„A madarak lassan mind elrepülnek,
s az égre nagy, komor fellegek gyűlnek,
én itt vagyok még, de álmaim már tűnnek…
csak a Hegy örök… s ez újra álmokat szülhet…”
VILÁGPOSTA
P. Wolowicz Ádám SVD atya levele Chichagoból
Annyira gyorsan repül az idő. Nemrég számolgatni kezdtem magamban, s rá kellett döbbennem, hogy már több hónapja itt vagyok, messze a magyar földtől és sajnos általában nagyon messze a magyar nyelvtől is. Talán most meglepődnek azok, akik bár valamennyire ismernek engem, mégsem hallották azt, hogy az Egyesült Államokba utaztam néhány évre. Ez úgy történt, hogy egyszer a tartományfőnököm megkérdezte tőlem, nem mennék-e továbbképzésre külföldre. Akkor még az Alföldön dolgoztam, a kiskunfélegyházi plébánián. Nagyon élveztem a plébániai munkát és életemet az emberek között. Most kicsit másként telnek a napjaim. A könyvek lettek az új barátaim. Mi is történt velem az elmúlt hónapokban? Először egy falucskában éltem az USA szívében, ahol néhány hónap alatt megpróbáltam elsajátítani az angol nyelvet. Nagyon érdekes számomra, hogy ez az ország akkora, mint egész Európa. Ezért, ha valahová el kell utaznom, mindig óriási távolságokkal találom szembe magam. Ott, abban a falucskában, amelyet már említettem, mindenütt csak kukorica volt körülöttem. Az itteni étkezési szokások általában nagyon egészségtelenek. Maguk az amerikaiak is ezt tartják, ám miközben nevetnek ezen, már nyúlnak is a következő falat után. Én pedig nem szeretnék túl messze lenni ettől a kultúrától, ezért..ezért én is velük falatozom.
Másrészről viszont a sport is nagyon fontos az amerikaiaknak. Sok embert láttam a faluban is, aki esténként futott, biciklizett vagy sétált. Ezért én is elkezdtem többet mozogni.
A testi dolgok után foglalkozzunk egy kicsit a lelki élettel is. Először az itt élő nemzetek sokszínűségéről szeretnék írni. Két hónappal ezelőtt költöztem Chicagóba, hogy spiritualitást tanuljak. Amikor az utcán sétálok ebben a nagyvárosban, sokféle nyelvet hallok, csak épp angolt nem. Ez azért van, mert a lakosság zömét külföldiek teszik ki. Nagyon sok plébánia van, amely nem tipikusan amerikai. Van magyar templom is a város közepén, de van horvát, vietnami stb. is. Én is gyakran megyek különböző templomokba, ahová papot kérnek, hogy kisegítsen. Azok a plébániák általában három nyelvűek: angol, spanyol és lengyel. Vannak olyan templomok is, ahol majdnem csak afroamerikai emberek imádkoznak,de egyre nagyobb számban élnek itt mexikóiak is, akik szintén magukkal hozzák sajátos kultúrájukat, szokásaikat.
Ennek a színességnek van azonban egy sötétebb oldala is. Amikor az emberek ennyire különböznek egymástól, általában a saját nemzetükhöz tartozó kis csoportokban akarnak élni, sokszor néznek rossz szemmel a más nemzetekből származókra, s mindebből bizony sok probléma fakad.
Most pedig arról szeretnék írni nektek, mit is csinálok itt, miért nem vagyok Magyarországon. Először is azt kell mondanom, hogy hiányzik a magyar föld, főleg az emberek, de a konyhai illatok is.
(P. Wolowicz Adam lengyel szerzetes, mégis Magyarországot szinte Hazájaként szereti)- a szerkesztő.
Néha a Kormorán zenekar régi Három határ című dalát és más magyar dalokat hallgatok. Ilyenkor közelebb érzem magamhoz Magyarországot. Mégse vagyok boldogtalan itt. Isten úgy akarta, hogy egy ideig itt legyek, ezért nagy buzgalommal tanulok, s kevés időm marad más dolgokra. Említettem már, hogy spiritualitást tanulok. Sokan megkérdezték tőlem, mi az a spiritualitás. A hittudománynak sok ága van. Ilyen például a szentírástudomány vagy az erkölcsteológia és még sok egyéb. Köztük foglal helyet a spiritualitás is. Bár az emberek mindig is spirituálisak voltak, mindig is foglalkoztak a lelkükkel, a spiritualitás mégis a hittudomány egyik legújabb ága.
Nagyon szeretek kocsit vezetni, ezért szeretném a vezetéshez, illetve a gépkocsi motorjához hasonlítani e tudomány mibenlétét. A hétköznapi spiritualitást egy kocsi motorjához hasonlíthatnánk. A közlekedési eszközök nagy része, amelyekkel általában utazunk, rendelkezik motorral. Engem azért küldtek az elöljáróim, hogy lelki „autószerelő" legyek. Szép, érdekes, ám nem könnyű számomra a tanulás, ezért nagyon kérem imáitokat!
Kedves Barátaim!
A karácsonyi időszak közeledtével, sok kegyelmet kívánok Nektek. Legyen Jézus mindig életetek középpontjában, és segítsen, hogy testi és lelki harmóniája által boldogok legyetek a mindennapokban! Isten áldjon benneteket!
Kiskunfélegyházán közzétette: Bense Zoltán
Magyar kettős
Megjelent a zenekar legújabb zenealbuma, a Magyar kettős a Hungaroton gondozásában!
A „ Magyar kettős” a Kormorán egyik legkülönlegesebb zenealbuma. Ugyanis a felvételen nemcsak az együttes muzsikusai zenélnek, hanem van valamilyen furcsa szimbolikus jelentése annak, hogy meghívást kaptak énekesek a Felvidékről (Vadkerti Imre), a Vajdaságból (Fehér Nóra), Kárpátaljáról (Pál Eszter), és Székelyföldről (Ferencz József, Simon Adorján) is.
A határokon átívelő magyarság tudat áthatja az albumot, hiszen „Új idők” új dalokat kívánnak. A Kormorán a „ Lélek kapujában” kopogtat és „Jó reggelt kíván” az illúzióknak, olyan vendégművészekkel is, mint Deák Bill Gyula, Pintér Tibor, és az ex Kormorános Margit József.
A Kormorán hangzáshoz hűen, szokásos módon megszólal a tekerőlant, a töröksíp, a hegedű, a duda és komoly szerepet kapnak a gitárok. Az album igazi folk-rock, vad hangzásokkal és lírai betétekkel. „Rólad szól ez a dal” énekli az együttes az album végén és, ha végighallgatjuk mind a tizenöt dalt, hatalmába kerít az az érzés, hogy bármelyik nóta valóban rólunk, saját magunkról szól.
Közös a cél, közös az együttműködés
A városüzemeltetési és lakásgazdálkodási bizottság november 22-i ülésén tárgyalta a Móra tér 10. és 11. szám alatti ingatlanok további hasznosításáról szóló előterjesztést. Az önkormányzat célja, hogy a következő években fokozatosan, több lépcsőben elhelyezze a Móra tér 10. és 11-ben élőket és az ingatlant értékesítse.(2010. december 3.)
A város nehéz anyagi helyzete miatt tárgyalta a városüzemeltetési és lakásbizottság a Móra tér 10-11. számú ingatlanok hasznosításáról szóló előterjesztést. Ezek az önkormányzati bérlakások rendkívül rossz állapotban vannak, mondta el Bense Zoltán, a bizottság elnöke, a városnak pedig a közeljövőben nincs pénze a felújításra. Éppen ezért az ingatlan értékesítése tűnik a legjobb megoldásnak. A tervek szerint az akár több évig tartó hasznosítás első lépcsői között az itt lakó bérlőket, tulajdonosokat és üzleteket költöztetnék át a város más pontjába. A cél többek között az épületek elbontásával a Móra tér küllemének javítása. Bense Zoltán hozzátette jó döntésnek bizonyult a városüzemeltetési és lakásgazdálkodási feladatok közös bizottságba szervezése, hiszen a bizottság munkája egyszerre irányul városépítészeti-és üzemeltetési valamint lakásgazdálkodási kérdésekre.
Gazdaságélénkítés: Kiskunfélegyháza csábító lehetőség a befektetőknek
Jó úton halad Kiskunfélegyháza gazdaság élénkítési tervének megvalósítása. Habár ennek kézzelfogható eredménye még igen csekély, a háttérben azonban komoly munka folyik. Erről Gyenes Attila az önkormányzat gazdasági- és pénzügyi bizottságának elnöke beszélt a kis-kunság.hu munkatársának.
- Milyen terveik vannak a város gazdaságának fellendítésére?
- Hatalmas lehetőséget látok az Ipari Park fejlesztésében, melynek infrastrukturális fejlesztése már befejeződött. Ez egy 300 milliós beruházás, amely a városnak 150 millió forintjába került. A többi pályázati támogatás. Hamarosan elkezdődik egy úgynevezett Inkubátorház építése, amely az ipari park további beruházásainak biztosít majd elindulási lehetőséget. Fontosnak tartom, hogy az ipari park továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradjon. Úgy vélem, semmiképpen sem szabad a területet eladni, főként nem pénzügyi befektetőknek, aki csak a terület felvásárlását tartják szem előtt. Nekünk konkrét, munkahelyteremtő beruházásokra van szükségünk.
- Tudomásom szerint, készült egy tanulmány az ipari park hasznosítási lehetőségeiről. Ez hozott-e már kézzelfogható eredményt?
- Ezeket a tanulmányokat elküldtük Brüsszelbe egy úgynevezett lobby irodához, amely kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy külföldi partnerekkel is kapcsolatba lépjünk. Már több beruházó is érdeklődött a terület iránt. Részleteket nem árulhatok el, de volt közöttük például olyan cég is, amely megújuló energia hasznosításával foglalkozik.
- Az ipari parkon túl milyen gazdaságélénkítési lehetőségeket lát még Kiskunfélegyházán?
- Fontosnak tartom az egykor virágzó könnyűipar felélesztését városunkban. Szeretnénk a cipőipari cégeket visszacsábítani Félegyházára. Ugyanakkor a szakképzés fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Előtérbe kell helyezni a hiányszakmákat. Véleményem szerint, előrelépés lehet a befektetők körében, ha rögtön csatasorba állíthatja a „szürkeállományt”. Sokkal könnyebb úgy ide csalogatni egy-egy beruházót, ha tudja, hogy rendelkezésére áll a megfelelő szakembergárda. Az új kihívásokhoz azonban a városunkban működő középiskoláknak is alkalmazkodnia kell. Komoly lehetőségeket látok az autóipari, gépész, informatikus, valamint a megújuló energiákkal foglalkozó szakember -képzésben.
Kiskunfélegyháza számára kitörési pont lehet a gyógyvízre épülő egészségturizmus fejlesztése, valamint a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve úgynevezett balneológiai képzés elindítása is. Elképzeléseink jól illeszkednek az új Széchenyi-tervhez, melynek hét kitörési pontja a Gyógyító Magyarország, Megújuló Magyarország, Tranzitgazdaság,Tudomány-innováció,Otthonteremtés,Foglalkoztatás és Vállalkozásfejlesztés – összhangban van a város gazdaságélénkítési terveivel.
A közelmúltban létrehoztunk egy projektirodát is, melynek feladata a városban már zajló és tervezett beruházásainak koordinálása lesz. Az itt dolgozó szakemberek kiemelten foglalkoznak majd a panelprogrammal, és a különböző városrészek szociális rehabilitációjával. Ezen beruházások során egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk majd az energia megtakarításra. Kiemelten kezeljük a megújuló energia hasznosítását, csökkentve ezzel a város és a lakók hosszú távú kiadásait.
Összegezve: úgy vélem Kiskunfélegyháza adottságait tekintve csábító lehet a hazai és a külföldi befektetők számára egyaránt. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy nem ülhetünk karba tett kézzel. El kell indulni, és a rendelkezésünkre álló kapcsolati tőkét kihasználva mindent meg kell tenni ahhoz, hogy a Kiskunfélegyháza polgárai könnyebben boldogulhassanak a jövőben.