Bense Zoltán

Advent

Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal –más megfogalmazásban a Szent András apostolnapjához (november 30.) legközelebb eső vasárnappal– veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát.

 Advent első vasárnapja, a keresztényegyházi év első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.

A december 25. előtti utolsó vasárnap advent negyedik vasárnapja, az azt megelőző advent harmadik vasárnapja, és így tovább. 2006-ban azért volt érdekes advent negyedik vasárnapja, mert december 24-ére esett, a legkésőbbi időpontra, amely még karácsony előtt van, hiszen ez a nap karácsony előestéje, vagyis szenteste (ebből következik, hogy advent első vasárnapja nem lehet később, mint december 3.).

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

Advent tanítása

Adventkor a keresztények nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek meg, hanem további két jelentése is van az ünnepnek. Várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztény életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre.

A katolikus egyházban advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik; e nap liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen a templomioltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. Elterjedt szokás az adventi hétköznapokon hajnali (roráte) misét tartani. E szertartásokon különös hangsúlyt kap a megváltó várása és Szűz Mária tisztelete.

Ugyancsak adventhez köthetők az ó-antifónáknak nevezett egyházi énekek. Nevük onnét ered, hogy az „Ó!” felkiáltással kezdődnek

Szentcsalád-járás

A szentcsalád-járás  a 20. század elejéről származó katolikus szokás. A hívek minden nap más házhoz visznek egy a Szent Családot ábrázoló képet, és e képnél imákat mondanak, s kisebb szertartásokat mutatnak be. A népszokás arról a bibliai eseményről emlékezik meg, amikor a gyermekét váró Szűz Mária és Szent JózsefBetlehembe érvén szállást kerestek maguknak.

Böjt

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani. Az adventi böjti idő alatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket, de az utóbbit az 1661. évi nagyszombatizsinat püspöki engedélytől tette függővé. A böjtölés hagyománya a 20. század közepén tűnt el.

Adventi koszorú

Adventkor a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichernnémetevangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.^[1]

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négygyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet IstenJézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

• Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
• zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
• Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
• Szűz Mária – aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

FOTÓKIÁLLÍTÁS VILÁGJÁRÁSRÓL

Fotókiállítás világjárásról

Úton világjárók címmel fotókiállítás nyílt Félegyházán a Móra Ferenc Művelődési Központban. Az egzotikus utazásokról készült képeket november 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

 Sok érdeklődőt vonzott Dongó Kornél és Duksa – Kovács József Úton Világjárók nevet viselő fotókiállítása a Móra Ferenc Művelődési Központban. A megnyitó ünnepségen Bense Zoltán képviselő mondott beszédet, aki gyakorlott hegymászóként és földrajztanárként kiemelte az alkotók elhivatottságát és munkáját. A hivatalos megnyitó után a jelenlévők megcsodálhatták a képeket. A tárlatot november 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. 

Hetedhét országra szóló…

Hetedhét országra szóló…

A Hetedhét Vigasság elnevezésű kulturális, művészeti és hagyományőrző fesztivál a Magyar Turizmus Zrt. „Fesztiválok Éve 2010” programsorozat keretén belül kerül megrendezésre. A tervek összeállítása során a legfontosabb szempont, hogy valamennyi korosztály számára valódi értéket képviselő műsorokkal, élményekkel szolgálhassunk. Vezérgondolata a hagyományőrzés, a népmesei világ, valamint a mai modern ember kapcsolatából szövődik. A fesztiváloktól nem megszokott interaktivitással kívánjuk a településen élőket, és az odalátogatókat egyaránt részesévé tenni egy hetedhét országra szóló vigasságnak. Ebben a mesevilág tekervényes szálai kiemelkedően lesznek a szervezők segítségére, hiszen általuk a korosztályok közötti távolságok is könnyen átszelhetővé válnak. A hagyományok kulturális és művelődési elemek (népzene, könnyűzene, néptánc, színház, stb.) megismerését minden fesztivállátogató számára könnyedebbé teszik majd a beépülő meseelemek.
   A Vigasságon barangolva - a kiemelt programok mellett - lépten-nyomon vásározókba, utcazenészekbe, mutatványosokba, animátorokba, hagyományőrző kézművesekbe botlik majd a látogató. A település házai megnyitják kapuikat, ahol a helyi lakosok betekintést engednek a helyi ízek, mesterségek világába. A kulturális programok mellett a kulináris élvezetek is kiemelt szerepet kapnak.

Hetedhét országon is túl…

A rendezvény Budapest közelében, a fővárostól 50 kilométerre – Kemence, Bernecebaráti és Perőcsény községekben – kulturális és művelődési szempontból hazánk értékeit is jelentősen meghatározó pontjain centralizálva, összművészeti fesztiválként kerül megrendezésre.
A fesztiválhelyszín megközelíthető Budapest-Vác-Szob-Kemence útvonalon Budapest Nyugati-pályaudvartól - Szobig vonattal, onnan autóbusszal illetve gépkocsival, vagy pedig Budapest-Vác-Parassapuszta-Kemence (M2-es) útvonalon gépkocsival, vagy Vácig vonattal, onnan autóbusszal. Esztergomból autóval a határ szlovákiai oldalán Szalkánál a határ magyar oldalánál visszatérve a Letkés-Ipolytölgyes- Vámosmikola-Perőcsény útvonalon érjük el a fesztiválhelyszín déli határát.

Közhírré tétessék

A Hetedhét Vigasság helyszínéül szolgáló településeken, valamint a térségben több évtizede nem találhatóak meg országos, nemzetközi jelentőségű kulturális rendezvények, nem tartozik Magyarország turisztikailag kellőképpen promotált, ezáltal látogatott térsége közé. Fesztiválunkkal a magyar hagyományőrzés és kultúra egyik bölcsőjében, kihasználva a helyszín természeti és néprajzi adottságait, az itt élő emberek mindennapokban is használt hagyományvilágát, turisztikai attrakciót kívánunk létrehozni. Elsődleges célunk ezen régió és az itt lévő települések ismertté és közkedveltté tétele, a vendégéjszakák számának növelése, kulturális és turisztikai területen kiterjeszteni a kistérség és a települések pozitív diszkriminációját.
A Hetedhét Vigasság segítséget nyújt a kistérség településeinek környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak a feltárásában, megismertetésének szervezésében és koordinálásában. A falvak által őrzött építészeti és természeti csodák méltó helyszínéül szolgálnak a Magyarországon élő néprajzi hagyományok, a jelenkori művelődés és szórakozás kulturális szempontból is kiemelkedő értékeinek a bemutatására.

http://www.heted7vigassag.hu/

A vérszívók támadása nagyon komoly riadalmat okoz

A vérszívók támadása nagyon komoly riadalmat okoz
2010. június 26. 08:06

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az árvíz és belvíz által sújtott területeken további kullancsszaporodásra kell számítani – mondta el lapunknak Kapiller Zoltán. A szakértő beszámolt arról, hogy főként az ország nyugati része számít igazán kullancsokkal fertőzött területnek. Az apró vérszívókat nem lehet kiirtani, de az ellenük való védekezés csökkenti az esetleges fertőzés kockázatát.

Az idei nyáron az eddigi tapasztalatok szerint egyre több a kullancs, aminek egyik oka a rendkívül csapadékos időjárás. A kullancsok többsége emberi kórokozókat nem hordoz. A kullancs alig 2-3 milliméteres pókszerű állat, amely méretéhez képest komoly riadalmat okoz. Ez az apró élősködő a meleg vérű állatok – így az ember – bőrébe fúródva, az ott futó hajszálerekből szívott vérrel táplálkozik.

Az ország nyugati része fertőzött

A kullancs csípése azért veszélyes, mert nyálát visszaöklendezve fertőzhet. Ráadásul a kullancs Magyarországon annyira elterjedt, hogy nem csak a természetben, hanem a városi parkokban, kertekben is megtalálható. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak. Olykor azonban mégis súlyos következményekkel járó fertőzéseket, például Lyme-kórt, vírusos agyvelő- vagy agyhártyagyulladást terjesztenek át az emberre.

Nógrád, Heves, Budapest és környéke, a Balaton-felvidék, a Kisalföld és Somogy megye számít a kullancsok szempontjából a legfertőzöttebb területnek hazánkban – mondta el lapunknak Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke. A szakértő arra is rávilágított, hogy a mostani árvíz és belvíz által elöntött területeken a vérszívók további szaporodása várható, mivel a kialakuló buja növényzet kedvez a kullancsoknak. Kapiller szerint a katasztrófa sújtotta területeken mindenhol a paraziták további szaporodására kell számítani.

Eltüntetni nem lehet a kullancsokat

„Egy 2005-ös nem reprezentatív felmérés szerint a bevizsgált kullancsok 17,8 százaléka volt fertőzött Lyme-kór baktériumaival”. A szakértő rámutatott: abban az esetben, ha kullancsot fedezünk fel a testünkön, akkor célszerű azt kullancseltávolító kanállal kiszedni. Ezt követően érdemes a kivett kullancsot egy megvásárolható teszttel megvizsgálni, hogy fertőzött volt-e Lyme-kórt okozó baktériumokkal, mert így a később jelentkező tünetek (izomfájdalom, láz, rossz közérzet) esetén az orvosok is gyorsabban tudnak megfelelő kezelést nyújtani. Kapiller az esetleges irtás kapcsán kifejtette, hogy a szúnyogoktól eltérően a kullancsok rejtett életmódja miatt ez kevésbé hatékony, csupán egy adott területen lehetséges a ritkításuk.

A megelőzés kapcsán legyünk elővigyázatosak, és próbáljuk elkerülni, hogy a kullancsok (és persze más rovarok) megcsíphessenek bennünket. Ha a szabadba, füves, bokros rétre, parkba megyünk, használjunk rovarriasztó sprayt vagy krémet – ezzel a szúnyogot és más kellemetlen bogarat is távol tartjuk magunktól. Ne csak a bőrre kenjük, juttassunk a ruhánkra is belőle. Az öltözködésünkre is figyeljünk oda. Ha kullancs-veszélyes helyeken járunk, mindig legyen rajtunk zokni, és hosszú nadrág, amelyet betűrünk a zokniba. A kisgyerekekre adjunk kendőt vagy kalapot.

(Forrás: MNO, kullancsinfo.hu)