„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
Barangolás az Altájon
A Földrajzi Szabadegyetem újabb előadására kerül sor október 27-én, csütörtökön 17 órakor a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Dr. Szilassi Péter (SZTE TTIK) egyetemi docens ismerteti meg hallgatóságát az ázsiai Altáj hegyláncolattal a Hattyúházban. Bevezetőt mond Bense Zoltán hegymászó, földrajztanár.
Az Altáj röghegység Közép-Ázsiában Oroszország, Kazahsztán, Kína és Mongólia területén helyezkedik el, Szibéria déli hegyvidékeinek legnyugatibb tagja.
2000 km hosszan húzódik az Ob és az Irtis folyók forrásánál. Magassága meghaladja a 4000 métert. A hegyvidék egyes oroszországi, gazdasági tevékenységtől lényegében érintetlen területeit az Altáj arany hegyei néven 1998-ban felvették az UNESCO világörökségi listájára.
Lakossági fórumot tart Bense Zoltán
Lakossági fórumot tart november 9-én, szerdán 17 órakor a polgármesteri hivatal tárgyalójában Bense Zoltán, a 2. számú választókörzet önkormányzati képviselője, a Városüzemeltetési Bizottság elnöke. Meghívott vendég Csányi József polgármester és Juhász László, a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetője.
Téma:
-
Fejlesztések, beruházások
-
Alsótemető, új ravatalozó tervezése
- Jövő évi tervek
Előtérben a pályázatok_Interjú Rideg Lászlóval, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökével
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a megye 118 települése, közöttük Kiskunfélegyháza fejlődését koordinálja. Rideg Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét a térségünket érintő pályázatokról és azok ütemezéséről, megvalósításáról kérdeztük.
- Mekkora keret áll rendelkezésre Bács-Kiskun megye fejlesztésére, és hogyan osztják szét a települések között az összeget?
- A megyei 63 milliárd forintos keretet, ami a települések fejlesztésére rendelkezésére áll, létszámarányosan tervezzük szétosztani. Ezekről a fejlesztési lehetőségekről valamennyi polgármesterrel személyes megbeszéléseken egyeztettünk arról, hogy milyen elképzeléseik vannak, illetve, hogy mi az, ami beépíthető a megyei fejlesztési tervekbe. Nagyon fontos ez az egyeztetési folyamat, ugyanis az nem lehet, hogy mindenki naperőművet építsen, vagy óvodát fejlesszen. A megyei önkormányzat úgy igyekszik navigálni ezt a folyamatot, hogy az összes pénz elfogyjon. Legyen szó csatorna- vagy útépítésről, óvoda, bölcsőde renoválásról, vagy más igényekről. Nagyon jó mederben tudunk egyeztetni a polgármesterekkel, és azt hiszem, hogy ez egy jó irány ahhoz, hogy minél többen meg tudják valósítani saját terveiket.
- Kiskunfélegyházán milyen projektek valósulhatnak meg a közeljövőben?
- Félegyházán óriás projektek vannak kialakulóban. Olyan nagyságrendű pályázatokat tudtak beadni, amilyeneket más települések nem. Kiemelem például a zöld város projektet, amelybe szinte az egész városközpont felújítása belefér, természetesen elsődlegesen a zöld területek növelése jegyében. Az a cél, hogy minél több zöldfelület, park, pihenőhely alakuljon ki, vagyis most a hangsúly a "zöldítésen" van. Hasonló nagyságrendű összegből tervbe van véve az ipari park fejlesztése is. Indokolja ezt Félegyháza rendkívül jó fekvése, és az is,hogy vannak e célra használható területei.
- A környező településeken jellemzően milyen fejlesztésekre pályáztak?
- A legtöbb környező település főleg energetikai hasznosításra szeretett volna támogatást kérni, tehát a meglévő épületek fűtésének felújítására, korszerűsítésére, szigetelésére. Azonban a csapadékvíz elvezetés és az óvodák építése, valamint felújítása is több település fejlesztési terveibe tartozik, amelyekre szintén igényelnének finanszírozást. Összességében úgy látom, hogy a közösségi létesítmények építését és felújítását tartják a legfontosabbnak, hiszen mindenki szeretné, hogy gyermeke, unokája, családtagjai korszerű épületekben és jó körülmények között tanuljon, dolgozzon.
V. K.