Bense Zoltán

Orbán Viktor világsikert lát

Orbán világsikert lát

A Fidesz elnöke szabadtéren köszöntötte lelkes választóit. Szerinte forradalom történt vasárnap, és megdőlt a régi rendszer. Alázatos munkát ígért.

Orbán: Magyarország a csúcsra ért, mától nemzeti együttműködési rendszer lesz

Orbán: Magyarország a csúcsra ért, mától nemzeti együttműködési rendszer lesz

„Örömmel jelentem, hogy a mai, oxigénpalack nélküli csúcstámadás sikerült” – mondta el vasárnap esti beszédében Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje. „Ez világsiker, magyar világsiker” – vélekedett a Vörösmarty téren szimpatizánsok ezrei előtt. Úgy fogalmazott: mától a nemzeti érdek, a magyar emberek érdeke a mérce; ennek a nemzeti együttműködésnek teljes jogú részesei a határon túli magyarok is.

„A Fidesz–KDNP-szövetség a mandátumok 68 százalékát szerezte meg” – tette hozzá. Orbán szerint Magyarország a mai napon bebizonyította a demokrácia és Európa melletti kiállását.

Magyar világsiker

Orbán külön köszönetét fejezte ki az elmúlt nyolc évben a Fidesz, a KDNP és a polgári körök mellett mindvégig kitartóknak, „ők vitték a zászlót és tűzték ki a csúcsra”. „Ez világsiker, magyar világsiker” – vélekedett a Vörösmarty téren szimpatizánsok ezrei előtt a polgári kormány miniszterelnöke. Úgy vélte, „a mai napon forradalom történt a szavazófülkékben”, s a mai nap „bebizonyította, hogy van értelme hinni a demokráciában”.



A Fidesz elnöke szerint „olyan nagy változást tudunk véghezvinni, amelyet csak forradalmak tudnak elindítani”. Régi tanulság – fogalmazott –, hogy rendszert váltani nem lehet, csak megdönteni, megbuktatni. A magyarok rendszert buktattak ma: a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét. Hozzátette: minden magyar büszke lehet, ahogy ő is az. „Két hete elkezdtünk egy mondatot, és ma felkiáltójelet tettünk a végére” – mondta.

A győztesnek nem igaza van, hanem feladata

Orbán úgy értékelte az eseményeket, hogy átléptük a saját árnyékunkat és „mától nemzeti együttműködési rendszer” lesz. Ebben a rendszerben az oligarchák érdeke érvényét veszti. Mától a nemzeti érdek, a magyar emberek érdeke a mérce. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: ennek a nemzeti együttműködésnek teljes jogú részesei a határon túli magyarok is.

Elmondta, új szabályok lesznek, melyet a nép már régóta vár és követel. „A magánérdekeket szolgáló politika napjai leáldoztak, és nem fogjuk hagyni, hogy visszatérjen!” – hangsúlyozta Orbán. Hozzátette: a győztesnek nem igaza van, hanem feladata – nekik most a romok eltakarítása, az ország újjáépítése, az itt maradt rendszer felszámolása. Beszédét úgy zárta: megértették és győzelemre vitték a magyarok történelmi álmát. „Győzedelmeskedjék a te akaratod!”

Hajrá Magyarország,Hajrá Magyarok!

Igazi, a közéletet gyökereiben megváltoztató vasárnap estére számítok

Igazi, a közéletet gyökereiben megváltoztató vasárnap estére számítok

2010. április 23.

Orbán Viktor a Hírtelevízió Péntek8 című műsorában elmondta, igazi, a közéletet gyökereiben megváltoztató vasárnap estére számít, ahol igazzá válhat az a gondolat, miszerint „olyan egységet érhetünk el, amely több lesz, értékesebb lesz, mint egy forradalom.”

A Fidesz elnöke felidézte, hogy az elmúlt két hét alatt sok helyütt megfordult, elsősorban az Alföldön és Észak-Magyarországon járt, mert mint mondta ezek a legnehezebb területek. Azt tapasztalta az embereket nem a kétharmad, egyharmad kérdése foglalkoztatja, hanem érzik, hogy tétje van a második fordulónak, amely az egység és a megosztottság szerint foglalható össze. Úgy gondolják, hogy a kötélhúzás helyett az egy irányba húzás, összefogás volna szükséges.

Orbán Viktor meglátása szerint a „szocialisták rémületkampánya” azért nem hatékony, mert hiteltelen és álszent. Azok, akik huszonöt éve semmi kivetnivalót nem találtak az egypártrendszerben, most hirtelen a választóktól kezdik félteni az országot. Az emberek érzik, a választás tétje az, hogy hatékonyan, gyorsan rendet tesz-e a leendő kormányzópárt, vagy elhúzódó viták lesznek. A Fidesz elnöke aláhúzta, azt is pontosan tudják az emberek, hogy minél nagyobb az egység, annál gyorsabban és kisebb költséggel lehet kilábalni a bajból.

Megjegyezte, hogy a szocialisták által terjesztett hírek „az emberi elme normális befogadóképességein messze túli tartományokban mozognak”. A műsorvezető kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy miért félnek tőle ennyire a szocialisták és szövetségesei, kifejtette, nem az ő személyéről van szó, hanem arról a politikáról, amit képvisel. „Sokmillió ember véleményét mondom” - tette hozzá, amely másfajta Magyarországot képzel el, mint a „szocialista, oligarchikus, liberálisokkal megerősített milliárdos elit”. Aláhúzta, az általa elgondolt, „kiegyensúlyozott és harmonikus” élethez szükséges eszményeket próbálja képviselni. „Ez itt a baj, nem az én szerény személyem” - mondta. Az az ország, amelynek nevében beszél, rendet akar, tiszteletet követel a vezetőitől, és összetartozásra vágyik.

A Fidesz elnöke hangsúlyozta, a demokrácia garanciája a választás. Meglátása szerint, kétségkívül be lehet csapni a magyarokat, de a választópolgároktól egy dolgot nem lehet eltagadni, „helyén van az esze”, az utolsó pillanatban visszakapja a kormányt.

Orbán Viktor az adócsökkentéssel kapcsolatban elmondta, még ebben az évben lesz, ugyanakkor, hogy milyen mértékű és gyorsaságú az ország valóságos, és feltárt helyzetétől függ, mert mint megjegyezte, „sok sötét dolog történik most a félhomályos minisztériumi dolgozószobákban.” Hozzátette, a mostani választás eredménye kevesebb adóbürokrácia, alacsonyabb adókulcsok, átláthatóbb adórendszer, és munkát támogató szabályozás lesz.

A beszélgetés során megemlítette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látogatása során azt tapasztalta az emberek nem úgy tűntek, mint akik feladták a saját életüket. „Óvnám a budapesti kormányt attól, hogy meg akarja mondani a borsodiaknak, mit kell ott csinálni. Ellenben felhívom a figyelmét minden leendő budapesti kormánynak arra, hogy a borsodiak által választott emberek képviselői nélkül, nem érdemes semmilyen tervet sem kidolgozni” - hangsúlyozta.

A Fidesz elnöke beszélt arról is, leendő belügyminiszterétől azt várja, már másnap járja végig azokat a helyeket Észak-Magyarországon, ahová maga is elment, és konzultáljon az ottani rendőri, önkormányzati vezetőkkel. Ennek célja, hogy mire hivatalba lép legyen egy kész akcióterve arra, milyen lépéseket fognak megtenni annak érdekében, hogy mindenki megértse az országban a „törvény és a rend az úr”, amely mindenkire vonatkozik.

Orbán Viktor hangsúlyozta azt is szövetségekben gondolkodik. Ezt a műsorvezetőnek azzal a felvetésével kapcsolatban említette meg, miszerint a következő kormánynak komoly nemzetközi szervezetekkel kell majd tárgyalni. Felidézte, „politikai pályafutásának legszebb pillanata az volt”, amikor a Fidesz-kormány idején, Járai Zsigmond elé tárta azt a tervet, dokumentumot, amellyel fel lehetett mondani az IMF-fel korábban megkötött szerződést. Hozzátette, nem gondolta volna, hogy ő lesz az, akinek nyolc év múlva azon kell törnie a fejét, hogy a „szocialisták által az IMF kalitkába visszavitt” ország, mit is kezdjen a helyzettel. A Fidesz elnöke ismét aláhúzta, minél nagyobb támogatást tudnak maguk mögött, annál jobb megállapodásokat tudnak elérni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. Az egység nagyon sokat segíthet a munkában.

Meglátása szerint Magyarország, komoly ország, óriási teljesítményei vannak. Hozzátette, minél nagyobb az egység, annál több konzultáció, vélemény befogadása szükséges. Miként fogalmazott, „ha megvan egy nemzetnek az ereje, és magabiztosan hömpölyög, mint a Duna, akkor célba fog érni.”

Orbán Viktor a műsorban szólt arról is, hogy mindent fog tenni annak érdekében, hogy a korrupcióról és az elszámoltatásról legnyugodtabban beszéljen, mert a téma magában is indulatokkal fűtött. „Nekünk nem kell ráznunk az öklünket, bár a mi tenyerünk is viszket.” Arra van szükség, hogy higgadtan, a jogszabályokat tiszteletben tartva, a népakaratnak eleget téve megtörténjen az elszámoltatás.

A Fidesz elnöke legkésőbb május közepére tette a Parlament megalakulásának időpontját. Ezt követően két-három héten belül szeretné, ha felállna a kormány. A gazdasági tényfeltáró bizottságtól május végére, június közepére vár egy közbülső jelentést. A legfontosabb intézkedéseket július elsejével már meg lehet tenni - tette hozzá. De mindehhez megfeszített munka és nagyon nagy egység szükséges. Hozzáfűzte, a nagy nemzeti egység, nemcsak kormányzati munkát követel, szeretne olyan formákat meghonosítani, amely a nagy nemzeti többség egybetartásához vihet közel. Sokkal színesebb és szélesebb lesz a politikai munka a jövőben, ha létrejön a nagy egység.

Orbán Viktor a beszélgetés végén elmondta, „igazi, a közéletet gyökereiben megváltoztató vasárnap estére számítok, ahol igazzá válhat az a gondolat, amivel megnyitottam a Fidesz választási kampányát”, azaz „olyan egységet érhetünk el, amely több lesz, értékesebb lesz, mint egy forradalom”.

Esély országunk újjáépítésére

Stumpf István: 166 egyéni helynél van a határ, amikor a Fidesz–KDNP az országos listáról kapott szavazatokkal elérheti a 258 mandátumot

Ha nem következik be valami egészen váratlan esemény, akkor jó esély van arra, hogy a Fidesz–KDNP megszerezze a kétharmadot – mondta el a lapunknak adott interjúban Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, az első polgári kormány kancelláriaminisztere.


- Miképpen értékeli a Fidesz–KDNP első fordulós eredményét?
– Történelmi sikert ért el a polgári tábor. A Fidesz egy hosszú út végére ért, amelyen 1994-ben indult el Orbán Viktor, amikor is azt érzékelte, hogy a jobboldal szétesett az első szabadon választott, „kamikaze” kormány után. Akkor azt kellett végiggondolni, hogyan lehet a polgári erőket újjászervezni, hogy kialakuljon egy intellektuális erejében, társadalmi beágyazottságában, gazdasági hátterében, médiareprezentációjában, nemzetközi kapcsolatrendszerében olyan erős polgári, konzervatív, kereszténydemokrata tömb, amely fel tudja venni a versenyt a negyvenéves történelmi előnyt élvező baloldali blokkal. Világosan látszott, hogy akkor lehet versenyképes politikai erőt létrehozni, hogy ha erős integráció jön létre, szemben a kelet-európai trendekkel, hiszen a térségben a jobboldal felszalámizása komoly baloldali stratégia volt. Sok vita volt ennek a stratégiának a helyességéről, arról is, hogy hasznos-e „egy a tábor, egy a zászló”-t emlegetni, de az az elképzelés, hogy létre kell hozni egy ilyen erős centrumot, egy jobbközép, polgári tömörülést, sikeres vállalkozásnak bizonyult. Ez a választás ennek a folyamatnak a végére tett pontot, és megnyitotta az esélyt Magyarország újjáépítésére.

– Azért más politikai szereplők is kellettek ehhez a sikerhez.
– Valóban, a két nagy rendszerváltó párt, az MDF és az SZDSZ húsz év után kiesett a parlamentből. Bekerült ugyanakkor két új erő, a Jobbik és az LMP. Ebből is látható, hogy teljesen új helyzet állt elő.

– Ha a baloldal az elmúlt nyolc évben nem kormányoz összességében ilyen dilettáns módon, akkor is ennyire fölényesen nyerhetett volna a polgári tömb?
– Sok minden játszott közre abban, hogy ez sikerülhetett a Fidesznek: kellett például egy határozott, karizmatikus vezető, aki világosan és időnként keményen érvényesítette a maga stratégiáját, átszervezte a pártot, és tanult a 2002-es vereségből.

– Ez utóbbihoz miért kellett nyolc esztendő?
– Az előző négy évben is tanult Orbán Viktor: a Fidesz átszervezése, a választási mobilizáció kiépítése, a terepmunka fontossága már ekkor világos volt, de 2006-ra még nem értek be ezek a lépések. Ráadásul Gyurcsány Ferenc azzal a taktikával, hogy elhazudta az ország valóságos helyzetét, olyan helyzetet teremtett, hogy a megtévesztett szavazóknak nem volt nehéz rá voksolniuk. Ezzel szemben mostanra egyértel­műen kiderült, hogy a szociálliberális kormányzás tönkretette az országot. A Fidesz jelenlegi elsöprő győzelmében fontos szerepet játszott az elmúlt évek rendkívül sikertelen kormányzása, amely mély morális, szociális és gazdasági válságba taszította az országot.

– Milyen jövő áll az MSZP előtt?
– A kutatásaink azt mutatják, hogy a fiatal generáció oldaláról lényegében nincsen utánpótlása a szocialista pártnak. A 18–29 évesek körében az MSZP most csupán öt százalékot tudott elérni. A nyolc évig regnáló erő a rossz és hiteltelen kormányzás miatt a hagyományosan baloldali körzetekben is meggyengült, így a felmérések azt mutatják, hogy a szocialista párt visszaszorult egy nem túlságosan erős nyugdíjas-inaktív érdekvédő szervezetté. A szocialisták háza táján nem véletlenül vetődik fel újra meg újra, hogy miképpen lehetne megújítani a baloldalt. Az előző években viszont éppenséggel hiteltelenítette az MSZP-t az a neoliberális gazdaságpolitikai irányvonal, amelyet Gyurcsány Ferencnek folyamatosan, persze változó hatékonysággal sikerült a pártjában érvényesítenie. Látható, hogy az új baloldal megteremtése még várat magára. Pedig a kormányzáshoz szükség lenne egy hiteles baloldalra, amely meghatározott értékek mentén, nagy támogatottsággal partner tud lenni az ország konszolidálásában.

– Az MSZP által az első fordulóban elért csaknem húszszázalékos eredmény és az a tény, hogy a Jobbik végül lemaradt a szocialisták mögött, kinek kedvez, Mesterházy Attilának vagy Gyurcsány Ferencnek?
– Ez az eredmény azért súlyos vereség. Persze még súlyosabb lett volna, ha Budapesten nem sikerül a szocialistáknak komoly pozíciókat megtartaniuk. Mindazonáltal a párt és a baloldali kormányzás kudarca elsősorban Gyurcsány Ferenc nevéhez kötődik. Mesterházy Attiláról a kampány ideje alatt nem lehetett eldönteni, hogy pontosan mit képvisel, hiszen olykor egy új identitást kívánt megjeleníteni, olykor gyurcsányi módon gyalázta a Fideszt, olykor pedig arra hivatkozott, hogy Bajnai Gordon vezetésével sikerült elkerülni az ország teljes bedőlését. Ha Mesterházy április 11. éjszakáján tudatosan állított fiatalokat maga mögé, azzal azt is üzenhette, hogy a következőkben szeretné a pártot kézbe venni.

– A most felálló MSZP-frakció mintegy felét ugyanakkor Gyur­csány Ferencnek elkötelezett politikusok alkothatják.
– Valóban, a listás befutó helyekre eleve így válogatták össze a pártembereket. Ne felejtsük el azt sem, hogy Mesterházy Attilát kompromisszumos figuraként választották ki a miniszterelnök-jelölti posztra. Azt sikerült elérniük eddig a szocialista vezetőknek, hogy ne essen szét a pártjuk, de ez még benne van a pakliban. Elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc megpróbál visszatérni a párt, illetve a frakció élére, de annyira hozzá fűződnek a nagy kudarcok, hogy újra vele az élen nehéz lenne az MSZP megújításáról beszélni. Egy várható belső küzdelem végén Gyurcsány el is hagyhatja a pártot, és „a demokratikus chartás” bázison szervezhet egy új szociálliberális formációt. Bár a baloldali mozgalomtörténet arra figyelmeztet, hogy aki elhagyja a pártot, az vesztő pályára kerül.

– A Fidesztől balra állván, a Lehet Más Politika (LMP) felveheti a balos színezetű centrumpárt szerepét?
– Ez nyitott kérdés. Az LMP sikerét egyrészt az hozta, hogy a fiatalok, főként a 18–29 évesek körében áttörést ért el, hasonlóan a Jobbikhoz. Az LMP-nek 17–18 százalékos a támogatottsága az egyetemisták és a fiatal értelmiségiek között. Másrészt Budapesten és az agglomerációban szerepelt rendkívül jól a Lehet Más a Politika, jórészt elárvult SZDSZ-szavazókat megnyerve. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az LMP olyan helyen is jó eredményt ért el, például Pécsett, ahol az SZDSZ-nek az előző választásokon ez már nem sikerült. Jellemzően egyébként az egyetemi körzetekben ért el áttörést a politikaielit-ellenességet – a Jobbikhoz hasonlóan, bár más módszerekkel – meglovagoló „zöldmezős” párt.

– Kövér László szerint kérdés, hogy az LMP úgynevezett zöldpártként az SZDSZ rossz, szélsőséges hagyományainak a folytatója vagy a magyar liberalizmus megújítója lesz-e.
– Meglátjuk, mennyire tudják meg­őrizni önálló arculatukat, elkerülve a szocialisták csapdáit. Az LMP vezérkarának nagy részére azért jellemző a közös szocializáció, amely részben a Védegylethez vagy a Critical Mass mozgalomhoz, részben a Humanista Párthoz, részben pedig valóban az SZDSZ „környékéhez” köti őket. Mindenesetre kiforratlan még az ideológia arculata az ökopártnak, sem az eredői, sem a várható lépései nem egyértelműek. Egyébiránt viszont a Fidesznek újra érdemes lesz kiemelt figyelmet fordítania a fiatalabb korosztályokra, a mostani eredményekből kitűnik ugyanis: az ifjabb generációból a Jobbikra és az LMP-re összesen bizony szavaztak annyian, mint a Fidesz–KDNP-re. Ráadásul az előző választásokhoz képest a fiatalok még sosem mentek el ennyien voksolni, mint most, ami az új generációk növekvő részvételi igényéről is tanúskodik.

– Ön néhány hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott: nem egyértelmű még, hogy a Jobbik radikális vagy szélsőjobboldali párt. Miképpen értékelhető a harmadik helyezett Jobbik szereplése és jelenlegi vonalvezetése?
– Körülbelül két hónappal ezelőtt valami eltört: a Jobbik vezetői, az élen Vona Gáborral, olyan lépéseket tettek, amelyek igen határozottan elvitték a pártot a túlzott, szélsőségekbe hajló radikalizmus irányába. Erre példa az, amikor is a Fideszt azzal támadták, hogy nagykoalícióra törekszik az MSZP-vel. A Jobbik ugyanakkor a jogállamiság kereteit hol tiszteletben tartja, hol nem, miközben a szóhasználatában is fellelhetők szélsőséges elemek. Ráadásul a sajtó egy része az elmúlt hetekben sorra tárta fel azokat az ügyeket, amelyekből kiderült, hogy a Jobbik meghatározó politikusainak jó része korántsem makulátlan előéletű, vagyis a párt erkölcsi talapzata jelentősen erodálódott. Mindez sok hezitáló szavazónál kiverte a biztosítékot, így ezen bizonytalanok nagyobb része a Fidesz–KDNP-t, kisebb része pedig az LMP-t választotta. Vona Gáborék végül nem is értek el olyan eredményt, mint amire számítottak. Ugyanakkor azzal, hogy parlamenti erővé vált, a Jobbiknak döntenie kell, hogy masírozó-akcionista nemzetmegváltó mozgalom marad, vagy professzionális nemzeti radikális párt lesz.

– Megszerezhető a kétharmad?
– Nagyon úgy néz ki, hogy igen. A kétharmados többséghez az Országgyűlésben 258 mandátumra lenne szüksége a polgári tábornak. Mandátumszámításaink azt mutatják, hogy ha maradnak az első fordulós erőviszonyok, akkor legjobb esetben 264 parlamenti helyet szerezhet a Fidesz–KDNP. Ha hat helyen más párt jelöltje szerez mandátumot, akkor is biztonsággal számíthat a 261 mandátumos, kétharmados többségre. Modellszámításainkból az derül ki, hogy 166 egyéni helynél van az a határ, amivel az országos kompenzációs listáról kapott öt mandátum révén így is elérheti a 258 mandátumot. Bár most a győztesre szavazás tűnik az uralkodó széliránynak, nyilván a vesztésre állók mindent megtesznek azért, hogy fordítsanak az eredményeken.