Tiszta üzlet? – Pénzszivattyúk Kiskunfélegyházán

Megjelent: 2010. július 01. csütörtök
Írta: Solymosi Bertold

 

KIS-KUNSÁG

Tiszta üzlet? – Pénzszivattyúk Kiskunfélegyházán

Feltöltés időpontja: 2010. május 20. 07:53

Solymosi Bertold

Mint arról korábban a Kis-kunsag.hu-n többször beszámoltunk, igen nehéz helyzetben van a kiskunfélegyházi önkormányzat. A KÉSZ Aréna Sportcsarnokot megépítő 3P KÉSZ Aréna Kft. már márciusban inkasszót nyújtott be a város számlájára, mert az önkormányzat akkor körülbelül 130 millió forinttal tartozott a projektcégnek.

A kiskunfélegyházi önkormányzatnál hónapok óta lebegtetik a rémhírt, hogy az önkormányzat tartozásai miatt már az önkormányzati fenntartású intézmények (iskolák, kórház, hivatalok)
dolgozóinak bére is veszélyben van.

Kiskunfélegyházán hónapok óta úgy jár munkába nap mint nap közel kétezer közalkalmazott, hogy nem tudja, lesz-e a következ? hónap elején fizetése. (A rémhírek a „városházi folyosói pletykák” szerint Kiskunfélegyháza megosztott politikai vezet?it?l származnak.)

Lapunk megkérdezett független, nem az önkormányzatnak dolgozó közgazdászokat, akik ismerve a város költségvetését, elmondták, hogy két pénzszivattyút is eltart a város, amelyek az évek során adósságspirálba kergették az önkormányzatot. E kett? közül az egyiket megemlíti az Állami Számvev?szék 2009. évi jelentése is:

„Két önkormányzat (Kiskunfélegyháza, Magyaratád) pedig a PPP szolgáltatási díj fizetése
miatt vált működési forráshiányossá, amely Kiskunfélegyházán önként vállalt feladat
(multifunkcionális csarnok) miatt alakult ki.”

(Jelentés a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében
támogatott önkormányzati PPP beruházások megvalósításának
és önkormányzati feladatok ellátására gyakorolt hatásának
ellenőrzéséről – 2009. július, 16. oldal)


Tehát, az egyébként is eladósodott város ezzel a beruházással belesodródott egy olyan adósságspirálba, ami miatt a legegyszerűbb napi kiadásokat is hitelb?l finanszírozza, és ami a jelenlegi struktúra mellett visszafordíthatatlan folyamat.

A KÉSZ Aréna Sportcsarnok hozzávet?legesen évi 350 millió forintjába kerül a városnak tizenöt éven át úgy, hogy a megépítése kett? milliárd forintba került! Mire a sportcsarnokért az önkormányzat letörleszti a szolgáltatási díjat, már több mint ötmilliárd forintot fizetett ki az adófizet?k pénzéb?l!

A sportcsarnok PPP-beruházásban épült meg, mely el?írja az el?zetes költséghatékonyság vizsgálatát, ám a félegyházi esetén ezt csak egymilliárd forintos beruházásra végezték el (nem pedig kétmilliárdosra)! Mindezeken túl, egy el?zetes könyvvizsgálói jelentés felhívta a félegyházi politikusok figyelmét arra, hogy a sportcsarnok építése aránytalanul megterheli a város költségvetését, a félegyházi képvisel?-testület mégis támogatta a csarnok megépítését!

A KÉSZ Aréna Sportcsarnok PPP-konstrukcióban történő megvalósítását 2006. májusában
zárt ülésen tárgyalták. Információink szerint az akkor tisztségben lévő önkormányzati
képviselők közül az alábbiak szavazták meg a beruházást:

Bozó Lajos (MSZP),
Ernyes László (MSZP),
Ficsór József (SZDSZ),
Fliszár Károly (MSZP),
Fricska József (Független),
Dr. Garai István Levente (MSZP),
Jászberényi László (MDF),
Dr. Kardos András (MSZP),
Kiss Kálmán (CENTRUM),
Kormányos Imre (MSZP),
Pap István (MSZP),
Seres Ferenc (MSZP),
Szabó László (SZDSZ),
Tancsa János (MSZP),
Ván Jenő (GAZDÁK A MEGYÉÉRT),
Vida Pál (SZDSZ)

A másik pénzszivattyú sajnos a városi kórház.

Az el?bb a Horn-Kuncze, majd az els? Gyurcsány-kormány alatt bezárásra ítélt intézményt dr. Garai István Levente (MSZP) „mentette” meg a megszűnést?l. Id?közben az elmúlt nyolc évben a szocialista–szabaddemokrata kormányzat olyan mértékben faragta le az önkormányzati normatívát, hogy az mára már a bérkifizetésekre sem elég, és az önkormányzatnak hiteleket kellett felvennie a köztisztvisel?i-közalkalmazotti bérek rendezésére. Mindeközben az állam lefaragta az egészségügyi finanszírozás normatíváit is, amivel párhuzamosan növelte a működés minimumfeltételeit.

Így az idei évben a képvisel?testület 300 millió forintot szavazott meg a városi kórház állami normatíván felüli támogatásra, de az igény közel a duplája volt. Miközben a város egyre mélyebbre merül az adósságspirálban, a várost vezet? politikusok személyes ügyet kreálnak az önkormányzat pénzügyi nehézségeib?l, pedig ez a játék több ezer ember b?rére mehet.

Egyes vélemények szerint, ha a várost vezet? Ficsór József polgármester és az új országgyűlési képvisel?, Kapus Krisztián együttesen lépne fel a várost fenyeget? gondok ellen, meg lehetne állítani az önkormányzatot a lejt?n. Persze, hamarosan jönnek az önkormányzati választások, és egyik fél sem érdekelt abban, hogy a másik er?södjön (bár lapzártánkkor hivatalosan nincs még polgármester-jelöltje a feler?söd? jobboldalnak, de a baloldal által mindig is támogatott liberálisból függetlenné avanzsált polgármester sem jelentette még be újraindulását).

 

 

Share
comments

Beszámoló a Lakás Bizottság eredményeiről

Megjelent: 2010. július 01. csütörtök


 

Beszámoló a Lakás Bizottság eredményeiről  (2006-2010. év)

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestületének Lakás Bizottsága a lakásgazdálkodási feladatok minél hatékonyabb ellátása érdekében 2006. októberében kezdett neki az aktuális lakáspiac valamint a lakossági igények és önkormányzati lehetőségek átvizsgálásához, amelynek eredményeit egy 40 oldalas összegzésben, az ún. önkormányzati lakásgazdálkodási koncepcióban foglalta össze. Köszönet elsősorban a Lakás Bizottság tagjainak, a Hatósági Osztály dolgozóinak a sok-sok elvégzett munkáért. Köszönet jár viszont a Képviselőtestület valamennyi tagjának is.

A koncepció 3 pillérre helyezte az önkormányzati lakásgazdálkodást: a meglévő bérlakás állománnyal való gazdálkodás, a szociális lakástámogatási rendszer valamint a társasház felújítás lett kijelölve.

1./ Bérlakásállomány

2007. év januárjától 2010. június 30-ig az alábbi bérbeadások történtek:

Szociális alapon: 21 db

Ifjúsági garzonlakások: 44 db

Nyugdíjasházi lakások: 19 db

Pályázat útján, piaci alapon: 9 db

Közérdekű feladatok ellátása érdekében, piaci lakbérrel: 8 db

A számok azt mutatják, hogy a szociális bérbeadások száma az ide sorolandó nyugdíjas és ifjúházas lakásokkal együtt 84 db volt, a piaci pedig 17 db, vagyis a lakáskiutalások 20%-a már piaci lakbérrel történt, szemben az ezt megelőző évekével, amikor is a bérbeadásoknak kb 10% történt piaci lakbérrel.

A meglévő lakásvagyon felújítására és karbantartására a 2007-2009. években 130.388.000.-Ft-ot  költöttünk.

Nem hallgathatjuk el, hogy minden eredeti, a meglévő vagyon megőrzésére és gyarapítására vonatkozó elképzelésünkkel szemben végül az önkormányzat nehéz anyagi helyzete miatt hozzájárultunk az önkormányzati lakások értékesítéséhez. Sikerült azonban elérni, hogy az ebből befolyó bevételeket az önkormányzat a társasház felújítási programra fordítsa, elősegítve ezzel a közösségi értékek gyarapítását. Szintén fontos kiemelni, hogy bizottsági elnökként mindent megtettem azért, hogy a városképi jellegű, komoly anyagi és eszmei értékkel bíró központi lakóingatlanok továbbra is önkormányzati tulajdonban maradjanak. 

2./ Szociális lakástámogatás

Az elmúlt 4 évben 31.940.000.-Ft-tal segítettük elő a kiskunfélegyházi polgárok lakáshelyzetének javítását. 78 család lakásépítési, vásárlási, bővítési és korszerűsítési céljait tudtuk támogatni, ez családonként átlagosan 410.000.-Ft-os támogatást jelent.

3./ Lakóépületfelújítási program - 1106 db lakás felújításának támogatása

Kiskunfélegyházán mindösszesen 3038 db lakás épült iparosított technológiával, vagyis a város lakásállományának kb. 22%-a! A Lakás Bizottság kettőzött energiával fogott hozzá a közösségi terek és épületek felújításához. 2006 és 2010 között 28 társasház energiatakarékos felújításának támogatásáról döntött.

Ebből 2 db 90 lakásos társasház felújítása 2009. őszén már befejeződött (Dr. Holló L. u. 59-69. és Dr. Holló L. u. 73-83.), további 2 társasház (Attila 5-7. és Dr. holló L. u. 71.) felújítása pedig a közeljövőben fog elkezdődni. A 2009. októberében meghozott döntés alapján további 7 társasház felújítása kezdődhet el a kormányzati döntést követően, előreláthatóan 2011. tavaszán. Információink szerint az új kormány továbbra is elkötelezett híve marad az energiatakarékos épület felújításoknak, de az eddigi konstrukciónál kedvezőbb, az állami szerepvállalást elő-vagy párhuzamos finanszírozásban előtérbe helyező modellt fog kidolgozni. A jelenleg már zajló, aDAOP pályázat során megvalósuló Majsai úti lakótelepet érintő szociális város rehabilitáció pedig további 401 db lakás felújítását segíti elő. Az 1106 db lakás komplex felújításával az iparosított technológiával épült lakások 36%-a újul meg egy önkormányzati ciklus alatt, ami országos viszonylatban is kiemelkedő eredmény. Ehhez az önkormányzatnak mindösszesen 277.221.596.-Ft-ot kellett biztosítani. Ennek a nagy részét sajnos az önkormányzati bérlakások értékesítéséből finanszírozta/finanszírozza a város – eddig 238.848.541.-Ft folyt be lakáseladásokból –, de meggyőződésem szerint, ha az önkormányzati vagyon csökkentésével a lakóközösségi vagyont növelni tudjuk, akkor ez még mindig pozitívabb, mintha azt felélnénk és nem teremtenénk  vele a jelen és a jövő nemzedékének élhetőbb, lakhatóbb várost. 
      
Bense Zoltán a Lakás Bizottság Elnöke

Share
comments

MSZP-s luxuskiadás sodorta csődközelbe Kiskunfélegyházát?

Megjelent: 2010. július 01. csütörtök
Írta: HÍR TV

 

MSZP-s luxuskiadás sodorta csődközelbe Kiskunfélegyházát?


Csődközelben Kiskunfélegyháza - a város teljes adóssága 10,7 milliárd forint -, az összeget 15 év alatt kell törleszteni. A helyi Fidesz-frakció szerint a település a kormányzati megszorítások és néhány, a helyi szocialisták által megszavazott luxuskiadás miatt került adósságspirálba.

A helyi önkormányzat 300 millió forintos hitelt igényelt az egyik banktól, az összeg felét már meg is kapta, azonban a fennmaradó 150 milliót a pénzintézet szigorú intézkedési tervhez kötötte. Ezek között szerepel az adóemelés, közalkalmazottak elbocsátása, a kórház tulajdonjogáról történő lemondás, egyes segélyek, támogatások eltörlése, valamint bizonyos folyamatban lévő beruházások leállítása. Az intézkedések részleteit július közepére dolgozza ki a helyhatóság. Ekkor szavaznak a képviselők arról is, hogy lemondanak-e képviselői tiszteletdíjukról, illetve átvilágítják-e azt a városi sportcsarnok beruházást, amelynek feltehetően nagy szerepe volt a város eladósodásában.

- Egy nagyon komoly megszorítócsomagot kényszerít ránk a bank, amit egy vizsgáló szakértőbizottság állított össze. A képviselő-testület úgy döntött, két héten belül kerüljön tételes kidolgozásra, hogy mely intézményt hogyan érint gazdaságilag, illetve személyi állományban. Azonnal lépni kell, mert a városi költségvetés egy lyukas zsák, amiből minden azonnal folyna kifelé – mondta a hírTV-nek a Fidesz országgyűlési képviselője, Kapus Krisztián.

(hírTV)

 

Share
comments

Kényszerhelyzetben a város

Megjelent: 2010. június 28. hétfő
Írta: fidesz,kis-kunsag



Hónapok óta suttogják Kiskunfélegyházán, hogy gazdasági csőd előtt áll a város, az Önkormányzat gyakorlatilag naponta a fizetésképtelenség határán van, emiatt valamennyi intézmény anyagi gondokkal küzd. Az önkormányzati intézmények – élükön talán a kórház – folyamatosan jelzik a polgármester felé, hogy a megszavazott működési hozzájárulást nem, vagy csak kis részben kapják meg. A Képviselőtestület sorra hozza meg azokat a kényszerdöntéseket, amik megszorításokról, visszavonásokról, az intézmények gazdálkodásának visszaszorításáról, struktúrájának átalakításáról szólnak, miközben fenntartott intézményeink pénzhiány miatt sorra kapják a DÉMÁSZ és a DÉGÁZ kikapcsolási értesítőit. Mégis az illetékes hallgat!

Úgy gondoljuk, Kiskunfélegyháza lakosságának joga van tudni az igazságot, tudnia kell, mi miatt ment tönkre a város!

Városunkban, 2006 májusában olyan beruházást szavazott meg a többséget adó MSZP-SZDSZ koalíció az Állami Számvevőszék jelentése ellenére is, ami katasztrófát okozott Kiskunfélegyházának az elmúlt években. Ez a döntés a Városi Sportcsarnok megépítése volt. A FIDESZ-KDNP képviselőink tiltakozása ellenére áterőltették többségükkel a döntést, ami ma a városnak napi 1 millió forintjába kerül. A döntésért felelős 16 képviselő a következő:

Bozó Lajos (MSZP), Ernyes László (MSZP), Ficsór József (SZDSZ), Fliszár Károly (MSZP), Fricska József (Független), Dr. Garai István Levente (MSZP), Jászberényi László (MDF), Dr. Kardos András (MSZP), Kiss Kálmán (CENTRUM), Kormányos Imre (MSZP), Pap István (MSZP),

Seres Ferenc (MSZP), Szabó László (SZDSZ), Tancsa János (MSZP), Ván Jenő (GAZDÁK A MEGYÉÉRT), Vida Pál (SZDSZ)

Mindemellett a Gyurcsány-Bajnai-kormány a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokhoz juttatott állami támogatást folyamatosan, radikálisan csökkentette.

Az utóbbi években többször próbált az önkormányzat FIDESZ-KDNP frakciója megoldást keresni, de a megkötött szerződést már nem lehetett felbontani. Az a hatalmas törlesztés, amit a Sportcsarnok után kell fizetnünk hozta abba a helyzetbe a várost, hogy mára ismét, sokadszorra OTP kölcsönt kell felvennünk ahhoz, hogy az Önkormányzat béreket, számlákat tudjon fizetni, megmentse intézményeit a bezárástól, el tudja látni alapvető feladatait (pl. legyen közvilágítás az utcákon, ne lepje el a várost a szemét).

A felelőtlen sportcsarnok-beruházás miatti hitelnek azonban nagy ára és komoly következményei vannak, miután az OTP csak feltételekkel ad már hitelt, hogy a város tovább működhessen. Ezek közül a számunkra az egyik legfájóbb a Városi Kórház tulajdonosi jogáról való lemondás, vagyis a kórházat át kell adni a Megyei Önkormányzatnak! Egy sportcsarnok miatt!

Erről kell döntést hozni szerdai rendkívüli ülésén a Képviselőtestületnek. A FIDESZ-KDNP frakció szinte megoldhatatlan helyzetbe került: támogatja-e ezt a javaslatot azért, hogy a város, Kiskunfélegyháza tovább élhessen!

Számunkra világosak a további feladatok e krízishelyzet megoldására:

-         A ciklus végéig a FIDESZ-KDNP elnöksége kezdeményezi, hogy a képviselők mondjanak le tiszteletdíjukról a város javára.

-         Felszólítjuk a Sportcsarnok döntéséért felelős képviselőket, hogy ők is mondjanak le juttatásaikról! Kezdeményezzük az ügyészségi vizsgálatot a felelősök megkeresésére! Felszólítjuk a felelősöket, hogy térítsék meg a városnak okozott kárt!

-         Ki kell dolgozni egy rövid és hosszútávú intézkedési tervet a város túléléséért!

-         Meg kell szüntetni a város luxuskiadásait, mint például tűzijáték, a nem kötelező feladatokat fel kell függeszteni akkor, amikor már a bérekre, kötelező feladatokra sincs pénz!

-         Fel kell függeszteni a gazdaságtalan beruházásokat!

-         Szakértői csoportot kell létrehozni az önkormányzati döntések előkészítésére!

-         Szigorú és hatékony gazdálkodással újra stabilizálni városunkat!

 

a Fidesz-KDNP elnöksége, frakciója

 

Share
comments

Csődhatáron billeg az önkormányzat

Megjelent: 2010. június 28. hétfő
Írta: Takács – Szentirmay

 

Csődhatáron billeg az önkormányzat


2010. június 27. 22:41 Takács – Szentirmay

 

kiskunfélegyháza |

 Adóemelés, elbocsátás és a városi kórház tulajdonjogáról történő lemondás egyaránt fenyegeti Kiskunfélegyházát. A bank ugyanis nem ad további hitelt mindaddig, amíg a város nem tesz hathatós intézkedéséket a csőd elkerülésére.

Szerdán rendkívüli ülésen tárgyalja a kiskunfélegyházi önkormányzat azt az intézkedési tervet, amely a költségvetés egyensúlyának valamelyest helyreállítását célozza meg.

Ennek előzménye, hogy az OTP-től a város 300 millió forintot igényelt. Ennek felét már megkapta, de a fennmaradó 150 millió forint folyósítását a pénzintézet ahhoz kötötte, hogy az elkészült átvilágítási jelentés alapján rendkívül szigorú és feszes intézkedési terv készüljön. A terv elkészült, kétségtelenül szigorú, olyannyira, hogy a félegyháziakat kivétel nélkül kellemetlenül érinti majd, ha megszavazza a testület.

A kórháztól meg kell válni. Ennek két módja lehetséges: vagy bevonják az úgynevezett mintaprogramba, azaz felajánlják az államnak (a szakma szerint ennek nincs realitása) vagy átadják a megyei önkormányzatnak azzal, hogy alakítsák át rehabilitációs kórházzá. Jelenleg ez a valószínűbb.

A város új sportcsarnoka lehet az egyik oka a csődközeli helyzetnek?

A többi intézkedés sem kellemes. Valószínűleg nem lesz több temetési segély, lakásfenntartási, adósságkezelési, születési támogatás sem. A bérlakásokban élőkre hárítják a közös költséget, emelik a helyi adókat, például az iparűzési adót. Az önkormányzati cégeknél, intézményeknél a személyi juttatásokat, megbízási és szolgáltatási díjakat 10 százalékkal csökkentik. Létszámstopot vezetnek be, a nem kötelező önkormányzati feladatok támogatását felfüggesztik vagy megszüntetik.

Megvizsgálják az iskolák, tagóvodák megszüntetésének, összevonásának és a kétműszakos tanrend bevezetésének lehetőségét. A könyvtárat és a művelődési központot összevonnák és csökkentett nyitva tartással üzemeltetnék, ami létszámcsökkentést is jelent. A bizottságok sem adnának több támogatást. Drágább lenne a sírhelyhasználat, a piaci és vásári helypénzek és a közterület-használati díjak. Az értékesítésre szánt ingatlanok árát 30 százalékkal mérsékelnék, hogy eladhatók legyenek. E mellett az értékes belvárosi ingatlanokat eladják, ez viszont évi százmillió forintos bérleti díj kieséssel jár, amit majd a lakások bérlőire terhelnek rá. A folyamatban lévő beruházásokat, felújításokat lehetőség szerint leállítják.

A kórház is az áldozatok között: át kell adni a megyének

Az átvilágításról készült anyagból kiderül: a város napi fizetési gondokkal küzd. Ez elsősorban a polgármesteri hivatalt és a kórházat érinti. Mozgástér gyakorlatilag nem maradt. A jelenlegi szerkezetű költségvetést és intézményi rendszert át kell alakítani, mert ha így marad, akkor a likviditási válság a következő években sem szűnik meg. Az átvilágítás kritizálja a városi sportcsarnok beruházást is mondván, a rendszeridegen konstrukció pénzügyi hatásai nagyon megterhelőek, napi egymillió forint költséget jelentenek.
Az anyag szerint a város intézményei és cégei által foglalkoztatott kétezer fős létszám sem tartható fent.

Az előterjesztésből egyébként kitűnik az is, hogy az OTP által nyújtott újabb 150 milliós hitel semmiképp sem húzza ki a várost a slamasztikából. A pénzintézet csak addig hajlandó forrást adni, hogy a lejárt tartozások ne haladják meg a hatvan napot. Ahhoz, hogy Kiskunfélegyháza megőrízhesse a fizetőképességét, nagyjából 1,5-1,8 milliárd forint szükséges.

Politikai adok-kapok

- Hónapok óta suttogják Kiskunfélegyházán, hogy gazdasági csőd előtt áll a város, az önkormányzat gyakorlatilag naponta a fizetésképtelenség határán van, emiatt valamennyi intézmény anyagi gondokkal küzd - mondja Kapus Krisztián, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője, önkormányzati képviselő. - Az önkormányzati intézmények – élükön talán a kórház – folyamatosan jelzik a polgármester felé, hogy a megszavazott működési hozzájárulást nem, vagy csak kis részben kapják meg.

- Intézményeink pénzhiány miatt sorra kapják a áram és gázszolgáltató kikapcsolási értesítőit. Úgy gondolom, az itt élőknek joguk van tudni, hogy miért ment tönkre a város. Ennek oka az volt, hogy 2006-ban a többséget adó MSZP-SZDSZ koalíció az Állami Számvevőszék jelentése ellenére is megszavazta a sportcsarnok megépítését. Most ismét, sokadszorra OTP kölcsönt kell felvennünk ahhoz, hogy az önkormányzat el tudja látni alapvető feladatait. E hitelnek azonban iszonyatos ára van: a kórházat át kell adni a megyei önkormányzatnak egy sportcsarnok miatt! A FIDESZ-KDNP frakció szinte megoldhatatlan helyzetbe került: támogatja-e ezt a javaslatot azért, hogy a város, Kiskunfélegyháza tovább élhessen?

Magukon kezdenék a spórolást

Kapus Krisztián hozzátette: a FIDESZ-KDNP elnöksége kezdeményezi, hogy a ciklus végéig a képviselők mondjanak le tiszteletdíjukról a város javára. Kezdeményezik továbbá az ügyészségi vizsgálatot a felelősök megkeresésére, és felszólítják a felelősöket, hogy térítsék meg a városnak okozott kárt. Ezenkívül meg kell szüntetni a város luxuskiadásait, például a tűzijátékot. Szakértői csoportot kell létrehozni az önkormányzati döntések előkészítésére.

Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere minderre így reagált:
- Örülök annak, hogy elkészült az átvilágítás, így legalább tisztán látunk. Ami a sportcsarnokot illeti, ez nem egyszeri döntés volt. Összesen hétszer tárgyalta a testület, és előfordult, hogy 19 igen szavazatot kapott a projekt. Tehát nem igaz az, hogy ez csak a várost vezető koalíció döntése volt. Lehet itt felelősöket keresni, de ez a beruházás egy testület kompetens döntése nyomán jött létre. Ez azonban csak csepp a tengerben. Amikor elterveztük a létesítményt, akkoriban évente 50 millió forinttal nőtt az iparűzési adóbevételünk, kétmilliárdos vagyont kaptunk az államtól. Volt perspektíva! Most pedig az van, hogy idén 200 millióval kevesebb állami támogatást kaptunk, a legnagyobb adófizető cég tartozik az önkormányzatnak.

- A kórház működéséhez 2003-ig nem kellett önkormányzati támogatás, tavaly már 350 millió forinttal kellett segítenünk, mert az egészségpénztár ennyivel adott kevesebbet. Arról nem beszélve, hogy az elmúlt négy évben mindig azt vágták a fejemhez, hogy kisebbségben vezetem a várost. Tény, hiszen a FIDESZ-KDNP van többségben. Akkor miért nem tettek lépéséket egy szigorú gazdálkodás érdekében?

Nincs még hivatalos megkeresés

Megkerestük Bányai Gábort, a megyei közgyűlés elnökét, hiszen a megye a kórházátadás miatt mindenképpen érintett a kiskunfélegyházi történésekben. Bányai elmondta: vezetői szinten már tárgyaltak a lehetőségekről, de a megye hivatalos megkeresést még nem kapott. A város költségvetési helyzetét ismerik, az nyilvánvalóan tarthatatlan. A félegyházi kórházra és kapacitásaira a megyének szüksége lesz, ám az intézmény költségvetését rendbe kell rakni, hiszen a jelenlegi állapot a megyének is nagy terhet jelentene.

 

 

 

 

Share
comments

Kiskunfélegyháza 2. számú választókerület