A csúcsokat nem csak megmászni kell;
meg kell tanulni körülnézni, ha felértél...
Legújabb cikkek
Hegymászó szervezetek
Újraéledhet Kemence?
– A kemencei tábor újraélesztése nagyon sok félegyházi számára érzelmi kérdés. Bevallom: magam is közéjük tartozom – szögezi le Bense Zoltán, aki évek óta szorgalmazza a hajdan jobb időket látott, a városban ma élő felnőttek ezrei számára meghatározó nyári kalandok emlékét idéző tábor újraindítását.
– Több mint egy évtizeden át – főiskolásként, majd végzett pedagógusként – Kemencén töltöttem a nyarakat, számos kollégával, például Jankovszki Ferenccel együtt. Rengeteg élményt éltünk át a gyerekekkel közösen. Visszajelzések sora árulkodik arról, hogy felnőttként is őrzik a túrák, kirándulások, tábortüzek, zászlóőrzések emlékét, és szeretnék, ha ebben saját gyermekeiknek is része lehetne.
A kemencei tábor valamikor a 80-as évek elején került a félegyházi önkormányzat tulajdonába. Akkor az motiválta a döntéshozókat, hogy az alföldi gyerekeknek alkalma legyen természetközeli élményeket szerezni a hegyekben. A Börzsöny lábánál, a hegység és az Ipoly-völgye között leltek rá Kemencére, ami remek választásnak bizonyult. A félegyházi gyerekcsoportok egészen a 90-es évek közepéig töltötték meg nyaranta önfeledt zsivajjal a Nagyvölgyet. Heti váltásban érkeztek, olykor két-három busszal. Az együtt töltött napok közösségépítésnek sem voltak utolsók: a csapatok tagjai összekovácsolódtak. Aki itt valaha megfordult, egy kicsit a magáénak érezte a Bence szállót, a faházakat, a gyerekek által csak „Majompofának” hívott Malomkövet és a Barát-sziklákat.
– Az akkori tanács mellett a szülők és gyerekek is sokat tettek a hely fejlesztéséért, hiszen éveken át Kemence gyarapodott a papír- és vasgyűjtésekből befolyt pénzből – meséli Bense Zoltán annak apropóján, hogy a napokban – Balla László alpolgármesterrel, dr. Faragó Zsolt jegyzővel és dr. Tisóczki Tamással, a vagyongazdálkodási csoport munkatársával – Kemencére utaztak. Látogatásuk célja az volt, hogy Pongrácz János polgármesterrel közösen „kibogozzák” a terület fejlesztését akadályozó tulajdonjogi szálakat, és felmérjék a jelenlegi helyzetet. –
A ’90-es évek derekán az önkormányzat bérbe adta a területet. Az első bérlőkkel még jól lehetett együttműködni, az utolsóval azonban komoly problémák merültek fel: nem csak a bérleti díjat nem fizette, de az önkormányzat birtokba venni sem tudta a saját tulajdonát. 2003-ban még pályázati forrásból több mint 10 millió forintot sikerült a táborra költeni, amiből megújult a fűtési rendszer, a tetőterasz és a konyha is. Az utóbbi mintegy tíz év azonban már a leépülésről szólt. Én továbbra is rendszeresen látogattam a területet, és döbbenten nyugtáztam az egyre romló állapotokat. Gyakorlatilag mindent elloptak, ami mozdítható volt – magyarázza Bense Zoltán.
A képviselő éveken át ki tudja hányszor hallatta hangját Kemence ügyében: interpellált, nyilatkozott, szövetségeseket keresett a félegyháziak közös tulajdonának megmentéséhez. Mert szerinte „erkölcsi kötelességünk” megtenni ezt.
– Csányi Józsefet még polgármester-jelöltként kerestem meg Kemence ügyében, és azonnal elkötelezte magát mellette. Mint egykori táborozó, ő is az „érzelmileg elkötelezettek” táborába tartozik. Dr. Kása Zsuzsanna, a Félegyházai Tankerület vezetője is lehetőséget lát arra, hogy az iskolai programok a félegyházi diákok számára zöldtáborokkal, erdei iskolával gazdagodjanak. Ehhez Kemencénél jobb helyet álmodni sem lehet.
Ez azonban egyelőre nagyon távolinak tűnik. Mint azt a legutóbbi látogatás is igazolta: gyakorlatilag a nulláról kell újrakezdeni az építkezést. A pillanatnyi helyzetet jól jellemzi a tábor területén kiragasztott, udvarias hangú levél: „Tisztelt Betörni Szándékozó! Az utóbbi években ide többször betörtek. Innen már nincs mit elvinni. Kérem, ne kísérletezzen!"
Kemence megmentését azonban már sokkal többen, sokkal jobban akarják, mintsem hogy meghátráljanak.
– Tisztában vagyunk azzal, hogy nagy fába vágja a fejszéjét a város, de olyan elemi igény, összefogás és egységes akarat mutatkozik ebben az ügyben, amit a döntéshozók nem hagyhatnak figyelmen kívül – mondja Balla László alpolgármester. – Tudjuk, hogy hosszú és szövevényes út vezet a megoldásig, de bízunk benne, hogy lépésről lépésre le tudjuk küzdeni az akadályokat. Jelenleg nincs se víz, se villany, a táborba vezető út – bár fizikailag továbbra is ott van – jogilag nem létezik. Mivel magánterületen halad át, ennek rendezéséhez egy kisajátítási eljárást kell véghezvinnie a kemencei önkormányzatnak, aminek az átfutása több hónap. Amíg ez a kérdés nem rendeződik, addig nem kötik vissza a villanyt, s amíg villany nincs, nem megoldható a terület, az épületek, az értékek védelme. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy a tábor Natura2000-es természetvédelmi területen fekszik, ebből adódóan teljesen új, zárt rendszerű szennyvízelvezetésről kell gondoskodni. És akkor még nem beszéltünk a szálló és a faházak rendbetételéről, a széthordott értékek, berendezési tárgyak pótlásáról…
Dr. Faragó Zsolt jegyző szerint a szükséges jogi procedúra hosszadalmas ugyan, de e nélkül nincs esély a tábor megmentésére és fejlesztésére. A kemencei polgármester segítőkész az ügyben, így a tervek szerint még szeptemberben a testület elé viszi az előkészítéshez szükséges TRT-módosítást. A procedúra várhatóan mintegy 8-9 hónapot vesz igénybe. Ezt követően lehet majd továbblépni. A város jegyzője egyébként maga is jó szívvel gondol a gyerekként megélt kemencei nyarakra, és reméli, hogy saját gyerekinek is lesz még része hasonlóban.
Balla László szerint az út után a következő lépés az áram visszakapcsoltatása lesz. Ennek érdekében már felvették a kapcsolatot az észak-magyarországi áramszolgáltatóval. Bármilyen további fejlesztést, beruházást ugyanis kizárólag megfelelő őrzés-védelem megléte után kezd meg az önkormányzat.
Természetesen egy ilyen nagyságrendű beruházás tisztán önkormányzati forrásból nem lehetséges. A kemencei polgármesterrel folytatott tárgyalások eredményeként azonban felmerült annak a lehetősége is, hogy a két település közösen pályázzon a napjainkban méltatlanul mellőzött gyerektáboroztatás fellendítéséért itt, a Börzsöny lankái között.
Tóth Timea
Forrás: felegyhazikozlony.eu
Elindult az 1,3 milliárdos beruházás a kórházban
Ideiglenesen új helyen fogadják a betegeket a szakrendelések
Megkezdődött a félegyházi kórházban a mintegy 1,3 milliárd forintos TIOP beruházás, amelynek keretében megújul két műtő az egynapos sebészet beindításához, 20 sebészeti postoperatív ágy és 12 ágyas nappali kórház működésének a feltételei teremtődnek meg, és felépül egy új épület, ahol a járóbeteg szakrendelők kapnak helyet. Így végre az orvos-beteg találkozások és a betegek várakozása is kulturált környezetben, európai körülmények között történhet Kiskunfélegyházán.
Megújul az endoszkópia, külön részt kap a pszichoterápia, a tüdőgondozó, kiépül a digitális röntgen, és létrejön az úgynevezett teleradiológia és telepatológia is. A hozzáépítéssel a sürgősségi betegellátáshoz szükséges vizsgáló és fektetők is megépülnek egy nagy átriumos rendszerű váróval együtt, ahol betegfogadó pult várja majd a betegeket.
Dr. Körtvélyessy András igazgató hangsúlyozta: minden előkészületet megtesznek annak érdekében, hogy a betegellátás zökkenőmentes legyen az építkezés, kivitelezés hónapjaiban is. A szeptember elsején megkezdett, és várhatóan öt hónapig tartó munkálatok idejére ideiglenesen új helyre költöznek a szakrendelések.
A gasztroenterológia és a belgyógyászat a harmadik emeleten, a régi műtőkből átalakított rendelőkben fogadja a betegeket. A sebészet és a sürgősségi fogadó a földszintről az első emeletre, a nőgyógyászat helyére kerül, a nőgyógyászat pedig a harmadik elemeltre költözik. A nagy forgalmat bonyolító vérvételi labort a bőrgyógyászat helyére, az első emeletre költöztetik. A bőrgyógyászat és az onkológia ugyancsak a harmadik emeleten kap helyet, míg a pszichiátria az új épület alagsorában. A költöztetés szeptember 18-án, péntekig folyamatosan történik.
A kórház régi főbejáratát már lezárták, és a Liszt Ferenc utca felől alakítottak ki új portát, illetve autósbejárót. A gyalogosok a kórházi patikával szembeni bejáratot használhatják, míg a mozgáskorlátozottak számára megnyitották az új szárny felőli kiskaput. A változásokról irányító táblák is tájékoztatják a betegeket.
Az új épületbe várhatóan tavasszal költöznek vissza a megszokott szakrendelések. Akkorra megteremtődnek a feltételei az egynapos sebészeti ellátásnak is, aminek működését két új műtő és húsz sebészeti ágy segíti majd. Lesz 12 ágyas belgyógyászati nappali kórház is. Mindennek köszönhetően bizonyos kisebb – szemészeti, ortopédiai, nőgyógyászati, lágyéksérv, plasztikai – műtétek helyben is elérhetőek lesznek a félegyházi betegek számára.
Ugyan a sikeres TIOP-pályázat támogatási szerződésére még két évvel ezelőtt rákerült a szerződők kézjegye, a fejlesztés tényleges megindítása adminisztrációs okokból napjainkig húzódott. Csányi József polgármester Lezsák Sándor országgyűlési képviselővel közösen több ízben tárgyalt a szakminisztériummal, közbenjárva a város számára oly fontos beruházás megindítása érdekében. A polgármester lapunknak elmondta: a mintegy 1,3 milliárd forintos fejlesztéssel nem ér véget Kiskunfélegyházán az egészségügyi ellátás színvonalának javítása, a térség országgyűlési képviselőjével közösen további eredmények elérésén dolgoznak a város és a környező települések betegeinek érdekében.
Tóth Timea
Az ivóvíz vezetékek cseréje megtörtént, a helyreállítási munkákra sok a panasz
Számos lakossági kifogás merült fel a Kék-Víz ivóvízminőség-javító program befejező mozzanatait érintően. A Hunyadi utca lakói például azzal keresték meg önkormányzati képviselőjüket, hogy a vezetékcsere utáni helyreállításokat nem megfelelő minőségben végezte el a kivitelező. Véleményük szerint a munkaárkok betemetésekor nem ügyeltek kellően az eredeti állapotok visszaállítására, a tömörítéskor pedig nem megfelelő anyagokat használtak. A felbontott sávok újraaszfaltozását is sürgették, mert a gépjárművek épségét veszélyeztető állapotok uralkodnak.
Bense Zoltán kezdeményezésére szeptember 2-án Balla László alpolgármesterrel és a projekt önkormányzati felelősével, Hartyáni Gyulával végigjárták a kritikus pontokat. Megállapították, hogy a tömörítés valóban sok helyen nem elfogadható, a helyreállított szakaszokon is számos problémát tártak fel.
Észrevételeiket a kivitelezővel ismertették. A felvetett problémákra a cég illetékesei azt válaszolták, hogy valamennyi kritikus pontot átvizsgálnak, és a szerződésnek megfelelően határidőre, október elejére minden helyszínen visszaállítják az eredeti állapotot. A Hunyadi utcai aszfaltozást pedig egy héten belül befejezik a közlekedési és parkírozási gondok mielőbbi megoldása érdekében – tájékoztatta lapunkat Hartyáni Gyula.
s. r.
Forrás:: felegyhazikozlony.eu, Félegyházi Közlöny
Ünnep Tordán
Háromfős delegáció: Balla László alpolgármester, Bense Zoltán önkormányzati képviselő, valamint Kiss Gábor, a Testvérvárosi egyesületi tagja képviselte Kiskunfélegyházát az erdélyi testvérváros ünnepén, a Tordai városnapokon. A nagyszabású rendezvényt augusztus 28. és 30. között rendezték meg.
Mint arról a delegáció tagjai hazatérésük után beszámoltak, a rendezvény hivatalos megnyitóján – amelyet augusztus 28-án, pénteken 10 órakor tartottak a polgármesteri hivatal dísztermében – Torda polgármestere, Tudor Stefanie köszöntötte a vendégeket. Az eseményen jelen voltak a környező települések polgármesterei, közöttük Emil Boc volt miniszterelnök, kolozsvári városvezető, Mircea Irimie parlamenti képviselő, a városi intézmények vezetői, és számos testvérváros -Kiskunfélegyháza mellett Hódmezővásárhely, Bihartorda, a vajdasági Torontáltorda, és a lengyel Szydlowiec - küldöttsége.
A kiskunfélegyházi vendégeket Nagyosi-Szabó Csilla idegenforgalmi-és turisztikai projektvezető kalauzolta a városban. A Magyarországról érkező képviselők találkoztak és baráti beszélgetést folytattak a tordai magyar képviselőkkel: Ádámosy Klára és Csép Leyla képviselő asszonyokkal.
Balla László, Bense Zoltán és Kiss Gábor a változatos programok közül részt vettek egyebek mellett a Városkapu megnyitásán és a XV. alkalommal megrendezett Virágkiállításon, megtekintették továbbá László Dániel festőművész kiállítását. Szombaton délelőtt Torda polgármesterénél jártak, és a vendéglátókkal közösen értékelték az elmúlt év történéseit, javaslatokat tettek a kapcsolatok további fejlesztésére. Később a háromfős félegyházi delegáció megtekintette Torda főbb nevezetességeit – így a sóbányát és a Túri-hasadékot – majd részt vettek az esti koncerteken és az ünneplő tordaiakkal együtt élvezték a rendezvényzáró tűzijáték látványát. A félegyházi küldöttség vasárnap délután érkezett haza.
Fotó: Kiss Gábor, ActionFoto.ro
Forrás: felegyházikozlony.eu, Félegyházi Közlöny
„Kék-víz” Programivóvízminőség-javító projekt tárgyában készült ütemezés
A projekt keretében oldódik meg Halesz és Selymes térségének ivóvízellátása, ősszel az első lakók rá is köthetnek a vezetékre. Az önkormányzat megtervezteti a bekötővezetéket, ezt követően lehetséges a Bácsvíz Zrt-nél a szolgáltatást igényelni.
A Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program keretében, 30 önkormányzat – közöttük a kiskunfélegyházi – részvételével alakult meg a „Kék Víz” Észak-Bács-Kiskun Megyei Ivóvízminőség Javító Program Társulása a Bácsvíz Zrt. működési területén. A 10,5 milliárd forint nettó bekerülési költségű projekt 8,3 milliárd forint KEOP támogatással és 2,2 milliárd forint BM önerővel vált lehetővé.
A kiskunfélegyházi térségi rendszeren belül mintegy nettó 2,3 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, amiből Kiskunfélegyháza nettó 1,8 milliárd forinttal részesül.
További cikkeink...
Alkategóriák
Elérhetőség
Tel.: +36 (20) 332-89-56
e-mail: zbense@gmail.com
nyugszik 20:11-kor.
Holnap
Választókerület
Gondola
Látogatók