberi lények és más élőlények léte is. Itt élünk, ezen a csodával határos módon kialakult bolygón, egymás mellett emberek, állatok és növények. Rajzolj a Föld varázslatos tájairól vagy élőlényeiről egy képet és nevezz be a versenyre – ezekkel a gondolatokkal biztatták a világ általános iskoláskorú gyermekeit a japán szervezők, hogy nevezzenek a 15. alkalommal meghirdetett Nemzetközi Környezetvédelmi Gyermekrajz Versenyre. A felhívásra Bense Zoltán figyelt fel és ajánlotta tehetséges tanítványának, Nagy Renátának. Reni szívesen vállalkozott rá. Igaz, hogy elsősorban fekete-fehérben szeret dolgozni, de elfogadta az ajánlást, hogy igazodjon a japán pozitív gondolkodásmódhoz. Ezért nem a környezetvédelemhez kapcsolódó negatív élményeit festette meg, hanem színes, vidám hangulatú képeket nyújtott be a pályázatra. Sikeres volt az együttgondolkodás. A pályázatra 81 országból 21284 (Magyarországról 1037) rajz, illetve festmény érkezett. Renáta pasztell festménye pedig díjat nyert. Alkotása így szerepel a pályázat reprezentatív kiadványában, megjelent képeslapon is, amely a szervezők jóvoltából a világ minden tájára eljutott.
A díj átvétele utáni beszélgetésen Renáta nagyon szerényen beszélt önmagáról, sikeréről.
- A pályázatot még az elmúlt évben adtam be, akkor a Batthyány Általános Iskola tanulója voltam. Jelenleg Tiszakécskén járok gimnáziumba. Három nyelvet, angolt, németet és olaszt tanulok heti 19 órában. Ez nem könnyű, de azért továbbra is szakítok időt a rajzolásra is.
- Intenzíven tanulod a nyelveket, mi ennek a célja?
- Van lehetőségem arra, hogy a második év után nyáron kijussak Angliába. Ott egy kicsit továbbtanulhatok és fejleszthetem angol nyelvtudásomat. Idegenvezető szeretnék lenni, emellett pedig elvégezni egy főiskolát, vagy egyetemet.
- De gondolom a rajzot, a képzőművészetet sem akarod feladni?
- Természetesen nem. Képzőművészeti főiskolára is szívesen elmennék, de ehhez még fejlődnöm kell, mert még nem vagyok annyira profi.
- A környezeted ismeri a rajzaidat és festményeidet?
- Igen. Be szoktam mutatni ismerőseimnek, barátaimnak, és általában tetszik nekik. Ez biztatást ad a folytatásra. Ez a díj pedig arra ösztönöz, hogy figyeljem a megjelenő pályázatokat, és hogy minél többször megmérettessem magam.
H. S.
ELHUNYT DR. TARJÁNYI ZOLTÁN
Dr. Tarjányi Zoltán, a PPKE Hittudományi Kar Erkölcsteológia Tanszék tanszékvezető professzora,egyetemi tanár, pápai prelátus 2015. január 5-én elhunyt. Tarjányi Zoltán erkölcsteológus, egyetemi tanár, pápai prelátus január 5-én, vízkereszt vigíliájának hajnalán átköltözött a mennyei hazába.
Paptársai, növendékei és kiterjedt baráti köre megdöbbenéssel és mély fájdalommal értesült arról, hogy Dr. Tarjányi Zoltán váci egyházmegyés pap, a Pázmány Péter Katolikus professzora az örökkévalóságban költözött. Tarjányi Zoltán 1951. február 3-án Kiskunfélegyházán született és közel 64 éves korában, Urunk megjelenésének ünnepének előnapján távozott az élők sorából. Teológiai tanulmányait, váci egyházmegyés kispapként először Szegeden, majd Budapesten, a Hittudományi Akadémián végezte. 1974-ben Vácott pappá szentelték. Papi életének első évei lelkipásztori munkával teltek. 1974 és 1983 között Pécelen és Gödöllőn volt káplán. Szellemi és tudományos igényessége korán megmutatkozott. Előbb 1997-ben a Hittudományi Akadémián, erkölcsteológia disszertációjával doktorátust szerzett, majd 1985-ben Strasbourgban, a posztgraduális tanulmányok végén szakdoktorátust kapott.
A tudományos fokozatok megszerzését követően Tarjányi Zoltán élete elsősorban a teológiai tantárgyak oktatásával, papneveléssel és a katolikus közéletben végzett tevékenységgel telt. Teológia tanárként dolgozott az Egri, a Győri és a Váci Hittudományi Főiskolákon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán először a Liturgika és Lelkipásztori tanszék professzora volt, 2001-től pedig az Erkölcsteológia tanszék vezetője lett. Oktatói tevékenysége közben nevelte is a papnövendékeket. Ezt a fontos papi tevékenységet kiemelt módon 1985-1990 között a Központi Papnevelő Intézet prefektusaként végezte. Az oktatói és nevelői tevékenység mellett Tarjányi Zoltán a keresztény közéletben folyamatosan kivette a részét. 1976 és 1988 között a Magyar Katolikus félóra műsorának egyik szerkesztője. 1976-tól az Új Ember Katolikus hetilapban folyamatosan jelentek meg írásai, később ennél a lapnál a szerkesztőbizottság tagja, majd főszerkesztő volt. Egyik legjelentősebb társadalmi tevékenysége a 2002 óta a Jel Kiadónál megjelenő Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT), Erkölcsteológia könyvtár (ETK) és az Erkölcsteológia Források (ETF) szerkesztése volt.
Tarjányi Zoltán élete során nagyon sok könyvet írt, és cikket jelentetett meg. Ezek közül a legjelentősebben: Könyvei: Pedagógia I. A keresztény nevelés és oktatás története (2001); Pedagógia II. Az ember személyi kibontakozása (1998); Pedagógia III. A nevelés keretei és tartalma (1999); Kateketika I. A hitoktatás története és elmélete (1998); Kateketika II. A hitoktatás gyakorlata és módszertana (1999); Vasárnapi Ige (1999); Misekalauz (2000); Erkölcsteológia I. A morálteológia története és alapfogalmai (2005); Erkölcsteológia II. Az Istennel való kapcsolatunk erényei (2006); Erkölcsteológia III. Az erkölcsi erények (2004) Tanulmányai: A Vanyó Lászlót, Dávid Katalint, Fila Bélát, Jelenits Istvánt, Bolberitz Pált, Tarjányi Bélát, Rózsa Hubát, Török Józsefet köszöntő születésnapi kötetekben, az Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) sorozat könyveiben, valamint a Teológia, Vigília, Jel, Távlatok, Pretres Diocésains folyóiratokban jelentek meg.
Végül emlékezzünk meg arról, ami számunkra a legfontosabb, az írásban nem rögzíthető, szívünkben őrzött hagyatékáról, amelyet a természetfelettire irányuló tekintetben, hitében és emberségében láthattunk. Ezek a jó tulajdonságai mindig ismertek voltak, betegségében pedig még erősebb kontúrokkal jelentek meg. Tanári szobájában mindig találhattunk, egy-egy régi barátot, ismerőst vagy tanítványt, akikkel őszintén megosztotta a gondolatait. Nem szerette a kertelést, rögtön rátért a lényegre, amely mellett a teológia érvek mellett a szépirodalmi példákat is felhasználta. A lényegre és az egyszerűségre törekvés egész emberi magatartására jellemző volt. Nem szerette a feltűnést, munkáját lelkesen és szerényen végezte. Asztalán mindig verseskötetek voltak. Betegsége óta Babits és Kosztolányi verseit olvasta. A könyvek mellé karácsony előtt üdvözlő lapokat tettünk, amelyek felbontatlanul most ott találhatók. Hitünk szerint ezekre a jó kívánságokra nincs már szüksége. A Jó Pásztor, Aki meghívta őt, és küldetést adott számára megajándékozta már őt jóságával, szeretetével. (Beran Ferenc)
Forrás: http://ppke.hu, http://www.vaciegyhazmegye.hu,magyarkurir.hu
További cikkeink...
Elérhetőség
Tel.: +36 (20) 332-89-56
e-mail: zbense@gmail.com
nyugszik 20:03-kor.
Holnap
Választókerület
Gondola
Látogatók