Fekete Pál – a tanítók tanítója
Fekete Pál mellszobrát avatták fel ma, november 6-án, pénteken, a Deák Ferenc utca és a Korond utca találkozásánál jelezve az utókornak: itt élt és dolgozott az ízig-vérig félegyházi tanár és politikus.
Fekete Pál az általános iskolát követően a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanult. Rendkívül tehetséges diák volt: verset írt, szépen énekelt, remekül rajzolt, tornászversenyek dobogós résztvevője volt, de a természettudományos tárgyak is érdekelték.
A város polgármestere, Csányi József köszöntőjében annak a gyermekkori találkozásnak az emlékét idézte fel, amikor Fekete Pál meglátogatta régi iskoláját, a Petőfi Gimnáziumot. A polgármester beszédét követően a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola és a Platán utcai tanintézmény diákjai Fekete Pál 14-15 éves korában papírra vetett gondolataiból és verseiből idéztek, továbbá kedvenc népdalait is elénekelték.
A szobor leleplezését követően Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés alelnöke avató beszédében így fogalmazott: most egy olyan ember emléke előtt tiszteleg az utókor, akinek a jó Isten rövid élethosszat engedett meg, mégis ez alatt az idő alatt minden tőle telhetőt teljesített, és ami a legfontosabb, hogy kiállt a haza mellett. Aki hű volt hivatásához, sokat tett a haza, a szűkebb pátria és a család érdekében. Aki megérdemli az elismerést.
Lezsák Sándor felidézte Fekete Pál életének fontosabb állomásait. A Magyar Demokrata Fórum alapítótagjaként az itt született programot tekintette a kívánt társadalmi változások alapjának. Ezt vette alapul, amikor jelöltként indult az 1990-es választásokon. Kiskunfélegyháza város és környékének ügyeit nagy felelősséggel, kellő tájékozottsággal képviselte a parlamentben. A kormánykoalíció oktatási munkacsoportjában a közoktatási és szakképzési törvény reformjáért dolgozott; javaslataival hozzájárult a Nemzeti Alaptanterv kidolgozásához. 1994 decemberétől tagja volt a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésnek, ahol a pénzügyi bizottságban képviselte a szakmai érdekeket. Négy éven át volt képviselő, amely igen mozgalmas és kemény időszaka volt életének. Szigorú önfegyelemmel, a köznek szentelve minden idejét dolgozott, hogy példásan képviselhesse a város és környékének ügyeit. Ezen kívül publikált pedagógiai irodalomban és társszerzője az 1995-ben megjelent Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez című helytörténeti könyvnek, egyik szerzője a Kossuth Lajos emléke Kiskunfélegyházán című, 2002-ben megjelent kötetnek.
Fekete Pál a Kiskunfélegyháza Város Díszpolgára címet posztumusz kapta meg 2008-ban, most pedig egy szobor jelzi azt, hogy itt született és tevékenykedett Félegyházán. Az emlékművet Hajagos Gyula Plébános áldotta meg. Ezután mindenki elhelyezte koszorúit, virágait a szobornál, amelyet Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek készítettek.
V. K.
Fotó: Hájas Sándor
Fekete Pál szoboravató
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata szeretettel hív mindenkit november 6-án, pénteken 11 órára a Deák Ferenc utca - Korond utca találkozásához a Fekete Pál-mellszobor avató ünnepségére.
Program:
Köszöntőt mond Csányi József polgármester.
Avató beszédet tart Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a Magyar Országgyűlés alelnöke.
Közreműködnek a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola diákjai.
Forrás: felegyhazikozlony.eu
Szabad az út a Móra tér felé
Bár hivatalosan még nem adták át, de ma már használatba vehették kerékpárosok és gyalogosok egyaránt a Szalay Gyula utca melletti útszakaszt, és a lakóházakhoz (üzletekhez) tartozó parkolók egy részét is.
Bense Zoltán emlékeztetett arra, hogy régi problémát sikerült most megoldani. Mint elmondta, évek óta visszatérő gondként kerül szóba a lakossági fórumokon, fogadóórákon a környék csapadékvíz elvezetésének megoldatlansága. Az üzlettulajdonosok, gépkocsi használók és járókelők sérelmezték, hogy esős időben a parkolók nem használhatók, és ilyenkor gyalogosan is érdemes inkább elkerülni ezt az útszakaszt. Ennek oka az elvezető csatorna hiánya volt.
A mostani beruházás megnyugtató megoldást jelent, így nem kell többé pocsolyákban gázolni a Szalay Gyula utcán. Pályázati lehetőség híján az önkormányzat saját forrásból teremtette elő a beruházás teljes, 10 millió forintot meghaladó költségét.
A városközpont és a Móra tér közötti gyalogos közlekedés így rövidebbé és biztonságosabbá válik. A sáros, szinte már használhatatlan útszakasz rendbetételét örömmel fogadták az erre járók, és azt is elégedettséggel nyugtázták, hogy a térrendezés is megtörténik.
Forrás: felegyhazikozlony.eu,bensezoltan.hu
Képviselők munkában: Bense Zoltán 2. választókörzet
2006 óta tagja a félegyházi képviselő-testületnek Bense Zoltán, elsősorban mégsem politikusnak tartja magát. Mint mondja, hite szerint képviselői esküt a város és a polgárok szolgálatára tett. Nála a hangsúly a „szolgálaton” van.
– Ez a harmadik ciklus, hogy a 2. választókörzet képviselője vagyok. Itt lakom a családommal, és itt éltem már gyerekkoromban is – tudom meg tőle, útban a javában zajló Szalay Gyula utcai beruházáshoz.
Útközben nem sokat tudunk beszélgetni. Erről köszönést fogad, arról kérdést hallgat meg a képviselő, egy idősebb hölgy ügyében máris telefont ragad. Mivel a válasz alaposabb utánajárást igényel, a visszajelzés ígéretével távozunk.
– Sokan választják ezt az útvonalat a Móra tér és a belváros között – magyarázza immár a Szalay Gyula utcára érve az okokat, amiért gyakorlatilag képviselősége kezdetétől kiemelten foglalkozik ennek a területnek a fejlesztésével.
– Már 2007-ben a javaslatomra készült el az az előterjesztés, ami – az akkori városvezetés, Ficsor József polgármester és a képviselő-testület támogatásával – lehetővé tette az elhanyagolt, ápolatlan, terület rendezését. Az önkormányzat megvásárolta a két magántulajdonban lévő telket, megtörtént a törmelékek, bontási anyagok elszállítása, a még itt álló ásott kút betemetése, a városi közvécéként használt, elvadult bokrok, cserjék kivágása. Így alakult ki akkor itt egy nagyobb zöldfelület, egyfajta belső udvar a házak között.
A lezárt munkaterületen dolgozik a markoló, már „mutatja magát” a megújuló tér is. A csatornázás, csapadékvíz elvezetés után parkolók és járda épül, a régi villanyoszlopokat kandeláberek váltják fel.
A hosszabb távú tervek azonban még ezen is túlmutatnak. Bense Zoltán – összefogva a szomszédos körzet képviselőjével, Balla Lászlóval – egy padokkal, sétáló ösvényekkel, pihenő-, vagy akár főzőhelyekkel is színesített zöldterületet álmodott meg ide, amely kisebb közösségi rendezvények helyszíne is lehetne.
Sok kérdésem lenne a pedagógus, hegymászó képviselőhöz, de a válaszokat folyton félbeszakítja egy kérés, egy jelzés, egy telefonhívás… Így kénytelen vagyok korábbi találkozások, beszélgetések emlékeit is segítségül hívni, hogy a maga teljességében lássam Bense Zoltánt. A szenvedélyes természetjárót, az elvei mellett hajlíthatatlanul kiálló embert, az együtt megélt élmények nevelő hatását valló pedagógust.
Mire megkérdezném hol túrázott utoljára, már a József Attila Általános Iskola előtt állunk a VSZKSZ-t képviselő Tóth László, és Ódor László, a jegyzői iroda szociális csoportjának vezetője társaságában. A Deák Ferenc utca és a Korond utca közötti jobbsorsra érdemes háromszög alakú közterület helyszíni szemléjének célja megtalálni a legideálisabb körülményeket a város első országgyűlési képviselője, Fekete Pál szobrának. A jelenlévők számba veszik a szükséges területrendezési munkákat, amelyek megtervezésénél – kéri Bense Zoltán – a Petőfi-kút leendő helyével is számoljanak.
– Régi vágyam visszaállítani ezen a területen az „igazi” Petőfi kutat – mondja lelkesen, immár a Korond utcai játszótér felé sétálva. – Én gyerekként még ittam abból a kútból. Tudom, sokan örülnének, ha sikerülne rekonstruálva visszailleszteni a városképbe.
A játszótéren éppen nyírják a füvet. Körbejárjuk a kerítést, ami bizony javításra szorul, és a játékokra is ráférne a bővítés. Bense Zoltán ezt a jövő év tervei között tartja számon. Csöndes, de határozott szavakkal avat be a körzetben tervezett további fejlesztési elképzelésekbe. Közöttük szót ejt a Bikahegy közvilágításáról, a szikkasztókról, az utak javításáról.
– Sokat köszönhetek ennek a városnak: rengeteg gyerekkori élményt, a szülőház melegét, az iskolák útravalóit… Édesapám a félegyházi Szent István templom főkántora volt 30 évig. A pedagógus pályát adta fel érte. Én érettségi után elektronikai műszerésznek tanultam, később a földrajz szakos tanári diploma mellett az egyetemen okleveles környezetvédő végzettséget is szereztem, majd mesterszakon okleveles földrajztanár lettem. Közben soha nem volt kétséges számomra, hogy Félegyházán akarok élni, családot alapítani, felnevelni a gyerekeimet. Mindez megadatott. Feleségemben hasonló érdeklődésű megértő társra, gyermekeim gondos anyjára, számomra a biztos hátország megteremtőjére találtam. Képviselőként azt szeretném elérni, hogy Félegyháza sokaknak adhasson olyan ideális körülményeket szakmai és magánéletükhöz, amit én itt megtaláltam.
A Mártírok és a Hunyadi utcákat róva a Kék-víz ivóvízminőség-javító projekt keretében megvalósult úthelyreállításokat szemrevételezzük. Bense Zoltán hangjában percről percre fokozódik a feszültség.
– Rengeteg lakossági panasz jut el hozzám, és nagyon sok energiát emészt fel ezek tolmácsolása, a jogos panaszok képviselete. A családsegítő szolgálat és a mentőállomás előtt például – finoman szólva is – erősen kifogásolható az elvégzett munka minősége – emel ki néhányat a konkrét esetek közül.
Körzetbejárásunk következő állomása az Alsótemető, ahol a legfontosabb cél a terület bekerítése és új ravatalozó építése, de a bővítés is napirenden van. Ezért vásárolt meg a közelmúltban két szomszédos területet az önkormányzat. Innen a Móra térre megyünk, és rövid sétával zárjuk a városnézést. Nem véletlenül éppen itt: az Angyalos-kút különösen kedves Bense Zoltán szívének. Megállunk a tövénél, körbejárjuk, nyugtázzuk, hogy tavasszal ráférne egy tisztítás, felkerül az új tábla is. Az angyal arca magán tartja a pillantást. Különös, de a fém hidegségének nyoma sincs rajta.
Csendben lépdelünk tovább a helyhez, ahová kicsit arrébb a félegyháziak nagy kedvencét, a Békás kutat szeretné felállíttatni Bense Zoltán. Azt mondja: nosztalgiából. Szemünket a parkrészletre szegezzük, de a figyelmünket még nem engedi el a fémangyal. Mintha most is Félegyházáért imádkozna.
Tóth Timea
Forrás:felegyhazikozlony.eu
30. Kikindai Töknapok
Kiskunfélegyháza város hivatalos küldöttsége látogatott el a hétvégén Nagykikindára, ahol a 30. Kikindai Töknapok rendezvényein vettek részt. A delegáció vezetője Balla László alpolgármester volt, vele együtt Bense Zoltán képviselő, valamint a Testvérvárosi Egyesület részéről Dulity Kálmán, Faragó János és Kiss Gábor utaztak a vajdasági városba.
A magyar küldöttség házigazdája és vezetője Kabók Imre, Kisorosz polgármestere (aki a Kikindai Tanács tagjaként a helyi közösségekért és a nemzeti kisebbségek helyzetéért felelős), valamint Talpai Sándor polgármesteri segéd voltak. A delegáció tagjait az a megtiszteltetés érte - mondta el Balla László alpolgármester, - hogy a zsúfolt programok ellenére szombaton külön fogadta őket Pavle Markov, Kikinda polgármestere.
A barátságos hangulatú beszélgetésen egyebek mellett abban állapodtak meg a vendégek és a vendéglátók, hogy megfelelő pályázati kiírás esetén közös projektek kidolgozásában és megvalósításában is szívesen együttműködne a két város. Bense Zoltán képviselő elmondta: a félegyházi delegáció megtekintette a nagy hagyományú rendezvény fő látványosságát, amikor a hatalmas méretű tököket a színpadra emelték, és ott egy hatalmas mérlegen lemérték.
Délután, az ünnepélyes köszöntőt követően Balla László alpolgármester rádió- és televízió interjúban is tolmácsolta a félegyháziak üdvözletét Kikinda testvértelepülésnek és gratulált a színvonalas rendezvényhez. Este Kabók Imre vezetésével Kisorosz település tájházához utaztak, ahol Talpai Sándor volt a vendéglátó.
Forrás:felegyhazikozlony.eu